PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET -1277. +Estremoz, 1336. július 4

Erzsébet II. Endre magyar király dédunokája, Árpádházi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga. Apja III. Péter aragóniai király, anyja Konstanza, Manfréd szicíliai király leánya. A keresztségben a harmincöt évvel korábban szentté avatott nagynénjéről, Erzsébetről kapta a nevét.

Tizenkét éves volt, amikor férjhez adták Déneshez, Portugália királyához. Két gyermekük született: Alfonz, aki trónörökös lett, és Konstanza, akit később IV. Ferdinánd, Kasztília királya vett feleségül.

A házasság politikai meggondolások alapján jött létre, és Erzsébetet nem tette boldoggá. Dénes király, a férje kicsapongó életet élt, több gyermeke is született a házasságán kívül. Erzsébet azonban mindent türelemmel viselt, és úgy imádkozott és vezekelt férje megtéréséért, mintha szerzetesnő lett volna. Önmagáról teljesen megfeledkezve csak férje bűneit siratta, melyekkel Istent bántja. Jóságában odáig elment, hogy férje törvénytelen gyermekeit is anyai szeretettel nevelte.

Mikor utódlásra került a sor, Alfonz föllázadt, mert atyja egyik törvénytelen fiát helyezte előtérbe vele szemben. Erzsébet ekkor a béke angyala lett a viszálykodó apa és fia között. A férje megneheztelt emiatt, sőt azzal vádolta, hogy Alfonz pártjára állt, ezért száműzte egy faluba. Csak később látta be tévedését, és hívta vissza maga mellé Erzsébetet. Dénes súlyos betegsége idején Erzsébet végig mellette volt, és a legnagyobb szeretettel ápolta. Nem engedte át másnak a férje halálos ágya melletti szolgálatot. És elérte, hogy a férje 1325-ben megtérve, szentként halt meg.

Özvegyen maradva Erzsébet teljesen az irgalmasság cselekedeteinek szentelte életét. Vagyonát és ékszereit eladta, és az árát szétosztotta a szegények és a kolostorok között. Magára öltötte a ferences harmadrendiek ruháját, és zarándoklatokra indult. Gyalog ment el Szent Jakab sírjához, Compostellába, majd visszavonult Coimbrába, az általa alapított klarissza kolostorba. Fogadalmat csak a halálos ágyán tett, hogy a jótékonyságban ne akadályozza a szegénységi fogadalom.

A kolostort utoljára akkor hagyta el, amikor békét közvetíteni ment a fia, IV. Alfonz és a veje, kasztíliai Ferdinánd között. Az út és a testvérháború miatt érzett fájdalom felőrölte maradék erejét. Estremozba érve magas láza lett, és itt érte a halál 1336. július 4- én, lánya és menye karjai között. Holttestét Coimbrába vitték, és sírja hamarosan zarándokhellyé vált, mert ereklyéi körül csodák történtek. Szentté avatását 1576-ban indították el. 1612-ben nyitották fel a sírt, és épségben találták a testét! VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté. Ünnepét még ebben az évben felvették a római naptárba, július 4-re. 1694-ben áthelyezték július 8-ra, hogy kivegyék Szent Péter és Pál ünnepének oktávájából. Mivel az oktáva megszűnt, 1969-ben visszahelyezték július 4-re.


A hagyomány úgy tudja, hogy Dénes király megtérésében jelentős szerepe volt a következő esetnek:

Erzsébetet az irgalmasság gyakorlása közben egy apród szokta kísérni, aki szükség esetén a segítségére volt. A király meggyanúsította azzal, hogy bűnös viszonya van a királynővel, ezért halálra ítélte. Elküldte mészégetők ellenőrzésére az apródot, a kemencénél dolgozóknak pedig megüzente, hogy egy meghatározott órában érkezik majd egy apród, azt fogják meg, és vessék a kemencébe.

Az apród el is indult a királyi megbízatással, de útja közben betért egy templomba, misére. Ez a késedelem mentette meg az életét. A király ugyanis majdnem vele egy időben útnak indított egy másik udvari embert, hogy nézze meg, végrehajtották-e ítéletét. Ám a kemencéhez az előre jelzett órában csak az ellenőr érkezett meg, akit a munkások megragadtak, s abban a hiszemben, hogy ő a kiszemelt áldozat, bevetették a tüzes kemencébe. A király megértette a jelet, amellyel Isten megmentette az ártatlan apródot, és bűnbánatot tartva megtért.


Istenünk, ki a béke forrása és a szeretet kedvelője vagy, és Szent Erzsébetet a viszálykodók megbékítésének csodálatos kegyelmével ékesítetted, add meg nekünk az ő közbenjárására, hogy békét teremtsünk magunk körül, s ezért Isten fiainak hívhassanak minket.

Forrás: https://archiv.katolikus.hu/szentek/0704.html


Tájékoztatás a görögkatolikus szertartások végzéséről a húsvét utáni időszakra (2020.04.12-től)

Tájékoztatás

a Szombathelyi Görögkatolikus Szervezőlelkészségben

(Szombathely, Zalaegerszeg és Sopron vonzáskörzetében)

élő görögkatolikus hívek és hozzátartozóik számára,

hogy a járvány ideje alatt a görögkatolikus szertartásaink mind a három városban, az általunk használt templomokban és kápolnákban, az eddig megszokott rendben, mint az elmúlt két hétben is, látogathatók a megfelelő higiéniai előírások betartásával (pl. maszk használata mellett, padok előzetes és utáni fertőtlenítése mellett, hívenként egy áldoztató kanál használatával).

