A koronavírus -megbetegedés (német videó)

Porfíriosz atya mondta egyik lelki gyermekének: „Különösen az akédia démonára vigyázz! Ne becsüld le! Ha leigázza a lelket, eltompítja és megbénítja. Ez egy nagy erejű démon, és más démonok sokaságát viszi az emberbe.

Akédia: ez a kifejezés gyakran előfordul az aszkéták írásaiban. A kilenc fő szenvedély egyike; hanyagságot, lustaságot, tétlenséget, unalmat, fáradságot, szomorúságot, csüggedést jelent egyszerre. A lélek elgyöngült, fásult állapota, bénultsága. Olyan kisértés, amely képes a lelki dolgokat a csömörbe juttatni.” http://www.szombathelyigorogkatolikus.hu/wp-admin/post.php?post=473&action=edit

A Rómából származó Szent Kozma és Damján ingyenes orvosok emlékét ünnepeljük július 1-én.

A szent ingyenes orvosok Rómából származó édestestvérek voltak. Keresztény szülőktől származtak, és keresztény nevelésben részesültek. Fiatal korukban kitanulták a gyógyítás tudományát. Istentől hatalmat kapva az embereknél és az állatoknál, előforduló betegségeket is sikeresen gyógyították, közben a keresztény hitet terjesztették. Gyógyításukért pénzt nem fogadtak el senkitől, ezért kapták az ingyenes orvos jelzőt. Gyógyításuk közben a szegényeket is segítették tehetségük szerint, és sok pogányt térítettek meg Krisztus hitére. Irigyeik bevádolták őket a császárnál a hit terjesztése miatt. Ezért Karin császárítélő széke elé hívta őket. Mivel bátran megvallották hitüket és vonakodtak a bálványoknak áldozatot bemutatni, a császár meg akarta őket kínoztatni, de Isten betegséget küldött rá. A két szent imádságára Isten elvette tőle a betegséget, azért mindkettőjüket szabadon engedte. Ők tovább folytatták áldásos tevékenységüket. 284-ben, egykori tanítóik, akik irigykedtek rájuk sikereik miatt az orvoslás terén, agyonkövezték őket.

Részlet Lakatos László: Szentek virágoskertje című összeállításából.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye, https://www.nyirgorkat.hu/?q=hir&id=2135

Bibliai gondolatok -Nagyböjt 5. vasárnapja, Egyiptomi Mária szentéletű anya (2020.03.29.)

Apostoli szakasz (Zsidókhoz írt levél 9,11-14)

Krisztus áldozata tökéletes.

11Krisztus azonban a ránk váró javak főpapjaként jött el, s belépett abba a nagyobb és tökéletesebb sátorba, amelyet nem ember keze alkotott, vagyis nem ebből a világból való. 12Nem a bakok vagy borjak vérével, hanem saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett. 13Ha ugyanis a bakok és bikák vére meg az üsző hamva a tisztátalanokra hintve külsőleg tisztává teszi őket, 14mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől Krisztus vére, aki az örök Lélek által saját magát adta tiszta áldozatul az Istennek, hogy az élő Istennek szolgáljunk.

Evangéliumi szakasz (Márk evangéliuma 10,32b-45)

Zebedeus fiainak kérése.

Ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik beszélni, ami vele történni fog: 33„Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják a főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, és átadják a pogányoknak. 34Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik, de harmadnapra feltámad.” 35Zebedeus fiai, Jakab és János eléje járultak, s megszólították: „Mester, szeretnénk, ha teljesítenéd egy kérésünket.” 36„Mit tegyek nektek?” – kérdezte. 37„Add meg nekünk – felelték –, hogy egyikünk jobb oldaladon, másikunk bal oldaladon üljön dicsőségedben.” 38Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek. Készen vagytok rá, hogy igyatok a kehelyből, amelyből majd én iszom, vagy hogy a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedjetek?” 39„Készen” – felelték. Jézus így folytatta: „A kehelyből, amelyből én iszom, ti is isztok, s a keresztséggel, amellyel engem megkeresztelnek, ti is megkeresztelkedtek. 40De hogy jobb és bal oldalamon ki üljön, afelől nem én döntök. Az a hely azokat illeti, akiknek készült.” 41Amikor a többi tíz ezt hallotta, megnehezteltek Jakabra és Jánosra. 42Jézus ezért odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, s vezető embereik éreztetik velük hatalmukat. 43Közöttetek azonban ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, 44és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. 45Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Aki azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, nehogy elessék.” I.Kor. 10,12

Részlet Kronstadti Szent János:Életem Krisztusban című könyvéből, 37-39.oldal

„Akire a gőg átragad, hajlamos megvetést tanúsítani minden iránt, még a szent és istenes dolgok iránt is: a gőg gondolatban megsemmisít vagy beszennyez mindenféle jó gondolatot, szót, cselekedetet, Isten valamennyi alkotását. A sátán halálos lehelete.

Önszeretetünk és gőgünk különösen a türelmetlenségben és az ingerlékenységben nyílvánul meg, amikor valamelyikünk nem viseli el a legkisebb kellemetlenséget sem, amit mások szándékosan, sőt többnyire szándéktalanul okoznak nekünk, illetve az akadályokat, amelyeket törvényesen vagy törvénytelenül állítanak elénk az emberek s a környező dolgok. Önszeretetünk és gőgünk mindenben a saját akaratát kívánná érvényre juttatni; szeretné, ha körülvennék tisztelettel, a múlékony élet kényelmeivel; azt óhajtaná, ha intésére némán és gyorsan engedelmeskedne valamennyi ember, sőt – mire nem törekszik a gőg! – az egész természet. Aki türelmetlen és ingerlékeny, az nem ismerte meg magát és az embert, s nem méltó arra, hogy kereszténynek nevezzék!

Mindenkinek tudnia és hinnie kell, hogy létezik a szellemi, halált hozó kígyó, amelyet ördögnek vagy sátánnak nevezünk, akit a Teremtő örök kárhozatra ítélt, s aki képes a hitetlen, törvénytelen és a bűnbánatot nem ismerő embereket az örök gyötrelemre ragadni. Ugyancsak mindenkinek tudnia és hinnie kell, hogy Isten küldte a világba az Üdvözítőt azért, hogy megmentse az embereket ennek a kígyónak a halált hozó fullánkjától – a bűntől és az örök haláltól, s ez az Üdvözítő mindnyájunknak megmentő gyógyulást ad a kígyómarás ellen: hitet, imát, bűnbánatot, valamint saját Testének és Vérének szent titkait.”

Bűnbánó anyánk, egyiptomi Mária, könyörögj érettünk!

Vízszentelés -Zalabesenyőn (2020.03.25-én)

Vízszentelés a Makkabeusok napján (A szükséghez képest bármely napon végezhető)

Részlet a Görögkatholikus Egyházi Szerkönyvből (Euchologion) 1964, 192.oldal

Nagy ekténia

Pap: Békességben könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

A mennyei békéért és lelkünk üdvösséégéért, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Az egész világ békességéért, Isten szentegyházainak jólétéért és mindnyájunk egyesítéséért…

Istenszerető N. püspökünkért…

Ezen városért (községért) és minden városért…

A levegőnek kedvező mérsékletéért…

A hajózókért, utazókért, betegekért…(Eddig lásd a 172.1.)

Hogy szenteltessék meg ez a víz a Szentlélek ereje, működése és lejövetele által, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy küldessék le reá a megváltás kegyelme és a Jordán áldása, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy ajándékoztassék neki gyógyerő a Szentlélek lejövetele által, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy szolgáljon lelkünk és testünk meggyógyulására és minden ellenséges erő elűzésére, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy legyen ez a víz a romolhatatlanság forrása, a megszentelés és az üdvösség ajándéka, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Mindazokért, kik abból merítenek és ezt hasznukra fordítják, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy legyen a bűnök bocsánatára és a betegségek gyógyítására, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy világosíttassunk fel az egyvalóságú Háromság által az értelem világosságával, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy küldessék le e vízre a minden lény feletti Háromság tisztító működése, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy a mi Urunk Istenünk küldje szívünkbe az ő világosságát és bölcsességét, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Mindazokért, kik Istentől segítséget és oltalmat várnak könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Hogy a mi Urunk Istenünk a mi meghintésünk és e vízben való részesülésünk által fogadjon bennünket fiaivá és országának örököseivé, könyörögjünk az Úrhoz.

Nép: Uram irgalmazz.

Imádság

Áldozópap: Úr Istenünk, minden lénynek Alkotója! Ki hatalmas vagy szándékaidban és csodálatos műveidben, ki megőrzöd szövetségedet és fönntartod mindazokat, kik téged szeretnek s parancsolataidat teljesítik s ki a nyomorral küzdők könnyeit letörlöd: te Urunk, a tesnélküli szellemek képében való megjelenés által nem akartál megrettenteni bennünket, hanem hozzánk hasonló emberi alakban jöttél e világra, hogy a mi gyarló testünknek is valódi épséget kölcsönözz és mondjad: „Íme meggyógyultál már, ne vétkezz.” Te a föld sarából életerős szemeket hoztál létre és mosdást parancsolván, igéiddel azokban a látás világát megnyitottad. Te a vétkes indulatok gerjedelmeit lecsillapítod, földi létünk tengerének vészes örvényeit nyugalomra inted és a testi vágyak csapongó kitöréseit megfékezed. Te magad, kegyelmes Király! Ki víz és Lélek által hófehérségű köntösbe öltöztettél bennünket:

(A pap vízbe merített ujakkal kereszt alakban áldva a vizet, mondja:

Megjegyzés: helyette járvány idején itt is a keresztet mártottam be háromszor a vízbe kereszt alakban!)

