Diakónusi látogatás Zalabesenyőn -2020.07.25.

2020. július 25-én meglepetés érte a zalaegerszegi görögkatolikus közösséget. Baráti meghívásra vidékünkön járt Haramura Béla görögkatolikus diakónus a családjával. Így a helyi közösségünk vecsernyéjén és szent liturgiáján, a besenyői Szent Katalin templomban szolgált a mi Tóni atyánkkal. A vecsernye és a szent liturgia mindannyiunknak nagyon felemelő volt. A kis templomunk megtelt imádkozó emberekkel, barátokkal, legfőképpen énekhanggal és imával.

Egy kicsit eljátszottam a gondolattal, milyen jó volna Kelet-Magyarországon lakni, ahol a legtöbb görögkatolikus él, és milyen szerencsések az ott élő görögkatolikusok, hogy a saját rítusukban, együtt dicsérhetik az Istent.

A költözés számomra már nem kivitelezhető, de isteni csoda folytán, körülbelül két éve utolért görögkatolikus rítusom, amikor megalakult a Szombathelyi Görögkatolikus Szervezőlelkészség.

Igaz, Zalaegerszegen kis létszámú a közösség (mint a mustármag), de hetente van vecsernye és szent liturgia, dicsőség érte a Mindenhatónak.

A diakónusszolgálat által a szertartásokon, azt éreztem, hogy a metropólia kinyújtotta felém a kezét és átölelt. Nagyon éreztem ebben az ölelésben az egybetartozást, sok görögkatolikus testvérem szeretetét.

Írta: Molnár Lajos, Zalabesenyő

Haramura Béla családjával régi barátunk. Meghívtuk őket, hogy nyáron
töltsenek pár napot Zalaegerszegen. Nem titkolt szándékunk volt az is, hogy az
egyik liturgiánkon szerpapként jelen legyen, és szolgálatával Antal atya mellett
emelhetné a szertartás fényét. Kicsiny közösségünk távol van a magyar
görögkatolikus országrésztől, Debrecentől, Máriapócstól, így nagyon ritkán van
lehetőségünk más hívekkel és papokkal találkozni.

Mindig nagy öröm a
liturgián részt venni, de most július 25-én megtapasztalhattuk, milyen az,
amikor többen vannak az oltár körül. Nálunk mindig vecsernye előzi meg a
liturgiát. Béla fia, Máté vállalta a ministráns szerepét, felesége, Mónika és lánya,
Anna pedig kitűntek gyakorlott, szép énekükkel. Nem véletlenül tagjai a
debreceni székesegyház kórusának. Béla atya erőteljes hangja betöltötte a
kicsiny kápolnánkat. Antal atya prédikációjában kihangsúlyozta, a kereszthordozáshoz is a Szentlélek segítsége kell, általa igazán Isten dicsőségére történik.
Közösségünk tagjainak különleges élményben volt része, hálásak vagyunk a
Haramura családnak, hogy elvállalták ezt a szolgálatot, reméljük, máskor is
vendégül láthatjuk őket.

Írta: Megyeri Zoltán Róbert, Zalaegerszeg

„A diakonus az ambonon áll, arccal a királyi ajtó felé. Az ő szerepe az embereket imára hívó angyalé, miközben jobbjának három ujjával tartva magasra emeli a keskeny szalagot (az oráriont), amely az angyal szárnyát jelképezi. Felszólítja az egybegyűlt népet azoknak az imáknak mondására, melyeket az Egyház megszakítás nélkül imádkozik az apostoli idők óta, kezdve a békéért szóló könyörgéssel, amely nélkül nem lehet imádkozni. A hívők keresztet vetnek, és felkészítik szívük hangszerének húrjait, hogy a diakonus minden egyes felhívására megpendüljenek. Lélekben együtt kiáltják az énekesek kórusával:

„Uram, irgalmazz!”

Az ambonon állva a diakonus magasra tartja az oráriont, mely az embereket imára szólító angyal szárnyát jelképezi. Könyörgő imára hív: a fentről való békességért, lelkünk üdvösségéért,, az egész világ békéjéért, Isten szent egyházának további fennmaradásáért, a mindenek egyesüléséért, a szent hajlékért, és azokért, akik abba hittel, áhitattal és isteni félelemmel járnak; az Uralkodókért, a szinódusért, az egyházi és világi elöljárókért, a bírákért, a hadseregért, a városért, a hajlékért, melyben a liturgiát ünnepelik; a levegő kedvező mérsékletéért, a föld gyümölcseinek bőségéért, békességes időkért, a hajózókért, utazókért, a betegekért, szomorkodókért, a foglyokért és az ő szabadulásukért; azért, hogy mentsen meg minden bánattól, haragtól, veszedelemtől és szükségtől. A hívők közössége az énekesekkel együtt ezen kérések mindegyikére – melyek ezzel a mindent felölelő könyörgésláncolattal mindent magukba foglalnak, melyeket nagy ekténiának neveznek-, az énekesek kórusával együtt válaszol:

„Uram, irgalmazz!”