A hívek bevonásával végzett szertartások végzését egyrészt a 2020.március 18-án megjelent Metropóliai rendelkezések teszik lehetővé a Budapesten kívüli településeken, a parókusok ill. szervezőlelkészek döntésétől függően,

másrészt a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet a kijárási korlátozásról,

amely szerint alapos kijárási indoknak számít a lakóhely elhagyására az u). pontjában szereplő hitéleti tevékenység, a munkavégzés, a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, az élelmiszerüzletben történő vásárlás, a helyi termelői piacon történő vásárlás, a dohányboltban történő vásárlás, az egyéni szabadidős sporttevékenység, a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele mellett (a lista nem teljes!).

Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000071.KOR

PRÁGAI SZENT ÁGNES +1282.

PRÁGAI SZENT ÁGNES

Június 8.
* Prága, 1205. + Prága, 1282. március 2.

Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk unokája volt. Hatalomra törő apja, aki minden eszközt megengedettnek tartott arra, hogy a német birodalomtól minél függetlenebbé tegye országát, a kis Ágnest afféle sakkfiguraként ide-oda mozgatta jellemtelen politikai játékainak sakktábláján. Először eljegyezte a gyermeket a sziléziai herceg, Henrik egyik fiával. Nagy szerencse és kegyelem volt ez Ágnes számára, mert így elkerülhetett a prágai udvarból. Ágnest jövendő férje édesanyjának, a későbbi Szent Hedvignek gondjaira bízták, aki a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Ez a kolostor volt Hedvig legkedvesebb alapítása, s az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

Amikor Ágnes jegyese egy vadászaton szerencsétlenül járt, a kislányt hazavitték Prágába, és egy időre a premontrei nővérekre bízták Doksonyban. Közben a becsvágyó apa új, politikailag még előnyösebb kapcsolatot keresett. Elígérte Ágnest II. Frigyes császár trónörökösének, a későbbi VII. Henrik királynak, és nevelésének befejezésére Ausztriába küldte a Babenbergek udvarába. Hamarosan azonban ürügyet keresett és talált ennek az eljegyzésnek a fölbontására is, hiszen lányáért most már a hatalmas angol király, III. Henrik, valamint maga — az időközben megözvegyült — II. Frigyes császár versengett. Mit sem törődve immár felnőtt leánya ellenkezésével, aki mindenáron szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az esküvőre sor kerülhetett volna, 1230- ban váratlanul meghalt Ágnes apja, Ottokár, s ekkor a pápa, IX. Gergely segítségével Ágnesnek sikerült rávennie Frigyest, hogy adja vissza szabadságát.

A huszonöt éves hercegnő egy pillanatot sem késlekedett: királyi öltözetét durva darócra cserélte föl, s Prága város peremén, a nyomornegyedben keresett magának egy kis házat. Bizonyára Boldog Hedvig példája nyitotta föl szemét az elkényeztetett királyi gyermeknek, hogy már korán észrevette azt a minden képzeletet fölülmúló társadalmi igazságtalanságot, ami a különböző osztályokat elválasztotta egymástól, s ami arra késztette Assisi Szent Ferencet és Klárát is, hogy elhagyják szüleik előkelő városi otthonát. Őket követte a cseh hercegkisasszony is.

Atyja halála után hamarosan minoriták érkeztek Prágába. Ágnes rávette testvérét, Vencel királyt, hogy építtessen nekik kolostort (és Szent Jakab tiszteletére templomot) közvetlenül a kis ház közelében, ahol lakott. A minorita testvérek között két német is volt. Az egyik Wormsból származott, nevét nem tudjuk, a másik Kuttenbergi Theoderick volt. Ők tanították Ágnest, és beajánlották Szent Klárának, aki csakhamar olyan szívélyes viszonyba került vele, hogy a ,,lelke felének” mondta. Négy, szeretettől sugárzó levél maradt ránk, melyeket Ágneshez intézett. Egy klarissza kolostor alapításáról és megerősítéséről van bennük szó. Szent Jakab temploma mellett létesült a kolostor, s Klára öt nővért küldött közvetlenül maga mellől. 1234- ben Ágnes átvette a kolostor irányítását.

A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek egész koszorúja létesült. A gazdagok közül is sok harmadrendi csatlakozott hozzájuk vagyonukkal és munkaerejükkel. Különleges jelentőségű lett egy kórház-alapítása, melyben az ápolói munkát volt keresztes vitézek vették át. Ezek ,,Keresztes Lovagok a Vörös Kereszttel” néven szervezetbe tömörültek, s Ágnes gazdag alapítvánnyal látta el őket. A hercegnő szerény otthonából hamarosan egész városnegyed lett, melyben Ágnes három templomot is építtetett: Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére.

Ágnes kolostora olyan vonzerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb leánya, valamint a legelőkelőbb nemesi családokból 12 leány kérte a fölvételét. Hamarosan újabb és újabb kolostorokat tudtak alapítani. Ezekben a kolostorokban úgy tartották a szegénységet, mint az Assisi melletti San Damianóban Szent Klára körül. A nővérek, akik gyermekkorukat többnyire fényűzésben és bőségben töltötték, új életet kezdtek: kemény vezeklésben és a legteljesebb szegénységben táplálták, ápolták és gondozták a szegényeket, Krisztus legdrágább testvéreit.

Ágnes a családja iránt is megőrizte nagy szeretetét. Ha a szükség úgy kívánta, erélyesen és okosan közbe tudott lépni ügyeiket támogatva. Halála előtt nem sokkal békét szerzett Vencel király és lázadó fia, Ottokár között.