Küldd le legszentebb, elevenítő és megszentelő Lelked malasztját és szenteld meg ezt a vizet. (3-szor.)

És e vízben való részesülés és a meghintés által add nekünk áldásodat bűneink tisztátalanságának lemosására, a sátáni gonosz cselvetés, kisértések, rémlátások elűzésére, minden jó cselekedetben és törvényed teljesítésében való előmenetelre. Úgy Urunk! Látogasd meg a mi emberi tehetetlenségünket és gyógyítsd meg kegyelmeddel minden testi betegségünket, a mi legtisztább s legáldottabb királynénk, az istenszülő és mindenkor szűz Máriának könyörgései által, a te drága és elevenítő keresztednek erejével, a tiszteletreméltó testnélküli mennyei erőknek oltalma által, a tisztes és dicső próféta, előkövet és keresztelő Jánosnak, a szent atyáink, az egész egyház nagy tanítói és püspökeinek: agy Vazul, Gergely, a hittudós, Aranyszájú Jánosnak, Atanáz és Cyrillnek és a likiabeli mirai főpüspök csodatevő szt. Miklós atyánknak, a jógyőzelmű és dicséretes György és Demeter nagyvértanúknak; a szent, igaz és isteni ősök Joákim és Annának, a szent és dicső csodatevő és ingyenes orvosok: Kozma és Damjánnak, Cyrus és Jánosnak, Pantaleimon és Hermolausnak, Sámson és Diomedesnek, Mokios és Aniketasnak, Thalaleus és Trifonnak, a szent Makkabeus nagyvértanúknak (vagy: N.szentnek), kiknek emlékét a mai napon ünnepeljük és minden szenteidnek közbenjárása által.

És légy irgalommal az itt jelenlevő s neked szolgáló keresztény hívek iránt. Emlékezzél meg Urunk az igazhitű egyház minden püspökéről, kik helyesen hirdetik a te igazságod igéjét és az egész áldozópapi- és szerzetes-rendről s üdvösségükről. Emlékezzél meg Urunk a bennünket gyülölőkről és szeretőkről, a szent szolgálatokat teljesítő testvéreinkről, az igaz okokból távollevőkről és magukat a mi imádságainkba ajánlottakról. Emlékezzél meg Urunk fogságban lévő és veszélyben forgó összes testvéreinkről, könyörülj rajtok a te nagy irgalmasságod szerint, megmentvén őket minden szükségtől; mert te vagy a gyógyulás forrása, Krisztus Istenünk és téged dicsőítünk kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő lelkeddel együtt, most és mindenkor s örökkön-örökké.

Felelet: Ámen.

Áldozópap: Békesség mindnyájatoknak.

Felelet: És a te lelkeddel.

Áldozópap:Fejeteket hajtsátok meg az Úrnak.

Felelet: Néked Uram.

Csendes ima

Áldozópap: Urunk! Ki a Jordánban megkereszteltettél és a vizeket megszentelted, hajtsd hozzánk füledet, hallgass meg és áldj meg minket, kik előtted szolgai állapotunkat alázattal bevalljuk; e vízben való részesülésünk által pedig testünk és lelkünk üdvözülésére szentelj meg bennünket.

Fennhang

Mert te vagy a mi megszentelésünk és téged dicsőítünk, imádunk és neked hálát adunk kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb, jóságos és elevenítő Lelkeddel együtt, most és mindenkor s örökkön-örökké.

Felelelt: Ámen.

Az áldozópap a keresztet háromszor kereszt alakban a vízbe meríti, mialatt háromszor énekli:

Tropár 1.hang

Üdvözítsd, Urunk, a te népedet és áldd meg a te örökségedet, adj győzelmet ellenségei felett hazánknak s kereszteddel őrizd meg a te népedet.

Tropár 2. hang

A te ajándékaidra méltass minket istenszülő Szűz, elnézvén vétkezéseinket és meggyógyítván betegségeinket, óh tisztaságos! Kik hittel fogadjuk áldásodat.

Tesszalonikai Szent Matróna vértanúnő emléke. -Március 26.

Tesszalonikai Szent Matróna vértanúnő emléke.

Forrás:https://hd.gorogkatolikus.hu/A-zsolozsma-az-egyhaz-imadsaga—2020-marcius-23-29-2020-marcius-23

Nagyböjt V. csütörtök esti előszenteltek liturgiáján (Sopron)

Uram, tehozzád…” után:

8. hang

Bűnbeesésemmel önkényesen levetettem az erények ékességét, * de te azt újra föladtad reám, * hozzámvaló leereszkedésed által, * Istennek Igéje. * Nem vetettél meg, mikor rút szenvelyek sebeztek, * s midőn útonállók megmadtak, * de mindenható erőddel segítségemre siettél, *’ s védelmedre méltattál, ó Nagyirgalmú. (2x)

Urunknak vértanúi, * kik minden helyet megszenteltek * és minden betegséget meggyógyíttok, * most is rünk titeket: * Imádkozzatok érettünk, *’ hogy lelkünk az ellenség cselvetéseitől megmeneküljön.

1. hang. Minta: Dicséretes vértanúk…

Keresztre szögeztetve, * az isteni oldaladat átszúró lándzsával * széthasítottad, Uram, Ádám adóslevelét. * Szaggasd szét az én bilincseimet is, * hogy hívő örömmel ajánljam föl neked, * ó, Ige, a dicséret áldozatát, * és a böjtnek kedve alkalmát * neked tetsző módon használhassam fel, *’ mert te rendelted azt mindenkinek üdvösgére.

Böjtölés fényével tündökölt Mózes, * és így megláthatta Isten dicsőgét. * Őt kövesd te is, szegény lelkem, * szolgáld böjtöléssel és imádsággal azt, * ki érted a kereszten kezét jóságosan kitárta, *’ hogy elnyerd Istenünk megvilágosí fényét!

6. hang

Leborulunk a te életadó kereszted előtt, * melyen irántunk való mérhetetlen jógod folytán * érettünk szenvedtél, Krisztusunk, * és lelkünket is ezáltal világotod meg. * Magasztalunk téged szüntelenül, * buzgó szívvel tőled kérvén, * hogy a böjti küzdelemben mindvégig kitartsunk örömmel * s megérhessük, Urunk, szenvedésed magasztalását, *’ mellyel megváltottál bennünket.

4. hang. Minta: Mint a vértanúk…

A zsidók háborgásával és vad dühével * bátor lélekkel szembenéztél, * mindenkor a jövendő boldogságra gondoltál, * mely örökre megingathatatlanul megmarad. * A földről átköltözve el is nyerted azt. * A mennyei lakodalmas házba, * a soha el nem múló világosságba jutottál, *’ dicsőséges istenszerető anya. (2x)

Méltó lettél arra, hogy kemény küzdelmeid sebeivel ékesen * megláthasd a mennyország ékességét * és Jegyesed ragyo szépségét, * méltán közel jutottál a javak forrásához, * élvezed az ott levő isteni boldogságot *’ és a halhatatlan dicsőséget, ó boldog.

Sem szolgai állapotod igája, * sem női természeted gyöngesége, * sem éhség, sem kínok nem akadályoztak meg abban, * hogy a vértanúk erőslelkűségét utánozd, minden dicséretre méltó! * Mert a kínokat bátor lélekkel elviselted, * azért bejutottál a mennyei lakodalmas házba, * a kegyelmi ajándékok koszorúval ékesen, *’ s ott állsz Teremtőd színe előtt.

Dicsőség… most és… Ugyanarra

Mikor meglátta Uram, a Szűz, a te Anyád, * hogy a kereszten függsz, * bánkódott és zokogva így siránkozott: * Hogyan fizethettek így neked, Uralkodó, * a te bőséges ajándékaidat élvezők? * Most pedig arra kérlek, * ne hagyj engem

egyedül a világon, * hanem siess és támadj fel, *’ és támaszd föl magaddal az ősatyákat!

Prokimen, 7. hang. (98. zsoltár):

Magasztaljátok * a mi Urunkat, Istenünket, * és boruljatok le * lábának zsámolya előtt, mert ő szent!

Elővers: Az Úr uralkodik, haragudjanak bár a népek!

