Vízkereszt utáni vasárnap evangéliumi szakasza: Mt. 4,12-17.

Jézus Kafarnaumban.

¹²Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába. ¹³Elhagyta Názáretet, és a tenger melletti Kafarnaumba költözött, Zebulun és Naftali vidékére. ¹⁴Így beteljesedett Izajás próféta szava: ¹⁵„Zebulun és Naftali földje, a tenger menti út a Jordánon túl, a pogányok Galileája, ¹⁶a nép, mely sötétségben ült, nagy világosságot látott. Világosság támadt azoknak, akik a halál országában és árnyékában ültek.” ¹⁷Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. „Tartsatok bűnbánatot – hirdette –, mert közel van a mennyek országa!”

Vízkereszt utáni vasárnap apostoli szakasza: Ef. 4, 7-13.

⁷Mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke szerint részesült a kegyelemben. ⁸Ezért mondja az Írás: Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat. ⁹Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt a lenti földi tájakra? ¹⁰Aki leszállt, az emelkedett minden ég fölé, hogy betöltse a mindenséget. ¹¹Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, ¹²hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét, ¹³amíg mindnyájan el nem jutunk az Isten Fia hitének és megismerésének egységére, és meglett emberré nem leszünk, elérve Krisztus teljessége életkorának mértékére.

A bűnbánatról

Részlet Kovács Márta OCD, A lelki harc áldása című könyvéből, Vitovnicai Tádé atya tanításai alapján, Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2019, 99-103.oldal

„Amikor a lélek bűnbánatot tart, mintegy felébred Krisztus számára és magához tér, az Úrhoz emelkedik, és akkor megszületik benne a béke és a csend.

Az alázatos ember bölcs ember. Az ilyen ember előtt Isten kitárulkozik. Mert azt mondja: „Tekintetem azokon pihen, akik alázatosak és megtört szívüek. (Iz 66,2)”

Mivel az alázat vonzza le Krisztust a lelkünkbe, akkor egyesülünk Vele, ha bűnbánatot tartunk. Bűnbánatot kell tartanunk.

Bűnbánatot kell tartanunk. Ez nem csak azt jelenti, hogy elmegyünk a paphoz és meggyónunk, hanem az is szükséges, hogy minden gondolattól és gátlástól megszabaduljunk. Az életben sokszor elesünk, ezért kivétel nélkül mindent el kell mondani a papnak, aki a bűnbánatunk tanúja az Isten előtt.

Hiszen a bűnbánat az élet megújítása, ami azt jelenti, hogy minden rossz tulajdonságtól meg kell szabadulnunk és az abszolult Jóhoz kell fordulnunk.

Mit jelent a bűnbánat? A bűnbánat az élet megváltoztatása, az ó-ember elhagyása gonosz szokásaival együtt, és az Istenhez forulás, az Igazsághoz fordulás. A bűnbánat azt jelenti: csendesnek, békésnek, gyengédnek, szelídnek lenni. Magatok is látjátok, hogy társaságban vagy bárhol máshol kellemesen érzitek magatokat, ha egy csendes, szelíd, gyengéd lélek van köztetetk. A nyugtalan lélek önmagát nyugtalanítja, és ez sugárzik körülötte. A mi kedélyünk is elromlik az ő nyugtalansága miatt, mert nem vagyunk az Úrral egyesülve a szüntelen imában. Ezért is bomlik meg a belső békénk. De ha az Úrral időzünk és a Legszentebb Istenszülővel, aki, amikor csak hívjuk, segít, akkor békénk van. Ime, itt van a mi támaszunk, amely változatlan, amely örökké ugyanaz, amely nem távolodik el tőlünk, hanem szüntelenül velünk van! És mi itt a földön ilyen szilárd támaszt keresünk, amely állandó, és nem tudjuk meglelni sem a rokonainknál, sem a megtiszteltetésekben, semmiben. Mindezek elhagyhatnak minket, de az Úr és a Legszentebb Istenszülő soha.

Az viszont nem szabad elfelejteünk, hogy határozottnak kell lennünk a jóban. Ne halogassuk a megtérésünket, és ami rajtunk áll, azt tegyük meg elsőként.