Hetvenhét éves korában, 1282. március 2-án halt meg. 1930-ban a régi Jakab-templomban megtalálták a sírját. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, miután XI. Pius még könyvtáros korában a milánói Ambrosiana könyvtárban megtalálta az ügyre vonatkozó legfontosabb okmányokat. De mint egykor a huszita háborúk, most a II. világháború akadályozta meg az eljárás befejezését. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József szekularizációs rendeletéig megmaradtak. Szentté avatását II. János Pál pápa végezte el 1989. november 12-én.

Forrás: https://archiv.katolikus.hu/szentek/0608.html

Árpád-házi Szent Margit szűz

Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/arpad-hazi-szent-margit-szuz-2020

Szent Margitra, a nagy engesztelőre, IV. Béla király leányára emlékezünk ünnepén, égi születésnapjának 750. évfordulóján. Az Árpád-házi királylány 1270. január 18-án, huszonnyolc éves korában halt meg.

Margit 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (a mai Horvátország területén). Nevét Antióchiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit Margit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Margit apja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. Édesanyja még a szíve alatt hordozta, amikor a tatárok Batu kán vezetésével 1241-ben betörtek Magyarországra. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de súlyos vereséget szenvedett, és Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők a születendő gyermeket Istennek ajánlották, és megtörtént a lehetetlen: messze Belső-Ázsiában meghalt a nagykán, s Batu a Duna–Tisza köze táján meghódított hatalmas területeket hátrahagyva összegyűjtötte lovasait, és sietve távozott kelet felé, hogy le ne maradjon az osztozkodásról.

Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit hároméves lett, a veszprémi domonkos nővérek gondjaira bízták.

A domonkosok rendi családja, amelyben Margit felnövekedett, akkor még csak néhány évtizede létezett. Béla király leánya részére új kolostort építtetett a Duna egyik szigetén (Nyulak szigete, ma Margit-sziget), Buda közelében. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben.

Atyja kétszer is fölkereste Margitot a kolostorban házassági ajánlattal, mindkét alkalommal biztosítva őt arról, hogy a fölmentést Róma minden bizonnyal meg fogja adni, hiszen a kilátásba helyezett házasságok igen nagy politikai előnyökkel járnának. Margit mindkettőt határozottan visszautasította, atyját pedig emlékeztette arra, hogy ő ajánlotta föl egykor Istennek.

A fennmaradt szenttéavatási akták Margit nővér- és kortársainak, élete tanúinak sok értékes és hitelt érdemlő vallomását is tartalmazzák. Ezekből kiderül, hogy Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, s a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon is a királylányt tiszteljék. Egy szolgáló, akit csodával határos módon mentett meg a megfulladástól, a szenttéavatási akták szerint így tanúskodott: „Margit jó és szent volt, mindnyájunk példaképe. Alázatosabb volt, mint mi, szolgálóleányok.”

Amikor megkérdezte Margittól egy nővér, hogyan kell imádkozni, ő csak elmosolyodott.

A szent királylány életének alapszabálya egészen egyszerűen hangzik, de a négy egyszerű tétel az evangélium egész tökéletességét magában foglalja: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.

Margit 1270. január 18-án, huszonnyolc éves korában halt meg, szeretettől és vezekléstől elemésztve. Halála óráját derűs arccal előre megmondta László király leánya, Szent Piroska ünnepére. Nemzetünk és rendje már kezdettől fogva boldogként tisztelte, sírjához zarándokok érkeztek, és hamarosan csodákat emlegettek. Különös tiszteletben részesült véluma (apácafátyla), mely meggyógyította IV. (Kun) László királyt.

V. István (Margit bátyja) leányának, Magyarországi Máriának (1258 körül – 1323) köszönhetően, aki nápolyi királyné volt, Margit tisztelete gyorsan elterjedt Itáliában. Első ábrázolásai itt születtek. Védőszentje elsősorban a magyar ifjúságnak, a nevelő- és gyógyintézményeknek, és békességszerzőként is tiszteljük.

Boldoggáavatási perét sohasem fejezték be, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatta szentté XII. Piusz pápa.

A magyar nyelvű Margit-legenda forrása egy 1300 körül készült és Marcellusnak, Szent Margit lelkiatyjának tulajdonított latin nyelvű legendaváltozat volt. A fordításra 1300 és 1320 között kerülhetett sor, majd a nehezen érthető szöveget 1360 és 1409 között átdolgozták. A legenda Ráskai Lea 1510-ben készült másolatában maradt fenn.

Istenünk, szüzesség kedvelője és védelmezője, Árpád-házi Szent Margit a te kegyelmedből fonta egybe a szűzi élet szépségét a jó cselekedetek érdemével. Engedd, kérünk, hogy az üdvösséges bűnbánattal visszaszerezzük lelkünk tisztaságát! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. 

Forrás
Diós István: A szentek élete
Magyar katolikus lexikon
Mezey László: Árpádházi Szent Margit lelkiségének forrásai (Vigilia, 1971. május)
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000–1530)

Magyar Kurír
(bh)

Árpád-házi szent Margit szűz, könyörögj érettünk!

Görögkatolikus szertartások Szombathelyen, Zalaegerszegen és Sopronban 2020.03.21-től

Dicsőség a Jézus Krisztusnak!

A Görögkatolikus Metropólia Közleményt adott ki a járvány idejére a szertartások végzéséhez, mely adta lehetőségemmel élve szeretném a hozzám tartozó területeken, az előírások pontos betartásával a szertartások végzését a hívek bevonásával folytatni. Fontos, hogy minimum 2 méterre helyezkedjenk el a hívek egymástól, így a résztvevők száma korlátozott. Az áldoztatás hívőkként más-más kanállal történik, a kilincsek, korlátok és a padok fertőtlenítését magam fogom szertartás előtt és után elvégezni, mivel a felelősség is az enyém. Napról napra felülvizsgálom ezt a döntésemet, amennyiben nem tudnám kivitelezni ezt a feladatot, változtatni fogok.