Teremtés könyvének olvasása (18,20-33)

Így szólt az Úr: „A Szodoma és Gomorra elleni panasz már igen felhalmozódott nálam, mert igen súlyosak a bűneik. Lemegyek tehát, hogy megnézzem: vajon valóban gonoszát műveltek-e a hozzám eljutott panasz szerint, avagy sem — hadd tudjam!” Így a férfiak visszafordulva onnan Szodomába mentek, Ábrahám azonban továbbra is az Úr előtt maradt. Hozzá fordulva ezt kérdezte: „Netalán az igazat is elpusztítanád a gonoszokkal? Vajon ugyanaz lesz-e a sorsa az igaznak is, mint az istentelennek? Hogyha ötven igaz akad abban a városban, vajon azok is elpusztulnak-e, s nem kegyelmeznél-e meg ennek az egész helységnek azért az ötven igazért, hogyha annyi van benne? Semmiképpen se tégy olyan dolgot, hogy az igazat is elpusztítsd a gonosszal, s hogy az igaz is úgy járjon, mint a gonosz! Semmiképpen sem! Hát épp te, aki az egész földet ítéled, ne hoznál igazságos ítéletet?” Erre az Úr azt mondta: „Hogyha tényleg lesz Szodoma városában ötven igaz, megkegyelmezek érettük az egész helységnek.” Ábrahám viszont ezt felelte: „Csak épp most kezdtem el beszélni Urammal, s bizony, por és hamu vagyok. Hátha csak öt híja lesz az ötven igaznak? Vajon akkor ennek az ötnek a hiányában már eltörlöd az egész várost?” Ő pedig azt mondta: „Nem pusztítom el, hogyha tényleg találok ott negyvenötöt.” Erre az tovább folytatta, és így szólt hozzá: „És mi lesz, ha csak negyven található?” Ő pedig azt mondta: „Nem pusztítom el, épp a negyven kedvéért.” Erre ő újra szólt: „Hadd mondjak még valamit, Uram! S mi lesz, hogyha harminc igaz akad ott?” Ő pedig azt felelte: „Nem pusztítom el a harminc miatt!” Az viszont még tovább folytatta: „Ha már egyszer bátorkodtam Uramhoz szólni: Hátha csak húsz akad ott?” Ő pedig azt mondta: „Még húsz miatt sem pusztítom el.” Az viszont újra szólt: „Uram, hadd mondjak még egyszer valamit: Hátha csak tíz akad ott?” Erre ő azt mondta: „Nem törlőm el a tíz kedvéért.” És miután az Úr befejezte Ábrahámmal e beszédet, eltávozott, és Ábrahám is visszatért lakóhelyére.

Prokimen, 6. hang (99. zsoltár):

Örvendezzetek az Úrnak, * minden föld! *’ Minden föld!

Elővers: Szolgáljatok az Úrnak vigassággal!

Példabeszédek könyvének olvasása (16,17-17,17)

Aki elfogadja az oktatást, a jók között lesz, és aki megőrzi az intelmeket, bölccsé válik. Aki ügyel az útjaira, megmenti lelkét, s aki szereti életét, az féken tartja száját. Az összeomlás előtt kevélység a hírnök, és bukás előtt a gonoszság. Többet ér szerényen alázatban élni, mint erőszakos kevélyek zsákmányán osztozkodni. Aki jártas a dolgokban, az szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát. Akik bölcsek és okosak, azokat hitványaknak tartják, s a hízelgő szavú emberre inkább hallgatnak. A bölcs belátás élet forrása a birtokosának, a balgák büntetése pedig saját balgaságuk. A bölcs szíve a szájából is megfontolást hoz elő, és ajkán is a tudást gyarapítja. Lépes méz a szép beszéd, s annak édessége a léleknek is egészséget jelent. Vannak olyan utak, amelyek helyeseknek látszanak ugyan az emberek előtt, de végül az alvilág mélyébe vezetnek. Az ember fáradalmak között önmagának munkálkodik, hogy megakadályozza pusztulását; az álnok pedig saját szájában hordozza romlását. A semmirekellő ember gonoszságból vermet ás, és ajkán perzselő tűz van. A hamis ember civódást szít, és csak ármánykodás lángját lobbantja fel, hogy még a barátokat is elválassza egymástól. A törvényszegő ember elcsábítja barátját, és nem jó útra viszi. Aki hunyorgat szemével, az csalárdságot tervez, s amikor összeszorítja ajkát, kész már minden rosszra. Ilyen a gonoszság tűzhelye. Az ősz haj ékes korona; tisztesség útján lehet hozzájutni. Többet ér a türelmes ember a nagy erejűnél; s aki mérgében is uralkodik önmagán, különb, mint az, aki elfoglal egy várost. A gonoszoknak az ölükbe vet mindent a sorsuk, az igazságos ügyek viszont mind az Úrnál vannak.

Többet ér egy falat kenyér édes békességben, mint a sok jóval teli ház, s ahol gonosz és civódó emberek által feláldozott hús van. Az okos szolga kézben tartja az esztelen gazdát, s a testvérek között ő is örökrészt kap. Ahogyan az ezüstöt és aranyat olvasztókemencében próbálják meg, úgy van a kiválasztottak szíve is az Úrnál. A törvényszegők ajkára a gonosz ember figyel, az igaz ellenben oda sem figyel a hazugok nyelvére. Aki egy szegényt kigúnyol, az a Teremtőjét gyalázza, s aki örül az ilyen ember pusztulásának, az nem marad büntetlen. Az öreg koronája az unokák, a gyermekek büszkesége pedig az őseik. A világ összes kincse a hívőé, a hitetlennek pedig egy garasa sem marad. Esztelen emberhez nem illik az ékesszóló beszéd, s ugyanígy az igaz emberhez a hazug nyelv. Aki él vele, annak értékes ajándék a fegyelmezés, hiszen bármerre fordul meg, mindenütt jó útbaigazítást ad. Aki fátylat vet a rosszra, az barátságra törekszik, aki pedig gyűlöli az ilyet, az egymás ellen fordíthat még barátokat és rokonokat is. A fenyítés az okos emberben töredelmet idéz elő, a balgatag viszont még meg sem érzi a verést. Viszályt szít minden gonosz, de az Úr majd kegyetlen hírvivőt küld hozzá. Gondját mérlegeli a bölcs ember, az esztelenek pedig gonoszságot tervezgetnek. Aki jóért rosszal fizet, annak a házából nem tűnik el a baj. Az igazságosság uralma erőt ad a szavaknak, a romlást pedig fölkelés és hadakozás előzi meg. Aki igazságosnak tartja a gonoszt és igazságtalannak az igazat, az Istennél tisztátalan és utálatos. Mit használ a vagyona az ostobának, hogyha az esztelen nem tud bölcsességet venni abból? Aki magasra építi a házát, az összeomlást idéz elő, aki pedig nem hajlandó tanulni, az bajba jut. Minden időben maradjon barátod, hiszen az ilyenek a szorult helyzetben hasznos testvérnek bizonyulnak.

Szent Matróna anya élete (Lakatos László:Szentek virágoskertje, 279.oldal)

Matróna egy szalonikiben élő zsidó asszonynak volt a szolgálója. Már fiatal korától keresztény volt. Úrnője minden áron rá akarta venni, hogy térjen át az ő hitére, de Matróna nem akarta. Ezért úrnője gyakran erősen bántalmazta. Matróna azonban amikor tehette, keresztény templomba járt. Végül, a dühös úrnő bezárta a kamrába, lepecsételte az ajtaját, hogy senki ne jusson be Matrónához. Isten azonban leoldotta kötelékeit, úrnője imádkozva talált rá. A harmadik esetben 4 napig volt börtönben étlen-szomjan. Úrnője, amikor újra szabadon találta, vastag bottal ütlegelte, és a félhalott lányt újra bezárta. Matróna itt adta vissza lelkét Istennek. Kegyetlen úrnője kidobta testét a város falán át. A keresztények felszedték, és tisztelettel eltemették. Ez a III. vagy IV. században történt. Később tiszteletére templomot építettek, és oda helyezték maradványait a VI. vagy a VII. században.

Tanítás: Az igaz hit a keresztény ember egyik legdrágább kincse.

Fohász: Hitednek rendületlen kövén erősíts meg engem Istenem.

A Legszentebb Istenszülő örömhírvétele, Az angyalok fővezérének, Gábornak ünnepe.(Március 25.)

Nagyböjt V. szerda esti nagy alkonyati zsolozsmán, Aranyszájú Szent János Liturgiájával (18.00 -Zalaegerszeg-Zalabesenyő, Alexandriai Szent Katalin templom)

Pap: Áldott az Atya és Fiú és Szentléleknek országa most és mindenkor s örökkön örökké.

Nép: Ámen.

Jertek imádjuk a mi királyunkat és Istenünket!

Jertek imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!

Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus Krisztust, a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!