Részlet Gogol: Az isteni liturgiáról, 34-35.o.

Változások a szertartásokban!

A Zalaegerszeg-Zalabesenyőben meghírdettett szertartások a következő időpontokban közössési programok miatt elmaradnak: 2020. július 18-án, szombaton 16 órai kezdettel, ill. 2020.július 22-én szerdán, 17 órai kezdettel. Ebben a hónapban a következő szertartás 2020.július 25-én szombaton 16 órakor kezdődik, melyen Haramura Béla diakónus atya is szolgálni fog.

A Soproni kórházkápolnában meghírdetett vasárnapi reggeli zsolozsma és Szent Liturgia 2020.július 19-én őrségi közösségi program miatt elmarad!

Elek Antal szervezőlelkész

Rólunk jelent meg…

Egy szervezőlelkészség első feltámadási szertartása

Forrás: https://hd.gorogkatolikus.hu/Egy-szervezolelkeszseg-elso-feltamadasi-szertartasa-2020-aprilis-28

Első alkalommal és rögtön rendhagyó módon végezték el Zalabesenyőn a feltámadási szertartást húsvétkor. Hogy a szórványban élő közösség tagjai miként élték meg ezt a különleges alkalmat arról olvashatnak az alábbiakban. A beszámolót Kocsis Márta, Molnár Lajos és Megyei Róbert gondolatai illetve fotói gazdagítják.

Kocsis Márta: 

„2020 húsvét. Kihalt utcák, csöndes városok és falvak. Bezárt templomok. Üres templomban végzett szertartások. Csöndes húsvét. Imádság a keresztény otthonokban. Nem így Zalabesenyőn: ujjongó öröm, teli torokból zengő feltámadási énekek, egy kis közösség, Elek Antal „Tóni” atya vezetésével.

Az Úristen számunkra gyakran érthetetlennek tetsző, kiszámíthatatlannak tűnő bölcsességét látom abban, hogy ilyen parókusunk, szervezőlelkészünk van. Aki hosszú utat járt be, sokáig várt, szó szerint kiböjtölte a hivatást. Az Úristen sokáig megvárakoztatta, hogy egyszer csak kitörő lelkesedéssel, akadályt nem ismerő tenni akarással vesse bele magát a papi és szervezőlelkészi munkába.

Most ebből csak azt a határtalan örömöt akarom kiemelni, és veletek is megosztani, amit a feltámadási szertartás közben éreztem Zalaegerszeg- Zalabesenyőn. Maroknyi közösség – Nagykanizsától Jákig -, egy szívvel-(Szent)lélekkel zengte be a román kori kis kápolnát, amit november óta csak mi, görögkatolikusok használunk. Az előírások szigorú betartásával, távolságot tartva, Tóni atya orvos felesége révén is felelősségteljesen és szakértelemmel figyelmeztetett mindenkit a szabályok betartására. Mert amúgy meg is feledkeztünk volna, hogy a Földön vagyunk. Úgy éreztem, a fél Dunántúlt emeljük a magasba az Úristen színe elé, magunkkal hozva azokat a testvéreket is, akik nem jöhettek el – Szombathelyről, Sopronból, Kőszegről, Körmendről. Velünk voltak, velünk voltatok. Együtt adtunk hálát veletek, Istennek a feltámadás öröméért és Tóni atyáért is.” 

Molnár Lajos: 

„Húsvét szombatján a zalaegerszeg-zalabesenyői Szent Katalin templomban feltámadási szertartást végeztünk.

Nagyon vártam ezt a szertartást, hogy együtt énekeljük:„Föltámadt Krisztus”. Miután az énekszöveget kezembe vettem, sok ismeretlen dologgal találkoztam. Én huszonéves koromban kerültem Zalaegerszegre. Mint görögkatolikus, vasárnap jártam Szent Liturgiákra, de ilyen szertartáson valószínűleg nem vettem részt. Ezért a szöveget és a dallamot egyaránt nehéz volt figyelni, de a szertartás felére már jobban tudtam követni az éneket.

Sokan gyűltünk össze a román kori temetőkápolnában, pedig templomaink üresek és a papok a legszentebb áldozatot – fájdalmunkra – csak a hívek részvétele nélkül mutathatják be.