A jövőben is naprakészen vezetem a tervezett szertartások helyét és idejét a honlapunkon, de csak azt a szertartást tudom elkezdeni, ahol a fertőzés terjedésének lehetőségét minimalizáltuk. A szertartások alatt nem történhet érintkezés az idegenek (a nem egy háztartásban élők) között, ha betartjuk ezeket az előírásokat.

A szertartások számát a korlátozott befogadóképesség miatt növelem, függetlenül attól, hogy mennyien lesznek a résztvevők. Mi itt a nyugati végeken már hozzászoktunk a néhány emberes szertartásokhoz….

Kérek mindenkit, hogy olvassa el az eredeti közleményeket is!

Elek Antal szervezőlelkész 2020.03.21.

A Görögkatolikus Metropólia közleménye 2020. március 18.

Forrás: https://hd.gorogkatolikus.hu/A-Gorogkatolikus-Metropolia-kozlemenye-2020-marcius-18-2020-marcius-18

A Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház a keleti rítusból fakadó különbségek miatt saját, de a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz hasonló tartalmú rendelkezést tesz közzé. A rendelkezés általános érvényű, amelytől az illetékes megyéspüspök saját hatáskörében eltérhet. A mostani szöveg az állami rendelkezésekhez igazodik, azok változása esetén ezen is módosítani kell.

  1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be, ám az abba betérő híveknek különösen ügyelniük kell az előírt óvintézkedések megtartására. Egymástól lehetőleg nagyobb távolságban helyezkedjenek el. A templomi mozgás során is kerüljék a fizikai érintkezést más személyekkel. Különösen a bűnbánati leborulások után ügyeljenek arra, hogy kezük ne érintse a szájnyílást, orrot, szemet. Használják akár szertartás közben is a kihelyezett fertőtlenítő eszközöket. A szent kereszt és ikonok csókolásától ideiglenesen tartózkodjanak.
  1. Az idősebb, gyengébb immunrendszerrel rendelkező illetve más betegségben szenvedő híveinket saját érdekükben arra kérjük, hogy most egy ideig ne jöjjenek el a szertartásokra. Az otthon maradott hívek legyenek tudatában annak, hogy az Egyház nem hagyja abba az imádságot, a lakóhelyükről vagy ahol éppen tartózkodnak, onnan is bekapcsolódhatnak ebbe a szüntelen imádságba. Ezt egyébként ma már egyre több helyen a technikai lehetőségek is segítik. A fővárosban a hívek nagy száma miatt nem tudunk nyilvános szertartásokat végezni. Más parókiákon az illetékes parókus ismerve a közösségéhez tartozó hívek lelki szükségleteit, életkorának összetételét és egészségügyi állapotát, a Szent Liturgia megtartásáról szabadon dönthet.
  1. A Keleti Kódex előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi Szent Liturgián való részvétel kötelezettsége alól. Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Görögkatolikus Metropólia megyéspüspökei is megadják.
  1. A felmentés azonban nem jelenti azt, hogy a vasárnapot nem kellene megszentelni. A vasárnapi szertartáson való részvétel helyett igen ajánlatos, hogy a hívek kiemelt időt töltsenek imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – lehetőleg együtt a családdal, de akár egyénileg is. Hamarosan új imakönyvek fognak megjelenni, ezzel is segítve mind a közösségi, családi, mind az egyéni imákat. A Görögkatolikus Médiaközpont több helyszínről, de leginkább Máriapócsról közvetít szertartásokat. Ezek is nagy segítséget jelentenek abban, hogy az egyházzal együtt imádkozzunk. A közvetítések rendjéről a görögkatolikus honlapok felületein adunk tájékoztatást. Ezeken kívül ilyen módon a római katolikus szertartásokba is bekapcsolódhatunk.
  1. A betegellátás, a gyóntatás, a rendkívüli áldoztatások esetén fokozottan ügyeljünk arra, hogy tevékenységünk ne adjon lehetőséget a vírusfertőzésre. Ha szükséges, végezhetjük, végezzük védőkesztyűben, védőruházatban ezeket a szent cselekményeket.

Római katolikus testvéreinkkel együtt valljuk: a járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Rendelkezések a hívek számára a koronavírus okozta vészhelyzetben

A rendkívüli helyzetre való tekintettel a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház főpásztorai a következő, liturgikus cselekményekhez kapcsolódó előírásokat rendelik el.

  1. Magatartás a templomban.

Törekedjünk arra, hogy templomaink minél többet legyenek nyitva, hogy oda egyesével betérhessenek az imádkozni vágyók, hiszen sok ember nem juthat el a közösségi szertartásokra. Ugyanakkor a templomba belépőknek szigorúan be kell tartaniuk a közösségi terekre vonatkozó előírásokat. A templomokban rendszeresen fertőtlenítő takarítást kell végezni, különösen a padokat kell gyakran, továbbá közvetlenül a szertartások előtt és után fertőtlenítővel alaposan áttörölni.

A templomajtókat lehetőség szerint teljesen nyitva kell tartani, hogy oda kilincs érintése nélkül be lehessen lépni. A templomi tárgyakat a hívek ne érintsék, az ikoncsókolástól tartózkodjanak. A tetrapodra kihelyezett ikonokat ideiglenesen bevesszük.

A templomtérben úgy helyezkedjünk el, hogy a személyek vagy családok egymástól legalább 2 m távolságra legyenek. Több személy nem léphet be a templomba. Bármennyire fájdalmas, ezt el kell fogadnunk.