Az ég alatti szellemek el akarnak téríteni minket az üdvösség útjáról…Mi lanyhák -tudjátok, milyenek vagyunk -, így szoktunk tenni: Azt mondjuk Istennek: „Várj csak, ezt még nem fejeztem be, ezt még hadd csináljam meg”. Aztán: „Igen, még ezt a tervemet hadd valósítsam meg, utána majd a bűnbánat útjára térek. Akkor aztán, Istenem, egyenes utakon fogok járni, és soha sem fogok eltérni ettől sem jobbra, sem balra”. És az ég alatti szellemek éppen azt akarják, hogy halogassuk a bűnbánatunkat máról holnapra, holnapról holnaputánra… és így az életünk végére. A Szent Atyák pedig azt mondják: „Ma indulj el, ma menj előre az Úr nyomában!”

Dórotheosz abba ehhez jó módszert javasol:

Ha valaki naponta önvizsgálatot tart, ha igyekszik bűnbánatot tartani amiatt, amit elkövetett, és elszánt a javulásban, akkor elkezd benne csökkenni a rossz: Ha valamit például kilencszer követett el, azt a következő nap már csak nyolcszor teszi meg. S így Isten segítségével apró lépésenként előrehaladva nem fogja engedni többé, hogy a szenvedélyek erősebbek legyenek nála. Nagy veszélyt rejt ugyanis, ha az emberben a szenvedély megszokássá válik. Ha valaki ebbe a helyzetbe kerül – amit már mondtunk -, hiába is akarná legyőzni a szenvedélyt, egyedül képtelen rá, csak akkor tud szabadulni, ha valaki a szentek közül segítséget nyújt neki (Gázai Szent Dórotheosz szerzetes tanításai. Jel Kiadó, 2015, 169.old.)

Amíg van időnk, ne várjuk meg, hogy a másik ember induljon előbb a jó úton, és mi kövessük, hanem mi magunk kezdjük el a jót. Tádé atya sokszor hangsúlyozza, hogy rajtunk áll a dolog. Rajtunk áll a boldogságunk, rajtunk áll a békénk, rajtunk áll a világ sorsa.

Mi megtehetjük a jót. Mindenki önmagából induljon ki, hogy a lelke megváltozzon, sajt érdekében. Olyan gondolatokkal foglalkozzon, amelyek jók, cssendesek, halkak. Ha bennünk ilyen gondolatok lesznek, akkor azok sugározni fognak belőlünk. Bárhová is indulunk, azok sugároznak. Látjátok, az alázatos és szelíd lélek olyan kellemes, az ilyen lélekből egyfajta melegség árad. Nem kell még beszélnie sem, anélkül is kellemesen érezzük magunkat a társaságában. Ha tehát mindenki magát kezdené jobbá tenni, íme, meglenne a megújulás! A jó megújulása bennünk, és mindenhol körülöttünk, az országunkban is és máshol is!

A bűnbánat minket is megtisztít, a környezetünket is. A saját kiengesztelődésünk kihat minden élőlényre:

Vannak a bűnbánatnak könnyei is, amikor valaki érzi a lelkiimeret-furdalást az elkövetett vétkek miatt, mert amikor az ember a bűnből magához tér, akkor elsírja magát. Ilyenkor a könny az isteni kegyelem hatása: a lélek magához tér, hogy meg tudjon mosdani a könnyeiben, Igen, igen! És amikor eljönnek a könnyek, akkor ezek a bűnbánat könnyei, Isten kegyelmének adományai, és Ő a léleknek ajándékozza. Amikor a lélek magához tér, akkor lassanként megszabadul evilági gondjaitól és az önszeretettől, minden gondját és saját magát is az Úr kezébe helyezi, és ott a lelke megnyugszik, és amikor megnyugszik, akkor állandóan az alázatban időzik. Csak az olyan lélek tud állandóan az alázatban maradni, amely megszabadult e világ gondjaitól. Az ima abszolút gondtalan életet igényel, mert a legkisebb gond is, mondják a Szent Atyák, már megzavarja az imát. Mint ahogy egy kis szálka a szemben megzavarja az ember látását, így a legkisebb gond is megzavarja az összeszedettséget és az imádság békéjét.”