103. zsoltár

Áldjad én lelkem az Urat, / Uram Istenem! fölötte fölséges vagy, dicsőségbe és ékességbe öltöztél, – világossággal, mint köntössel körül vagy öltve, / kiterjesztvén az eget, mint sátorfödelet; – ki befödöd vizekkel annak felső részeit, / ki a felhőt szekereddé teszed, ki a szelek szárnyain jársz; – ki angyalaidat szélvésszé teszed, / és szolgáidat égető tűzzé; – ki a földet állandóságra alapítottad, / hogy nem fog ingadozni örökkön-örökké. – A vízmélység öltözet gyanánt födte azt; / a hegyeken vizek állottak. – A te feddésed elől elfutottak; / mennydörgésed szavától megijedtek. – A hegyek fölemelkedtek, a völgyek alászállottak / azon helyre, melyet nekik alapítottál. – Határt vontál, melyet nem fognak átlépni, / s nem térnek vissza a földet elborítani. – Ki forrásokat fakasztasz a völgyekben, / a hegyek között folynak a vizek. – Iszik azokból minden mezei vad; / azok után lihegnek szomjúságukban a vadszamarak. – Azok mellett lakoznak az égi madarak; / a kősziklák közül szózatot adnak. – Ki megöntözöd a hegyeket onnan felől; / a te műveid gyümölcséből megelégíttetik a föld. – Ki szénát teremtesz a barmoknak, / és veteményt az emberek szolgálatára, – hogy kenyeret termessz a földből, / és bor vidámítsa föl az ember szívét; – hogy olajjal derítse föl orcáját, / és a kenyér erősítse meg az ember szívét. – Jóllaknak a mező fái, és a Libanon cédrusai; / melyeket ültetett. – Ott fészkelnek a madarak, / a gólya háza fő azok között. – A magas hegy a szarvasok, / a kőszikla a sündisznók menedéke. – A holdat időmértékül teremté; / a nap tudja lenyugvását. – Sötétséget parancsolsz és éj van, / mely alatt mind kimennek az erdei vadak, – az oroszlán ordító kölykei, / hogy ragadozzanak, és az Istentől magoknak eledelt keressenek. – Fölkel a nap és összegyűlnek, / és hajlékaikba helyezkednek. – Kimegy az ember munkájára / és dolgára napestig. – Mely igen fölségesek a te műveid, Uram! / mindeneket bölcsességgel cselekedtél; mi a földet betölti, mind a te jószágod. – Ez a nagy és tágas öblű tenger, ott az úszók, melyeknek száma nincs, / a kicsiny állatok a nagyokkal; – Ott járnak a hajók, / a cethal, melyet alkottál, hogy játsszék abban. – Mindnyájan tőled várják, / hogy eledelt adj nekik idejében. – Te adván nekik, gyűjtenek; / fölnyitván kezedet, minden betelik jóval. – De ha elfordítod arcodat, megrémülnek; / ha elveszed lélegzetüket, elfogynak és a porba visszatérnek. – Beléjük bocsátván leheletedet, fölélednek; / és megújítod a föld színét. – Legyen az Úré a dicsőség mindörökké. / Az Úr örülni fog alkotmányaiban; – ki letekint a földre, és megrendíti azt; / ki a hegyeket megérinti és füstölögnek. – Énekelni fogok az Úrnak életemben, / dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek. – Legyen kellemes neki az én beszédem; / én pedig az Úrban fogok gyönyörködni. – Fogyjanak el a bűnösök a földről és a gonoszok, úgy, hogy ne legyenek; / áldjad én lelkem az Urat.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké! Amen

Alleluja, Alleluja, Alleluja, dicsőség néked, Isten. (Kétszer recitálva, harmadszor énekelve)

Békesség ekténia

Békességben könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

A mennyei békéért és lelkünk üdvösségéért könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

Az egész világ békességéért, Isten szentegyházainak jólétéért és mindnyájunk egyesítéséért könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

Ezen szent hajlékért s mindazokért, kik ide hittel, buzgósággal és istenfélelemmel járnak, könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

Szentséges főpásztorunk, N. római pápáért, Istenszerető N. (érsek-) metropolitánkért (és N. püspökünkért), a tisztes áldozópapságért, a Krisztus-szerinti segédlő papságért, az egész egyházi rendért és a népért könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

Szeretett magyar hazánkért, országunk vezetőiért és népünkért könyörögjünk az Úrhoz.

Uram irgalmaz!

Ezen városért (községért), minden városért, községért és vidékért, s az azokban lakó hívekért könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

A levegőnek kedvező mérsékletéért, a föld terményeinek bőségéért és békességes időkért könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

A hajózókért, utazókért, betegekért, fáradozókért, foglyokért s ezek szabadulásáért könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

Hogy mentsen meg minket minden aggódástól, haragtól és szükségtől, könyörögjünk az Úrhoz!

Uram, irgalmazz!

Oltalmazz, ments meg, könyörülj és őrizz meg minket, Isten, a te kegyelmeddel!

Uram, irgalmazz!

Legszentebb, legtisztább, legáldottabb dicső királynénkat, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriát minden szentekkel együtt említvén, önmagunkat, egymást s egész életünket Krisztus Istenünknek ajánljuk!

Néked Uram!

Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Amen.

Uram, tehozzád

8. hang

Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem; / figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; /’ hallgass meg engem, Uram!

Igazodjék fel az én imádságom, / mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése / esti áldozat gyanánt. /’ Hallgass meg engem, Uram!

Uram, tehozzád…” után: Tömjénezés!

8. hang

Rossz gondolataim rabjává válván * nyomorult elmémet kifosztották, * és most kegyetlenül megverve * lelkem tele van sebhelyekkel, * és az erények ruhája nélkül fekszem az élet útján. * Egy átmenő pap látott ugyan vérbefagyva, * de gyógyíthatatlannak tartva nem állt meg mellettem. * Egy levita is elment, * mert nem bírta elviselni lélekölő gyötrelmem látványát. * Te viszont, Krisztus, én Istenem, * ki nem Szamariából jöttél, * hanem Máriától kegyeskedtél megtestesülni, * a te emberszereteted folytán * adj nekem gyógyulást, *’ s áraszd reám a te nagy irgalmadat!

Ami erény, ami dicséret, * az mél a szentekhez. * Mert ők pallos alá hajtották fejüket érted, * ki meghajlítottad az egeket és leszálltál; * vérüket ontották teérted, * ki magadat üresítetted ki * és szolgai alakot vettél fel. * Ők is mindhalálig megalázva * a te szegénységedet unozták. * Az ő imádgaik által, * a te nagy irgalmasságod szerint *’ Istenünk, könyörülj rajtunk!

Uram, ki szent tanítványaidat szellemi mennybolttá tetted, * az ő szent közbenrásuk által * válts meg engem is a földi gonoszgoktól, * gondolataimat önmegtartóztatás által emelvén föl * a szenvedélyes hajlamok fölé, *’ mint irgalmas és emberszerető!

Kik a böjt idejét a kegyelem alkalmának tartjuk, * siránkozzunk mindnyájan tiszta szívből, * és az Üdvözítőnek kiáltsuk: * nagyirgalmú Urunk, * tanítványaid kedvéért * üdvözítsd azokat, kik félelemmel dicsérnek, *’ mint irgalmas és emberszerető!

Minden dicséretre mél apostolok, * a világ pártfogói, * betegek gyógyítói, * egészség megóvói, * mindkét oldalról őrizzetek meg bennünket, * hogy a böjt idejének lefutása alatt * egymással Isten szándéka szerint, békességben éljünk, * és értelmünket a szenvedélyek zaklatától megóvjuk * hogy majd a győztesen feltámadó Krisztusnak *’ mindnyájan szent éneket zenghessünk.

4. hang

A hatodik hónapban * leküldetett a főangyal a tisztagos Szűzhöz. * Elmondta az üdvözletet, * és hírül adta neki az örömhírt: * hogy tőle fog születni a világ Megváltója. * Ez pedig fogadta a szöntést, * és méhében foganta az örök Istent, * aki kimondhatatlan módon emberré lenni kegyeskedett *’ a mi lelkünk üdvözítésére.

Az értelmet felülló beszédet * meghallgatta az Istenszülő. * A főangyal az örömhír szavát intézte hozzá, * kitől elfogadván hittel az üdvözletet, * méhében fogant téged, az örökvaló Istent. * Azért mi is örvendezve kiáltjuk néked: * Istenünk, ki tőle változás nélkül megtestesültél, * ajándékozz a világnak békességet *’ és a mi lelkünknek gazdag kegyelmet!

Íme, eljött ma a mi szabadusunk órája, * felfoghatatlan módon egyesül az emberekkel Isten. * A főangyal szavára az eltévelyedés elapad, * a Szűz méhében foganja az örömet, * a föld éggé változik, * a világ az ősi átoktól megszabadul. * Örvendjen tehát minden teremtmény, * és énekben hangoztassa: *’ Teremtőnk és megváltó Urunk, dicsőség néked!

1. hang. Minta: Dicséretes vértanúk…

A nagy Gábor angyal, * kinek elméjét Isten világosítja meg, * úgyhogy az üdvösséges, égi fényben ragyog, * s ki a hármas fényű isteni világosságot színről-színre látja, * és azt a magasságbeli erőkkel félelemmel dicsőíti, * a Szűzhöz érkezik * és hirdeti az isteni és fönges titkot *’ és közbenjár a mi lelkünkért.