  1. Szentgyónás.

A gyóntatás alkalmával a közvetlen, közeli érintkezést mindenképpen kerülni kell. A gyóntatószék csak akkor használható, ha a gyónó és a gyóntató pap között fóliával is ellátott rács van. E nélkül tilos használni a gyóntatószéket.

Gyóntató szobát csak akkor használhatjuk, ha megoldható, hogy gyóntatás alatt annak ajtaja és ablaka nyitva legyen, de a gyónást más ne hallhassa. Ilyenkor a gyónó és a gyóntató nem nézhet egymás felé, egymástól legalább egy-másfél méter távolságban kell lenniük. Ha ezek a feltételek nem oldhatók meg, akkor a gyóntató szoba nem használható.

Ajánlott a szentgyónást arra külön kijelölt időben a nagyobb templomtérben vagy szabadtéren megszervezni. Ekkor is meg kell tartani a legalább egy-másfél méter távolságot és a gyónó és a gyóntató nem nézhetnek egymás felé. A védőmaszk használata ajánlott, mivel az még nagyobb biztonságot nyújt.

Természetesen minden egyes esetben szigorúan ügyelni kell arra, hogy a gyóntatásból más, idegen személy semmit se hallhasson meg.

Telefonon és más elektronikus eszközön keresztül nem lehet feloldozást adni.

  1. Eucharisztia

Azokban a templomokban, ahol nyilvános szertartás folyik, a szentáldozáshoz sorban álló hívek se álljanak közel egymáshoz, ekkor is tartsák meg a 2 méter távolságot.

A pap elé érve már ne vessenek keresztet – ezt korábban tegyék meg – és két kezüket a mellükön összetéve álljanak oda a szentáldozáshoz. Az áldozó hátrahajtott fejjel, fölfelé tekintve és nagyra nyitott szájjal fogadja a Szentséget.

Minden egyes hívőt külön kanállal áldoztatunk meg. Aki már részesült az Eucharisztiában, az nyomban lépjen oldalra, és úgy helyezkedjen el, hogy más személyektől továbbra is a lehető legnagyobb távolságot tartsa.

  1. Szent Liturgián kívüli áldoztatás.

A rendkívüli időszakban kérésre vagy gyóntatás után a Szent Liturgiához kötve külön is megáldozhatunk, a fentebb említett szabályok szigorú betartásával.

Ha templomon kívül, házban vagy kórházban is áldozhatunk, ilyenkor fokozott figyelemmel kell betartani minden egészségügyi előírásokat. Ezt a szertartást főként a beteg és környezetében lévő személyek érdekében védőruházatban kell végezni.

  1. Keresztelés.

Ha nem lehetséges későbbi alkalomra halasztani, akkor ebben az időszakban a keresztelést csak szűk körben szabad elvégezni. Bemerítéses keresztelést az átmeneti időben nem megengedett.

  1. Házasságkötés.

Ha Húsvét után is fennállnak az állami óvintézkedések, és nem lehetséges későbbi alkalomra halasztani az esküvőt, akkor a házasságkötés szertartását is csak szűk körben szabad elvégezni, teljes mértékben betartva a zárt térre vonatkozó előírásokat.

  1. Betegek kenete.

Ebben az időszakban különösen is figyeljünk oda a betegekre, ne hagyjuk magukra őket! Az áldozópapok, diakónusok elsősorban telefonon tartsák velük a kapcsolatot, legyenek lelki segítségükre. A betegek kenetének föladásakor minden esetben úgy kell eljárnunk, hogy a fertőzés átadásának minden lehetséges módját elkerüljük. Ilyenkor a papnak mind a maga, mind mások érdekében szájmaszkot, gumikesztyűt, védőköpenyt kell használnia.

  1. Temetés.

A temetéseket is csak szűk körben lehet megtartani, a közvetlen hozzátartozók jelenlétében. Zárt terű ravatalozóban nem lehet végezni temetési szertartást. A búcsúztatók elhagyandók, annál sokkal fontosabb, hogy a gyászolók kapjanak néhány erőt adó, vigasztaló szót. Keresztcsókolás természetesen, az erre szóló ének alatt indulhatunk a sírhoz.

  1. Egyéb szentelmények.

Ebben az időszakban, amíg az állami rendelkezések a tilalmakat föl nem oldják, nem tudjuk megtartani a húsvéti lelkigyakorlatokat. Ugyanakkor ez elmaradt lelki támasz nélkül is törekedjünk arra, hogy húsvéthoz közeledve bűnbánattal, böjttel, még több imádsággal készüljünk a föltámadásra. A rendkívüli helyzetben is végezzük el a szentgyónásunkat a fentebb sorolt óvintézkedések megtartásával. A virágvasárnapi barkaszentelésről, nagyheti, húsvéti szertartásokról, pászkaszentelésről később rendelkezünk.

Krisztus mentett meg minket a halálos veszedelemből, és a jövőben is meg fog menteni. Benne van reményünk, hogy ezután is megszabadít. (vö. 1Kor 1,10) 

Nagymihályi Géza: Az idegen szent – Árpád-házi Szent Piroska élete és kora

A múlt héten temettük a püspök atyáinkkal és paptestvérekkel Dr. Nagymihályi Géza atyát, művészettörténészt. Szeretettel emlékezünk ezzel a könyvvel sokak tanárára, egykori hajdúböszörményi parókusomra.

Elek Antal gk. szervezőlelkész

A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent kötet szerzője a korabeli bizánci szerzők művei alapján rajzolja meg Piroska-Eiréné alakját.