Szent meggyőződésem, hogy aki hiszi, hogy az Oltáriszentségben jelen van Jézus, annak a vírus sem árt, ha betartja a világ által elvárt higiéniai szabályokat. Ahogy a Szentírásban olvashatjuk: „Adjátok meg az Istennek, ami az Istené, és a császárnak, ami a császáré.

Mint apa jó érzéssel töltött el, hogy a nagyfiam még másnap is a „Föltámadt Krisztus”-t dúdolgatta, így tudom, hogy nem maradt benne viszonzatlanul ez az örömteli dicsőítés.” 

Végezetül pedig szervezőlelkész atya gondolatai a rendhagyó húsvétról: 

„A szervezőlelkészség életében első húsvétunkra mi is, mint mások, a koronavírus-járvány miatt félelemmel készültünk. Mindig Létrás Szent János írása járt a fejemben a gyerekes gyávaságról:

>>Haladéktalanul merj akár az éj közepén is azokra a helyekre menni, ahol meg szoktál rémülni, mert ha egy kicsit engedsz, veled öregszik meg ez a gyerekes, nevetséges szenvedély. Út közben imával fegyverkezz föl, odaérve pedig tárd ki a karodat, és Jézus nevével korbácsold az ellenséget, mert nincs annál hatalmasabb fegyver a mennyben és a földön. Miután megszabadultál nyavalyádtól, zengd szabadítód dicséretét, mert ha hálás vagy, örökké megoltalmaz.<<

Mostanra már eltelt több mint egy hónap a kijárási korlátozás bevezetésétől, ennek ellenére mindig voltunk néhányan a szertartásokon, amelyekre bárki jöhetett.

Szombathelyen ünnepeltük a nagycsütörtöki és a nagypénteki eseményeket, de a feltámadási szertartást a zalaegerszegi kis templomban szerettük volna megtartani. Nem tudhattuk előre, mennyien leszünk, de nagy örömmel töltött el bennünket, hogy 25-en jöttünk össze, mindenki elhozta a teljes családját, és ebből két családnak már csak a templomon kívül jutott hely a kötelező, legalább 1,5 méteres higiéniai távolság betartásával. Ahogy érkeztek a hívek, a szertartások megkezdéséig átcsoportosítottuk a székeket, hogy a családok között meglegyen a kellő távolság.

A feltámadási szertartás óta is már legalább negyedik alkalommal találkozhattam ezekkel a családokkal, mindenki jól van, mindenki megerősödve jött ki a közös ünnepléséből. Valóban kár lett volna megijednünk és meghátrálnunk azok után, hogy a jogi keretek ezt lehetővé tették.

A feltámadási szertartás után döntöttem el, hogy szükség van Zalaegerszegen is az eddigi havi két alkalom helyett heti rendszerességgel Szent Liturgiát végezni, amely azóta is estékbe nyúlóan, a bennünket körülvevő nagy csöndben, festői helyen legalább 10 fővel történik még hétköznapokon is.” 

A szertartások pontos időpontjáról a szervezőlelkészség honlapján tájékozódhatnak: www.szombathelyigorogkatolikus.hu

Tájékoztatás a görögkatolikus szertartások végzéséről a húsvét utáni időszakra (2020.04.12-től)

Tájékoztatás

a Szombathelyi Görögkatolikus Szervezőlelkészségben

(Szombathely, Zalaegerszeg és Sopron vonzáskörzetében)

élő görögkatolikus hívek és hozzátartozóik számára,

hogy a járvány ideje alatt a görögkatolikus szertartásaink mind a három városban, az általunk használt templomokban és kápolnákban, az eddig megszokott rendben, mint az elmúlt két hétben is, látogathatók a megfelelő higiéniai előírások betartásával (pl. maszk használata mellett, padok előzetes és utáni fertőtlenítése mellett, hívenként egy áldoztató kanál használatával).

A hívek bevonásával végzett szertartások végzését egyrészt a 2020.március 18-án megjelent Metropóliai rendelkezések teszik lehetővé a Budapesten kívüli településeken, a parókusok ill. szervezőlelkészek döntésétől függően,

másrészt a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet a kijárási korlátozásról,

amely szerint alapos kijárási indoknak számít a lakóhely elhagyására az u). pontjában szereplő hitéleti tevékenység, a munkavégzés, a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, az élelmiszerüzletben történő vásárlás, a helyi termelői piacon történő vásárlás, a dohányboltban történő vásárlás, az egyéni szabadidős sporttevékenység, a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele mellett (a lista nem teljes!).

Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000071.KOR