A mélységes titkot, * mely korábban az angyalok előtt is ismeretlen volt, * de öröktől fogva létezett, * egyedül terád bízták, Gábor, * és te Názáretbe jöttél, * hogy azt az egyedül Tisztaságossal közöld, * kivel együtt imádd érettünk Istent, * hogy ajándékozzon a mi lelkünknek *’ békességet és gazdag kegyelmet!

Elővers: Essenek a bűnösök saját csapdájukba, én pedig magam vagyok, míg átmegyek rajta.

Ki mindenkor telve vagy vigossággal, * és teljesíted a Mindenható akaratát * valamint végbeviszed rendelkezéseit, * ó angyalok fejedelme, Gábor főangyal, * a te hűséges tisztelőidet mogasd, * esedezzél szüntelenül érettünk az Úrhoz, * hogy ajándékozzon a mi lelkünknek *’ békességet és gazdag kegyelmet!

Dicsőség… most és… 6. hang

Leküldetett Gábor főangyal az égből, * hogy hírül adja a Szűznek a fogantatást, * és elmenvén Názáretbe, * elámulva a csodán, azon töprengett magában, * hogy miként szüli meg a Szűz azt, * aki a magasságban megfoghatatlan? * Akinek királyi széke az ég * és lábainak zsámolya a föld, * az egy nő méhében körülhatárolódik. * Akire a hatszárnyúak és sokszeműek föl nem nézhetnek, * a Szűz egyetlen szavára megtestesülni kegyeskedik. * Az Isten Igéje megjelenik! * Miért késlekedem és miért nem mondom a Szűznek: * Üdvözlégy, Malaszttalteljes, * az Úr van teveled! * Üdvözlégy, tisztagos Szűz! * Üdvözlégy, férfit nem ismerő Ara, * Üdvözlégy, élet Anyja! *’ Áldott a te hednek gyümölcse!

Körmenet az evangéliumos könyvvel és a tönjénezővel!

Bölcsesség igazhívők!

Enyhe világossága, / a szent és boldog, / és halhatatlan / mennyei Atya isteni dicsőségének, / Jézus Krisztus! / Eljövén a Napnak lenyugvásához / és látván az esteli fényt; / áldjuk az Atyát / s a Fiút, és a Szentlélek Istent! / Mert te méltó vagy, / hogy minden időben, / szent hangon énekeljünk tenéked, / Isten fia, / ki éltet adsz a világnak; /’ miért is ez a világ dicsőít téged.

Figyelmezzünk! Békesség † mindnyájatoknak! Bölcsesség, figyelmezzünk!

Prokimen:

Vers: Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát,
íme, mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.

A heti nap olvasmányai (a Nagyböjti Énektárból).

Majd az ünnep két olvasmánya.

Példabeszédek könyvének olvasása (15,20-16,9)

20A bölcs fiú örömet szerez az apjának, az ostoba ember megveti az anyját. 21Akinek nincsen esze, az a balgaságnak örül, az okos ember egyenes úton jár. 22Megbuknak a tervek, ha nem vitatják meg őket, sok tanácsadóval létrejön a dolog. 23Öröm az embernek, ha meg tud felelni, az idejében kiejtett szó milyen sokat érhet! 24Az értelmes ember útja fölfelé visz, hogy az alvilágot ott lent elkerülje. 25A kevélyek házát lerombolja az Úr, az özvegy mezsgyéjét meg helyreállítja. 26A gonosz terve iszonyat az Úrnak, de a barátságos szavak tiszták (előtte). 27Aki gazdagságra tör, lerombolja házát, aki megveti az ajándékot, az élni fog. 28Az igaz elméje tisztes dolgokon jár, a gonosz szájahitványságot buzog. 29A gonoszoktól távol marad az Úr, de az igazak imáját meghallgatja. 30A ragyogó szem öröm a szívnek, a jó hír felüdíti a testet. 31Az életre intő szóra figyelő fül éjnek idején is a bölcsek körében van. 32Eldobja életét, aki szélnek ereszti az intést, aki hallgat a feddésre, okosságra tesz szert. 33Az Úr félelme a bölcsesség iskolája, az alázatosság megelőzi a dicsőséget.

16 1A szívben meghányni-vetni – ez az emberek dolga, de a felelet az Úrtól jön a nyelvre. 2A férfi útja tiszta a maga szemében, ám a lelket az Úr veti latra. 3Bízd az Úrra, ami tennivalód akad, akkor a terveid valósággá válnak. 4Az Úr mindent a maga céljára teremtett, magát a gonoszt is, a balsors napjára. 5Utálat az Úrnak minden gőgös ember, kezemet adom rá: nem marad büntetlen! 6Szeretet és hűség jóváteszi a bűnt, s az Úr félelme távol tart a rossztól. 7Ha egy férfi útja kedves az Úr előtt, ellenségeit is kibékíti vele. 8Jobb az igazságos úton szerzett kevés, mint a nagy haszon becstelenség árán. 9A szív megtervezi az embernek az útját, de a lépéseit az Úr irányítja.

Kivonulás könyvének olvasása (3,2-13)

Mózes eljutott Isten hegyéhez, a Hórebre. Itt megjelent neki az Úr angyala a tűz lángjában egy bokorból, és mikor odanézett, látta, hogy a bokor ég, de nem enyészik el. Mózes így szólt magában: „Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát, miért nem ég el a bokor.” Amikor pedig az Úr látta, hogy vizsgálódva közeledik, Isten megszólította a csipkebokorból: „Mózes, Mózes!” Erre az így felelt: „Mi az, Uram?” Ő pedig így szólt: „Ne közelíts! Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent föld.” Azután így folytatta: „Én vagyok az Isten, atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene.” Erre Mózes eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni. Az Úr ezt mondta Mózesnek: „Láttam Egyiptomban élő népem sanyargatását, és hallottam a munkafelügyelők miatt elhangzott panaszukat. Igenis, ismerem szenvedésüket, és leszálltam, hogy kiszabadítsam őket az egyiptomiak kezéből, és hogy kivezessem őket erről a földről, s elvezessem őket egy szép, tágas földre, a tejjel mézzel folyó országba.”

Példabeszédek könyvének olvasása (8,22-31)

Az Úr alkotott engem útjai kezdetén az ő műveire, minden idő előtt erősített meg engem kezdő alapként, mielőtt a földet teremtette volna, mielőtt a mélységeket megalkotta volna, mielőtt feltörtek volna a vizek forrásai, s mielőtt megszilárdította volna a hegyeket, minden halmok előtt nemzett engem. Az Úr alkotta a mezőségeket és a lakatlan vidékeket, és az ég alatt lakott földkerekség minden határvidékét. Amikor az eget elkészítette, én vele voltam, s amikor székhelyét kijelölte a szeleken, amikor a felhőket fölerősítette s az ősforrásokat szilárdan kijelölte az ég alatt, amikor erőssé tette a föld határát, én voltam mellette, mint a kedvence, én voltam, akinek örvendezett, nap mint nap én örvendeztem a színe előtt mindenkor, amikor örült annak, hogy befejezte a földkerekséget, s örült az emberek fiai között.

Kis ekténia, majd a Háromszorszent éneklésével áttérünk a Szent Liturgiára.

Figyelmezzünk! Békesség † mindnyájatoknak! Bölcsesség, figyelmezzünk!

Pap: Bölcsesség!

Felolvasó: Szent Pál apostol zsidókhoz írott levelének olvasása

Pap: Figyelmezzünk!

Testvéreim! Mert ugyanattól az egytől valók mind: a megszentelő és azok, akiket megszentelt. Ezért nem szégyelli testvérnek nevezni őket, 12amikor ezt mondja: Hirdetni foglak testvéreimnek, zengem dicséreted az egybegyűltek előtt. 13Majd: Bizalommal ráhagyatkozom. Aztán: Nézd, én és gyermekeim, az Úr adta nekem őket. 14Minthogy a gyermekeknek közös a testük és a vérük, ő is részt kapott belőle, hogy így halálával legyőzze azt, aki a halálon uralkodott, tudniillik az ördögöt, 15és felszabadítsa azokat, akiket a haláltól való félelem egész életükre rabszolgává tett. 16Hiszen nem az angyalokat, hanem Ábrahám leszármazottait karolta fel. 17Ezért minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez, hogy irgalmas és Istenhez hűséges főpap legyen, és kiengesztelje a nép bűneit. 18Így, mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik a kísértéssel küzdenek.

Pap: Békesség néked, Bölcsesség figyelmezzünk!

Evangélium (Lk. 1,24-38)

24E napok után felesége, Erzsébet, gyermeket fogant, és öt hónapon át eltitkolta. 25„Ezt tette hát nekem az Úr – mondta – azokban a napokban, amikor rám tekintett, és ami az emberek előtt szégyenemre volt, attól megszabadított.” 26A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába 27egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. 28Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” 29E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. 30Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. 31Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. 32Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, 33és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” 34Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” 35Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. 36Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, 37mert Istennél semmi sem lehetetlen.” 38Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.

Pap: Mondjuk mindnyájan, teljes lelkünkből és teljes elménkből mondjuk!
Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Mindenható Urunk, atyáinknak Istene, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz!