Szent Piroska (Kb. 1088–1134) I. Szent László király és rheinfeldi Adelhaid leánya volt. Édesapja halála után Könyves Kálmán király udvarában élt. 1104-től a későbbi II. Ióannész Komnénosz bizánci császár felesége volt, Eiréné néven ismerték. Férjének nyolc gyermeket szült, négy fiút és négy leányt. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Kultuszát a római és görög katolikus Egyház is átvette, ugyancsak szentjei közé sorolja. Életrajzírói közül Nagymihályi Géza először kísérli meg, hogy a császárné szerepét és jelentőségét a bizánci teológia felől közelítse meg. 

A kötet írója a korabeli bizánci szerzők művei alapján rajzolja meg Piroska-Eiréné alakját. A császárné nemcsak szépségével tűnt ki, de lelki tisztaságával is. Mélyen megélt hite volt, segítette a szenvedőket, miközben Bizáncban mindvégig idegenben, idegennek érezte magát. A rendelkezésére álló és felülmúlhatatlan pompát semmibe vette. Jelszava a 29. zsoltár 10. verse volt: „Mit használ az én vérem, ha romlásba szállok?” Az egyik idézett életrajz így ír erről: „… hát még amit titokban művelt: imádság, Isten iránti folyamatos odaadás, gyász, bűnbánat és lelki szomorúság; a zsoltár csaknem mindig az ajkán, a test megtartóztatása, aszketikus sanyargatás, hevenyészett táplálkozás, és ami még az ilyen, lélek szerint való állapot jellemző vonása.”

Szent Eiréné imádságos lelkületének bemutatásánál Nagymihályi Géza elemzi Új Teológus Szent Simeon (949–1022) munkásságát is, hangsúlyozva, hogy az ő felfogása szerint a kereszténység személyes közösség Istennel, és ebben a tételben megegyezik a patrisztikus hagyomány egészével. Ennek a tételnek következménye viszont „az a bátor megállapítás, hogy a kereszténységben elkerülhetetlen a feszültség mindenfajta intézmény és a Szentlélek szabadsága között.” Szent Simeon teljesen világosan ír a személyességen alapuló reális misztikáról: „Az Úr, aki az érzékelés fölötti javakat ajándékozza nekünk, lelke által, az érzékelés fölött másik érzékeléssel is megajándékoz bennünket, hogy az ő érzékfeletti ajándékait és kegyelmi adományait természetfölöttien, minden érékelésen keresztül, világosan és tisztán érzékelhessük.” A kötet szerzője szerint a szent császárnénak, Eirénének ez a felfogása – miközben egy számára idegen világban szorgalmasan teljesítette az uralkodás, az udvartartás és a liturgia követelményeit – nyilvánvalóan nagy belső szabadságot biztosított. Nem volt rabja császárnéi hivatalának, lelkében szabad volt a Krisztus-követést illetően. Spiritualitása, lelki ereje Mózeséhez hasonlítható. Nagymihályi Géza idézi Nüszai Szent Gergely Mózesről írott sorait: „Ki fogja követni őt. Aki megtette ezt az utat, gondolatban oly magasságokba emelkedett, hogy mintegy csúcsról csúcsra haladt, a mind magasabb elérése által múlta felül mindig önmagát.” Eiréné császárné belső világát „a magány, a szabadság mint a spirituális minőségek alakították.”

Kiemelten foglalkozik a kötet szerzője Eiréné császárné tevékenységének fő színterével, a konstantinápolyi Pantokrátor-templomegyüttessel, amelyet ő alapított, a hozzá tartozó karitatív kórházzal és szeretetházzal együtt. A kórházban ötven fekvő beteget, a szeretetházban pedig huszonnégy nyomorék embert gondoztak.

A könyv szerzője megállapítja: a Szent Eiréné által építtetett templomegyüttes titulusai teljesen új lelkiségi hátteret és egy átgondolt rendszert jelentenek. A Pantokrátor – az Ítélő vagy Uralkodó Krisztus – elsősorban egy eszme, egy alapelv megnyilvánulása. „A kereszténység mindenekelőtt egy krisztocentrikus vallás. Ő az alapító, az Alfa és az Ómega. A Pantokrátor mint alapelv, mint építészet-ikonológia és mint liturgia egy általánosan elfogadott és megélt szimbólumot konkrétizál, amikor erre a névre templomot dedikál.”  Nagymihályi Géza alapikonnak nevezi a Pantokrátort, a bizánci kereszténység emblematikus ábrázolása, ikonban való összefoglalása. „Mindazt ábrázolja, amit az első évezred egyetemes zsinatai, patrisztikus irodalma Istenről, Szentháromságról, a Megtestesülésről, halálról, feltámadásról és az örök életről hitt és tanított, és amelyek a világ végéig érvényesek… az a Jézus, aki az emberré lett Isten, egyúttal a világegyetem ura és bírája.”

A kötetből kiderül: a szakirodalom általános véleménye, hogy ha figyelembe vesszük a bizánci templomépítészet valamennyi korszakát, a Pantokrátor a legjelentősebb objektumok közé tartozik. Sajnos miután a törökök 1453-ban II. Mohamed vezetésével elfoglalták Konstantinápolyt, a Hagia Szophia mecset lett, a Pantokrátor pedig vargák és cipészek birodalma. Később Korán-iskolát működtettek benne. Ma már nem vallásos intézmény, üresen áll, renoválás alatt van. Ám Nagymihályi szerint még ma is, „csaknem kilencszáz év távolából megviselt, sebzett állapotában is sugározza az alapító magyar királylány, Szent Eiréné szellemiségét, páratlan egyéniségét” (Kairosz Kiadó, 2013).