Pap: Könyörülj rajtunk, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

A pap csendesen mondja:
Urunk, Istenünk, fogadd ezen buzgó fohászkodást a te szolgáidtól, és könyörülj rajtunk könyörületed sokasága szerint! Küldd irgalmasságaidat reánk és minden népedre, amely bő kegyelmeidet várja!

Pap: Könyörögjünk még istenszerető N. püspökünkért, lelkiatyáinkért s Krisztusban minden atyánkfiáért!
Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Pap: Emlékezzél meg, Urunk, hogy test vagyunk, elenyésző és vissza nem térő lehelet. Esengve kérünk, szüntesd meg a betegséget. Csillapítsd le a gyorsan terjedő járványt, mert nem a holtak dicsérnek téged, Urunk, sem azok, kik a föld alá szállnak, hanem mi, élők dicsőítünk és szívünk keservében sóhajtozva kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj.

Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Mindenkinél többet vétkeztünk ellened és gonoszul cselekedtünk, Urunk, és ha valódi bűnbánatra el nem jutottunk, szándékunkat bűnbánat gyanánt fogadd tőlünk. Légy irgalmas és szabadítsd meg szolgáidat a halálhozó betegségtől és gyötrő fájdalmaktól. Siránkozva kérünk téged, Mindenható, gyorsan hallgass meg minket és könyörülj.

Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Pap: Könyörögjünk még az itt jelenlévő s tőled nagy és bő kegyelmeket váró népért, a mi jótevőinkért és minden igazhitű keresztényért!
Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Pap: Mert irgalmas és emberszerető Isten vagy, és téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor s örökkön-örökké.
Nép: Ámen.

Valóban méltó helyett: Hirdesd, ó föld, Elbocsátó!

„Ha tudsz hinni, minden lehetséges annak, aki hisz!” Mk (9,17-31) – Nagyböjt 4. vasárnapja

Bibliai gondolatok

Evangéliumi szakasz (Mk. 9,17-31)

17Valaki megszólalt a tömegből: „Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg. 18Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.” 19„Ó, te hitetlen nemzedék – válaszolta –, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!” 20Odavitték. Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett. 21„Mióta szenved a bajban?” – kérdezte apját. „Kicsi kora óta – válaszolta. – 22Sokszor tűzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk.” 23Jézus így felelt: „Ha valamit tehetsz?… Minden lehetséges annak, aki hisz.” 24A fiú apja erre felkiáltott: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” 25Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: „Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belőle, és ne térj többé vissza belé!” 26Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belőle. A fiú olyan lett, mintha halott volna. Sokan úgy vélték, hogy meghalt. 27Jézus azonban megfogta a kezét, felsegítette, s a gyermek talpra állt. 28Amikor bement a házba, tanítványai külön megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” 29„Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására” – felelte.

Jézus másodszor jövendöli meg szenvedését.

30Útjukat folytatva átvándoroltak Galileán. De nem akarta, hogy valaki tudjon róla, 31mert a tanítványait akarta tanítani. Megmondta nekik, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de azután hogy megölik, harmadnapra feltámad.

Apostoli szakasz (Zsid.6,13-20)

Jézus másodszor jövendöli meg szenvedését.

30Útjukat folytatva átvándoroltak Galileán. De nem akarta, hogy valaki tudjon róla, 31mert a tanítványait akarta tanítani. Megmondta nekik, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de azután hogy megölik, harmadnapra feltámad.

13Amikor Isten az ígéretet adta Ábrahámnak, saját magára esküdött, hiszen semmi nagyobbra nem esküdhetett, 14ezért mondta: Bizony gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítlak. 15Így aztán Ábrahám türelmesen várakozva elnyerte az ígéretet. 16Az emberek saját maguknál nagyobbra esküsznek; a pörlekedésnek az eskü bizonyítéka vet véget. 17Ezért amikor Isten az ígéret örökösei előtt nagyobb nyomatékkal akarta igazolni elhatározása szilárdságát, esküvel vállalt kezességet. 18Így a két változhatatlan dologban, amelyben Isten nem téveszthet meg, erős támaszt kaptunk mi, akik arra törekszünk, hogy az előttünk levő reményt megragadjuk. 19Lelkünk biztos és szilárd horgonya ez, amely a függöny mögé ér, 20ahová elsőnek lépett be értünk Jézus, a Melkizedek rendje szerint való főpap.

„Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és bőjt által.

Kronstadti Szent János (1829-1908): Életem Krisztusban, 92.oldal

Az imádság idején hidd erősen, s légy mindig tudatában annak, hogy minden gondolatod és minden szavad kétségkívül valóra válhat, hiszen „Istennél egyetlen szó sem marad erőtlen” (vö.LK1,37). Ügyelj a szóra, mert sokat ér! „Minden hiábavaló szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján” (Mt 12,36).

Jézus születésének hírüladása. Lk 1,37

37mert Istennél semmi sem lehetetlen.” 38Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.

Az isteni liturgia csakugyan mennyei szolgálat a földön, amikor Isten különösen, egészen közel, a legszorosabb módon van jelen és együtt az emberekkel, miközben ő maga láthatatlanul végzi a szent papi szertartást: ő a felajánló és a felajánlott. A földön semmi sem szentebb, magasztosabb, fenségesebb, ünnepélyesebb és éltetőbb, mint a liturgia!” (110.oldal)

„Az imádkozó emberek higgyenek abban, hogy az Úr ott és akkor adja meg a szükséges dolgokat, ahol és amikor nem is várják.” 92.oldal

„Az ellenség, ismerve Isten jóságát és az imádság erejét, minden módon igyekszik, hogy elszakítson bennünket az imától, vagy imádkozás közben szétszórja értelmünket; különféle földi szenvedélyekkel és vonzódásokkal, illetve sietséggel, zavartsággal próbál akadályozni.” 39.oldal

Halottak emlékezete -nagyböjt 4. szombatja (2020.03.21.)

NAGYBÖJT IV. SZOMBATJÁN REGGEL

(Részlet a Triódionból!)

Alleluja. Tropárok: 2. hang.

APOSTOLOK, PRÓFÉTÁK, VÉRTANÚK, püspökök, szerzetesek és igazéletűek, * kik a jó harcot befejeztétek, és a hitet megtartottátok, * miután bizalmasan járulhattok az Üdvözítőhöz, * kérünk titeket, imádjátok érettünk őt, mint jóságost, * hogy üdvözítse a mi lelkünket!

Dicsőség…

URUNK, EMLÉKEZZÉL MEG jóságosán szolgáidról, * és bocsásd meg nekik, amit életükben vétettek, * mert senki sem bűntelen, * csak te egyedül, ki az elhunytaknak is nyugalmat adhatsz!

Most és….

KIMONDHATATLAN VILÁGOSSÁG SZENT ANYJA * neked angyali himnuszokat énekelve * tisztelettel magasztalunk téged!

Az első zsoltárcsoport után a hang kathizmái a Nyolchangú Énektárból. A XVII. kathizma és A szentek kara kezdetű ének után kathizma: 5. hang.

NYUGTASD MEG, emberszerető Üdvözítőnk * szolgáidat az igazakkal * és helyezd el őket az írás szerint tornácodban! * Jóságosán nézd el minden szándékos és nem szándékos vétküket, * melyeket tudatosan vagy nem tudva követtek el!

Dicsőség… Ugyanennek a végét ismételjük:

Jóságosán nézd el minden szándékos és nem szándékos vétküket, * melyeket tudatosan vagy nem tudva követtek el!

Most és… Theotokion (az Istenszülőnek). Ugyanarra a hangra.

KRISZTUS ISTENÜNK, ki feltündöklöttél a világnak a Szűztől, * s általa a világosság fiaivá tettél minket, * könyörülj rajtunk!

Részlet Szent Faustyna Kowalska nővér: Napló, az Isteni Irgalmasság üzenete című könyvből, 223.oldal

„Midőn beléptem magányomba, meghallottam ezeket a szavakat: „Minden lelket, aki ezt a rózsafűzért imádkozza, megvédem halálos óráján, mint saját dicsőségemet. Ha mások imádkozzák egy haldokló mellett, az is elnyeri ugyanezt a bűnbocsánatot. Ha ezt az imát a haldokló mellett modják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket; Fiam fájdalmas szenvedése megindítja irgalmam mélységét.”

Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak!”

Részlet Kronstadti Szent János: Életem Krisztusban című könyvéből, 95.oldal

„Ha egy elhunyt lelkéért imádkozol, akkor ezt teljes szívedből kell tenned, annak tudatában, hogy ez neked is elsőrendű kötelességed, nem csupán a papoké. Tartsd szem előtt, mennyire kívánja az elhunyt a nyugalmat, és milyen nagyon rászorúl az élők közbenjárására, hiszen az egyház egyazon Testének tagja. Az Úr előtt nagy súllyal esik latba a hit és a szeretet imája az elhunytakért.”

Görögkatolikus szertartások Szombathelyen, Zalaegerszegen és Sopronban 2020.03.21-től

Dicsőség a Jézus Krisztusnak!