Bodnár Dániel/Magyar Kurír Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagymihalyi-geza-az-idegen-szent-arpad-hazi-szent-piroska-elete-es-kora

Magyar szentek -SKÓCIAI SZENT MARGIT

November 16.
*Reska, 1047. +Edinburgh, 1093. november 16.

Margit sorsát, születésétől haláláig a világtörténelem jobban meghatározta, mint a többi fejedelmi családból született gyermekét. Ezt életrajzírója, Durmferline-i Theoderich szerzetes is érezhette, mert a szent életrajzában — amelyet Margit leányának, Matildnak, Anglia királynőjének írt — a szokásosnál nagyobb helyet szentelt a történeti eseményeknek.

Mintegy két évvel Margit születése előtt Nagy Alfréd utódait letaszították a trónról és elűzték Angliából. Erre okot is szolgáltattak. Dédapjuk, akit a nép ,,Tanácstalan Ethelréd”-nek nevezett, a dánokkal régóta meglévő szövetséget, amely biztosította az angolszász királyságot, tönkretette azzal, hogy az Angliában lévő dánokat orvul meggyilkoltatta. A dán király bosszúhadjáratában Ethelréd életét vesztette, első házasságából való fiát, Ironside Edmundot pedig később gyilkolták meg. Dánia királyát, Knudot ismerték el Anglia új uralkodójának. Trónja megerősítése érdekében Knud feleségül vette Ethelréd második feleségét, a normann Emma hercegnőt. Emma két kiskorú fia nagybátyjukhoz menekült Normandiába.

A fiúkat először Norvégiába vitték, amelynek királya, Szent Olaf mint viking Ethelréd szolgálatában állt. Amikor tíz évvel később Knud Norvégiát is meghódította, a két fiú, bizonyára Olaffal együtt, akinek a sógora Kijevben uralkodott, Kelet-Európába jött. Az első biztos adat, amellyel Margit atyjáról, Edmundról rendelkezünk, az, hogy Magyarországon élt, és Szent István király rokonságából vette feleségül Ágotát (aki egyes történészek szerint Szent István húga, mások szerint Gizella rokona volt).

Margit valószínűleg 1047-ben született, s az e házasságból származó három gyermek közül a legidősebb volt. Edmund jól érezhette magát Magyarországon, hiszen atyjának mostohatestvére, Eduárd 1041-ben elfoglalta Anglia trónját, tehát már nyugodtan hazatérhetett volna. Amikor ugyanis Knud mindkét fia meghalt, Eduárdot hazahívták, hogy véget vessenek az idegenek uralmának Angliában. De tudomásul kellett venniük, hogy a korábbi idegen uralmat egy másikkal cserélték föl. Eduárd ugyanis egész ifjúságát Normandiában töltötte. Amikor Anglia királya lett, majdnem kizárólag normannokkal vette körül magát. Anglia egyháza és kultúrája az ötvenéves dán fennhatóság alatt nagy sebeket kapott, kézenfekvő volt tehát az új király számára, hogy a püspöki és apáti székekbe képzett, a clunyi reform szellemét képviselő normann klerikusokat hozzon. A hivatalnokok is mind Eduárd ifjúkori, normann barátai lettek. Házassága gyermektelen maradt, s lassan közismertté vált, hogy a trónt elígérte Normandiai Vilmosnak, a nagybátyjának. Ilyen ígéretre Eduárdnak nem volt joga, mert Angliában a királyság nem vröklődött, hanem választás útján szállt tovább. A ,,Bölcsek Tanácsa” volt arra hivatva, hogy az örököst megválassza. Az uralkodó dinasztiának csupán hagyományos joga volt ahhoz, hogy a választás lehetőleg egy családtagra essék. Így a Bölcsek Tanácsa, ez a tősgyökeresen angolszász hivatal elérte, hogy Alfréd utolsó életben lévő ivadékát visszahívják a trónra.

Küldöttség indult tehát Magyarországra, hogy a király unokaöccsét és családját visszahozzák Angliába. 1057-ben vagy valamivel korábban érkezett Edmund a feleségével, Ágotával s gyermekeivel: Margittal, Krisztinával és Edgárral Anglia földjére, amely természetesen idegen volt számára. Margit ekkor tíz éves lehetett, s hogy miként fogadta ezt a hazatérést, arról életrajzírója nem emlékezett meg. Edmundot királlyá koronázták, de néhány év múlva meghalt.

Margit 1093. november 16-án halt meg, négy nappal azután, hogy a férje, Malcolm és idősebb fia az angolok elleni csatában elestek. A nép körében azonnal szentként kezdték tisztelni; ünnepélyes szentté avatása 1261-ben történt. Margit és Malcolm földi maradványait a reformáció idején Spanyolországba menekítették, az Escorial templomában nyugszanak.

Ünnepét 1673-ban vették föl a római naptárba, június 10-re. 1969-ben november 16-ra helyezték át.

Theoderich a következő jelenetet örökítette meg röviddel a szent halála előtt: ,,Amikor a királyné halálán volt, belépett hozzá a szobába egyik fia. Éppen a harctérről jött, a lelke súlyos bánattal volt teli, hiszen anyjának azt kellett volna jelentenie, hogy atyja és testvére a csatatéren maradtak holtan, és most anyját is halálán látja. Miközben szívét eltöltötte a keserűség, a királyné összeszedve utolsó erejét, megkérdezte, mi van férjével és a másik fiával. A fiú, arra gondolva, hogy ha az igazat mondja, azzal megöli édesanyját, csak annyit válaszolt, hogy ťjól vannak. A királynő azonban fölsóhajtott, és ezt mondta: Tudom, tudom, de megesketlek téged a kezemben lévő keresztre, mondd el nekem a valóságot. Így a fiú elmondta a történteket. S ekkor Margit ahelyett, hogy asszonyoknál szokásos jajgatásban tört volna ki, ez a keresztény lélek az égre emelte a szemét és két karját, majd az Istent dicsérte azért, hogy élete utolsó órájában még ilyen nagy szenvedésben lehetett része.”