A Görögkatolikus Metropólia Közleményt adott ki a járvány idejére a szertartások végzéséhez, mely adta lehetőségemmel élve szeretném a hozzám tartozó területeken, az előírások pontos betartásával a szertartások végzését a hívek bevonásával folytatni. Fontos, hogy minimum 2 méterre helyezkedjenk el a hívek egymástól, így a résztvevők száma korlátozott. Az áldoztatás hívőkként más-más kanállal történik, a kilincsek, korlátok és a padok fertőtlenítését magam fogom szertartás előtt és után elvégezni, mivel a felelősség is az enyém. Napról napra felülvizsgálom ezt a döntésemet, amennyiben nem tudnám kivitelezni ezt a feladatot, változtatni fogok.

A jövőben is naprakészen vezetem a tervezett szertartások helyét és idejét a honlapunkon, de csak azt a szertartást tudom elkezdeni, ahol a fertőzés terjedésének lehetőségét minimalizáltuk. A szertartások alatt nem történhet érintkezés az idegenek (a nem egy háztartásban élők) között, ha betartjuk ezeket az előírásokat.

A szertartások számát a korlátozott befogadóképesség miatt növelem, függetlenül attól, hogy mennyien lesznek a résztvevők. Mi itt a nyugati végeken már hozzászoktunk a néhány emberes szertartásokhoz….

Kérek mindenkit, hogy olvassa el az eredeti közleményeket is!

Elek Antal szervezőlelkész 2020.03.21.

A Görögkatolikus Metropólia közleménye 2020. március 18.

Forrás: https://hd.gorogkatolikus.hu/A-Gorogkatolikus-Metropolia-kozlemenye-2020-marcius-18-2020-marcius-18

A Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház a keleti rítusból fakadó különbségek miatt saját, de a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz hasonló tartalmú rendelkezést tesz közzé. A rendelkezés általános érvényű, amelytől az illetékes megyéspüspök saját hatáskörében eltérhet. A mostani szöveg az állami rendelkezésekhez igazodik, azok változása esetén ezen is módosítani kell.

  1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be, ám az abba betérő híveknek különösen ügyelniük kell az előírt óvintézkedések megtartására. Egymástól lehetőleg nagyobb távolságban helyezkedjenek el. A templomi mozgás során is kerüljék a fizikai érintkezést más személyekkel. Különösen a bűnbánati leborulások után ügyeljenek arra, hogy kezük ne érintse a szájnyílást, orrot, szemet. Használják akár szertartás közben is a kihelyezett fertőtlenítő eszközöket. A szent kereszt és ikonok csókolásától ideiglenesen tartózkodjanak.
  1. Az idősebb, gyengébb immunrendszerrel rendelkező illetve más betegségben szenvedő híveinket saját érdekükben arra kérjük, hogy most egy ideig ne jöjjenek el a szertartásokra. Az otthon maradott hívek legyenek tudatában annak, hogy az Egyház nem hagyja abba az imádságot, a lakóhelyükről vagy ahol éppen tartózkodnak, onnan is bekapcsolódhatnak ebbe a szüntelen imádságba. Ezt egyébként ma már egyre több helyen a technikai lehetőségek is segítik. A fővárosban a hívek nagy száma miatt nem tudunk nyilvános szertartásokat végezni. Más parókiákon az illetékes parókus ismerve a közösségéhez tartozó hívek lelki szükségleteit, életkorának összetételét és egészségügyi állapotát, a Szent Liturgia megtartásáról szabadon dönthet.
  1. A Keleti Kódex előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi Szent Liturgián való részvétel kötelezettsége alól. Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Görögkatolikus Metropólia megyéspüspökei is megadják.
  1. A felmentés azonban nem jelenti azt, hogy a vasárnapot nem kellene megszentelni. A vasárnapi szertartáson való részvétel helyett igen ajánlatos, hogy a hívek kiemelt időt töltsenek imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – lehetőleg együtt a családdal, de akár egyénileg is. Hamarosan új imakönyvek fognak megjelenni, ezzel is segítve mind a közösségi, családi, mind az egyéni imákat. A Görögkatolikus Médiaközpont több helyszínről, de leginkább Máriapócsról közvetít szertartásokat. Ezek is nagy segítséget jelentenek abban, hogy az egyházzal együtt imádkozzunk. A közvetítések rendjéről a görögkatolikus honlapok felületein adunk tájékoztatást. Ezeken kívül ilyen módon a római katolikus szertartásokba is bekapcsolódhatunk.
  1. A betegellátás, a gyóntatás, a rendkívüli áldoztatások esetén fokozottan ügyeljünk arra, hogy tevékenységünk ne adjon lehetőséget a vírusfertőzésre. Ha szükséges, végezhetjük, végezzük védőkesztyűben, védőruházatban ezeket a szent cselekményeket.

Római katolikus testvéreinkkel együtt valljuk: a járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Rendelkezések a hívek számára a koronavírus okozta vészhelyzetben

A rendkívüli helyzetre való tekintettel a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház főpásztorai a következő, liturgikus cselekményekhez kapcsolódó előírásokat rendelik el.

  1. Magatartás a templomban.

Törekedjünk arra, hogy templomaink minél többet legyenek nyitva, hogy oda egyesével betérhessenek az imádkozni vágyók, hiszen sok ember nem juthat el a közösségi szertartásokra. Ugyanakkor a templomba belépőknek szigorúan be kell tartaniuk a közösségi terekre vonatkozó előírásokat. A templomokban rendszeresen fertőtlenítő takarítást kell végezni, különösen a padokat kell gyakran, továbbá közvetlenül a szertartások előtt és után fertőtlenítővel alaposan áttörölni.

A templomajtókat lehetőség szerint teljesen nyitva kell tartani, hogy oda kilincs érintése nélkül be lehessen lépni. A templomi tárgyakat a hívek ne érintsék, az ikoncsókolástól tartózkodjanak. A tetrapodra kihelyezett ikonokat ideiglenesen bevesszük.

A templomtérben úgy helyezkedjünk el, hogy a személyek vagy családok egymástól legalább 2 m távolságra legyenek. Több személy nem léphet be a templomba. Bármennyire fájdalmas, ezt el kell fogadnunk.

  1. Szentgyónás.

A gyóntatás alkalmával a közvetlen, közeli érintkezést mindenképpen kerülni kell. A gyóntatószék csak akkor használható, ha a gyónó és a gyóntató pap között fóliával is ellátott rács van. E nélkül tilos használni a gyóntatószéket.

Gyóntató szobát csak akkor használhatjuk, ha megoldható, hogy gyóntatás alatt annak ajtaja és ablaka nyitva legyen, de a gyónást más ne hallhassa. Ilyenkor a gyónó és a gyóntató nem nézhet egymás felé, egymástól legalább egy-másfél méter távolságban kell lenniük. Ha ezek a feltételek nem oldhatók meg, akkor a gyóntató szoba nem használható.

Ajánlott a szentgyónást arra külön kijelölt időben a nagyobb templomtérben vagy szabadtéren megszervezni. Ekkor is meg kell tartani a legalább egy-másfél méter távolságot és a gyónó és a gyóntató nem nézhetnek egymás felé. A védőmaszk használata ajánlott, mivel az még nagyobb biztonságot nyújt.

Természetesen minden egyes esetben szigorúan ügyelni kell arra, hogy a gyóntatásból más, idegen személy semmit se hallhasson meg.

Telefonon és más elektronikus eszközön keresztül nem lehet feloldozást adni.

  1. Eucharisztia

Azokban a templomokban, ahol nyilvános szertartás folyik, a szentáldozáshoz sorban álló hívek se álljanak közel egymáshoz, ekkor is tartsák meg a 2 méter távolságot.

A pap elé érve már ne vessenek keresztet – ezt korábban tegyék meg – és két kezüket a mellükön összetéve álljanak oda a szentáldozáshoz. Az áldozó hátrahajtott fejjel, fölfelé tekintve és nagyra nyitott szájjal fogadja a Szentséget.

Minden egyes hívőt külön kanállal áldoztatunk meg. Aki már részesült az Eucharisztiában, az nyomban lépjen oldalra, és úgy helyezkedjen el, hogy más személyektől továbbra is a lehető legnagyobb távolságot tartsa.

  1. Szent Liturgián kívüli áldoztatás.

A rendkívüli időszakban kérésre vagy gyóntatás után a Szent Liturgiához kötve külön is megáldozhatunk, a fentebb említett szabályok szigorú betartásával.

Ha templomon kívül, házban vagy kórházban is áldozhatunk, ilyenkor fokozott figyelemmel kell betartani minden egészségügyi előírásokat. Ezt a szertartást főként a beteg és környezetében lévő személyek érdekében védőruházatban kell végezni.

  1. Keresztelés.

Ha nem lehetséges későbbi alkalomra halasztani, akkor ebben az időszakban a keresztelést csak szűk körben szabad elvégezni. Bemerítéses keresztelést az átmeneti időben nem megengedett.

  1. Házasságkötés.

Ha Húsvét után is fennállnak az állami óvintézkedések, és nem lehetséges későbbi alkalomra halasztani az esküvőt, akkor a házasságkötés szertartását is csak szűk körben szabad elvégezni, teljes mértékben betartva a zárt térre vonatkozó előírásokat.