A szentté avatás alkalmával ereklyéit kiemelték, s a legenda szerint a következő történt. Felnyitották a sírt, és a maradványokat egy ezüst ravatalra helyezték, hogy a templom szentélyébe vigyék át. Amikor a menet Malcolm király sírboltja előtt haladt el, meg kellett állniuk, mert az ereklyét vivők nem tudtak továbbmenni. Akkor egy öregember azt tanácsolta, hogy emeljék ki Malcolm csontjait is, és helyezzék oda Margit mellé. Mikor ez megtörtént, folytathatták útjukat.

Ez a csodás elbeszélés azt a meggyőződést tükrözi, hogy Margit megszelídítette és szentségben maga mellé vette Malcolmot.


Istenünk, ki Szent Margitot arra választottad, hogy különös szeretettel szeresse a szegényeket, kérünk, segíts, hogy közbenjárására és példáját követve mi is megmutathassuk felebarátainknak, mennyire jó vagy!

Forrás: https://archiv.katolikus.hu/szentek/1116.html

Emlékműszentelés Rönökön

Monumentális kőtömb, kőtábla és fából készült kettős kereszt emlékeztet az összes magyar szent tiszteletére a rönöki Szent Imre-templom mellett. Tegnap avatták fel az emlékművet.

– Magyarország a szentek országa, a földünk szentektől megszentelt föld – mondta avatóbeszédében V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője. Kevés az ilyen fajta tiszteletadás, népszerű szentekről szívesen neveznek el intézményeket, köztereket, állítanak nekik szobrokat, de az ilyen fajta hódolat nem gyakran jelenik meg – mondta.

Példaként a kárpátaljai Aknaszlatina Árpád-házi szenteknek emelt emlékhelyét említette – és most már Rönöknek is van ilyen emlékműve. Büszke Rönökre, a kezdeményezőkre, az alapítványra – hangsúlyozta V. Németh Zsolt. – Valakit csak akkor szerethetünk és tisztelhetünk, ha ismerjük. Ismerjük meg a szenteket – erről is beszélt a képviselő. Tudatosítani kell, hogy „szent magyarok állnak a történelem sorsfordulóin”, idézte a Pannon Enciklopédiát. És Wass Albertet is: „A szentek tisztasága és szelídsége legyőzi a vadállatokat”.

A monumentális emlékmű a határon álló Szent Imre-templom kertjében kapott helyet. Az emlékműre vasárnap dr. Takács Gyula plébános kért áldást, ott volt az avatón Pékó Tamás polgármester és Majthényi László, a Vas megyei közgyűlés elnöke is.
Huszonöt szent neve került a több mint két méter magas emlékműre. Vörösberényi monolit az emlékmű teste. Azon kőtábla a névsorral, és kiemelkedik a kőtömbből egy tölgyfából készült apostoli kettős kereszt.

A Rönöki Árpád-házi Szent Imre Herceg Templom Alapítvány állíttatta az emlékművet, Hegyi László, az alapítvány elnöke elmondta, a hatalmas kőtömb önzetlen felajánlással kerülhetett a helyére. Vállalkozót kerestek az emlékmű szó szerinti felállítására és a szombathelyi cég, amikor megtudták, ki és milyen céllal keres megfelelő eszközt és szakembert, ingyen elvégezte a munkát. Erre a segítségre is szükség volt, hogy emlékmű hirdesse Rönökön a magyarság keresztényi elkötelezettségét.

Forrás: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/az-osszes-szent-elott-tisztelegnek-a-muvel-ronokon-3368733/

Meghívó emlékműavatásra – a 24 Magyar Szent tiszteletére

A Rönöki Árpád-házi Szent Imre Herceg Templom Alapítvány nevében Hegyi László, az Alapítvány elnöke és görögkatolikus testvérünk, szeretettel hív mindenkit a 2019. november 10-én 11 órakor Rönökön a templom kertbe, ahol a szent Mise után az összes Magyar Szent tiszteletére emlékművet avatnak.

Az emlékmű leírása:

2,3 m magas, 1,7×1,7 m keresztmetszetű szabálytalan vörösberényi monolit a mű „teste”, amin, azonos kőtáblán jelennek meg a Szentjeink nevei. Ezen kőtömbből körülbelül a földtől 1 m magasságról 2,9 m magas 25×20 cm-es, 150 éves tölgyfából készült Apostoli kettős kereszt jelenik meg.

Úgy gondoltuk, ezzel az emlékművel hirdethetjük a Magyarság keresztényi elkötelezettségét és országunk kiemelkedő helyét a keresztény világban Európa közepén.

Európában kevés ország büszkélkedhet ilyen számos szentjével!

1902-ben felépült felsőrönöki római katolikus templom alig néhány méterre áll az országhatártól. Helyén a múlt század végéig egy román kori templom volt, ami akkorra olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. Az ötvenes évek elején a hatóságok megtiltották a híveknek a templom látogatását.Az épületet a határőrség használta,a nyolcvanas években gyakorlatilag már romokban hevert. Újjáépítésére csak a rendszerváltás után kerülhetett sor.

Forrás: http://www.vasmegye.hu/vallasi-ertekek/ronok-szent-imre-templom/