  1. Betegek kenete.

Ebben az időszakban különösen is figyeljünk oda a betegekre, ne hagyjuk magukra őket! Az áldozópapok, diakónusok elsősorban telefonon tartsák velük a kapcsolatot, legyenek lelki segítségükre. A betegek kenetének föladásakor minden esetben úgy kell eljárnunk, hogy a fertőzés átadásának minden lehetséges módját elkerüljük. Ilyenkor a papnak mind a maga, mind mások érdekében szájmaszkot, gumikesztyűt, védőköpenyt kell használnia.

  1. Temetés.

A temetéseket is csak szűk körben lehet megtartani, a közvetlen hozzátartozók jelenlétében. Zárt terű ravatalozóban nem lehet végezni temetési szertartást. A búcsúztatók elhagyandók, annál sokkal fontosabb, hogy a gyászolók kapjanak néhány erőt adó, vigasztaló szót. Keresztcsókolás természetesen, az erre szóló ének alatt indulhatunk a sírhoz.

  1. Egyéb szentelmények.

Ebben az időszakban, amíg az állami rendelkezések a tilalmakat föl nem oldják, nem tudjuk megtartani a húsvéti lelkigyakorlatokat. Ugyanakkor ez elmaradt lelki támasz nélkül is törekedjünk arra, hogy húsvéthoz közeledve bűnbánattal, böjttel, még több imádsággal készüljünk a föltámadásra. A rendkívüli helyzetben is végezzük el a szentgyónásunkat a fentebb sorolt óvintézkedések megtartásával. A virágvasárnapi barkaszentelésről, nagyheti, húsvéti szertartásokról, pászkaszentelésről később rendelkezünk.

Krisztus mentett meg minket a halálos veszedelemből, és a jövőben is meg fog menteni. Benne van reményünk, hogy ezután is megszabadít. (vö. 1Kor 1,10) 

“Imádságom, mint a tömjénfüst…” Vasvári beszámoló (2020.03.19.)

Szeretettel köszönjük Fransis missziós atyának a lehetőséget, a részvételt és a helyet ebben a szép templomban. Köszönöm az énekeseinknek a szolgálatot és Kocsis Mártának a beszámolót. Ismerve az egyházmegyei rendelkezéseket a coronavírus járvány idejére, csak a családtagok ill. az egy háztartásban élők ültek egymás mellett a templomban (lásd fotók!)

Elek Antal görögkatolikus szervezőlelkész

Imádságom, mint a tömjénfüst…

Keleti szertartású nagyböjti imádság Vasváron

Március 19-én, csütörtökön este bizánci, görög dallamok, ősrégi liturgikus énekek töltötték be a vasvári templom barokkos boltíveit. Talán szokatlanul, de mégsem egészen rendkívüli módon. Hiszen ez már a negyedik alkalom, hogy Vasváron, évente egyszer valamilyen görögkatolikus szertartást végeznek nálunk meghívott atyák. Korábban Veszprémből, Győrből – ez alkalommal pedig Elek Antal atya, a szombathelyi görögkatolikusok szervezőlelkésze Sopronból érkezett.

A korábbi években a Szűzanya tiszteletére végzett szertartásokon vehettünk részt, kapcsolódva a május és október havi, római katolikus Mária- tisztelethez, ún. paraklisz és akathisztosz imádságon, idén egy nagyböjti szertartást, az ún. előszenteltek liturgiáját végezte Antal atya.

Az Előszenteltek liturgiája a bizánci egyház sajátos nagyböjti szertartása. Szerdán és pénteken, valamint a nagyhét első három napján végzik. (Vasváron kivételesen csütörtöki napon)
Ősi előírás szerint nagyböjtben nem végeztek hétköznap liturgiát, az egyház azonban hetente kétszer biztosítani akarta az áldozást híveinek, éppen a böjtben való megerősítésért. Ezért jött létre az Előre megszentelt áldozatok liturgiája, amely átváltoztatás nélküli, ünnepélyes áldoztatási szertartás. Az első része nagy alkonyati istentisztelet, a második pedig a Szent Liturgia menetét követi áldozással. Latin szertartású megfelelője a nagypénteki csonka mise.

A vasvári szertartáson nem csak görögkatolikusok vettek részt, – Szombathelyről Zalaegerszegről, Kőszegről, Jákról,- hanem római katolikusok is, és a kiosztott énekszövegek segítségével bekapcsolódhattak a szertartásba. Hiszen, ahogyan a liturgián énekli a pap: Krisztus világossága mindenkinek világoskodik! – Erre a hívek, az olvasmány után, újra meg újra, szinte dicsőítő, ujjongó örömmel, állva ismétlik a gyönyörű dallamú éneket, a 141. zsoltár szavait:

Igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt!

Végül Antal atya zárógondolataival adott útmutatást. Mint ahogyan a 8. századi, vértanúságot szenvedett húsz szerzetes a szent Száva kolostorban, – akiknek józan ésszel el kellett volna menekülniük a barbárok támadásai elől, – hűséggel kitartott a szerzetesi élet mellett, és a kolostorban maradtak- nekünk is ki kell tartanunk, minden fenyegetés, külső támadással szemben: Krisztus a mi egyetlen és végső menedékünk.

Kocsis Márta

Kik azok a görögkatolikusok?

Pontos elnevezésük: bizánci vagy keleti szertartású római katolikusok. Fontos hangsúlyozni, hogy a római katolikus egyházhoz tartoznak, de nem latin, hanem keleti szertartásrendet, rítust követnek. Ezért templomaik, szertartásaik elsőlátásra az ortodox egyházéira hasonlítanak. A világegyházban vannak más, keleti szertartású, de katolikus vallási közösségek, egyházak is, így a koptok, vagy a szír katolikusok.

Keleti szertartású katolikus egyházaknak (más néven: egyesült, unitus egyházaknak is) hívjuk azokat a közel-keleti, kelet-európai és dél-indiai egyházakat, amelyek – többségükben a 16. sz.-tól kezdve – kiszakadtak az ortodoxiából, s újra csatlakoztak Róma közösségéhez, de eközben megőrizték ősi liturgiájukat, sajátos intézményeiket, felépítésüket. Ezen egyházak 12–14 millió hívükkel – többségükben az ortodox és a latin kereszténység határterületein élnek, tulajdonképpen két tűz között. (Arcanum)

A Magyar Görögkatolikus Egyház szervezetileg 2015. március 20-án vált önálló egyházzá, amikor Ferenc pápa megalapította a saját jogú Hajdúdorogi Metropóliai Egyházat.

A magyar görögkatolikusok főegyházmegyéje a Hajdúdorogi Főegyházmegye (metropólia), püspöke Kocsis Fülöp érsek-metropolita. Két egyházmegye tartozik a főegyház megye alá: a Miskolci Egyházmegye, püspöke dr. Orosz Atanáz, illetve a Nyíregyházi Egyházmegye, melynek kormányzója Szócska Ábel bazilita szerzetes atya. A magyar görögkatolikusság történetét illetően megállapíthatjuk, hogy egy sajátos jelenségről beszélhetünk, amely csak itt, ebben a közép-kelet-európai térségben figyelhető meg, a keleti és nyugati egyházak határmezsgyéjén. Mára a görögkatolikusság elismert része a Katolikus Egyháznak szerte a világon, hiszen a görögkatolikusok ugyanúgy a Katolikus Egyházhoz tartoznak, csak nem a nyugati, hanem a keleti szertartásúhoz. ( Oroszné Koleszár Mária, Martinus egyházmegyei lap, 2016. szeptember. )

Ajánlott videó: Előszenteltek liturgiája a győri görögkatolikus templomban, 2015. március 16-án. A máriapócsi csodásan könnyező kegykép országos körútjának egyik állomásaként, a szertartást Kocsis Fülöp Hajdúdorogi püspök atya végezte, az énekeket a budörsi szent Demeter görögkatolikus kórus vezette (www.szentdemeterkorus.hu/).

Március 21. Szent Jakab hitvalló püspök atyánk emléke.

Forrás: https://hd.gorogkatolikus.hu/A-zsolozsma-az-egyhaz-imadsaga—2020-marcius-16-22-2020-marcius-16

Szent Jakab hitvalló püspök atyánk emléke.

Nagyböjt IV. péntek esti előszenteltek liturgiáján

Uram, tehozzád…” után:

7. hang

Lelkem méltóságát szenvedélyek rabságára adva, * állatokhoz lettem hasonló. * Föl sem bírok nézni rád, fönséges Isten; * teljesen összegörnyedve * a vámos imáját kiáltom feléd, Krisztus: *’ légy irgalmas hozzám és üdvözíts engem! (2x)

Dicsőség néked, Krisztus Isten, * apostolok dicsekvése, * és a vértanúk öröme, *’ kik hirdették az egyvalógú Háromságot!

Dicsőült szent vértanúk, * kik jól harcoltatok és koronát nyertetek, * könyörögjetek az Úrhoz, *’ hogy irgalmazzon a mi lelkünknek!

Minden földi dolgot semmibe véve, * ó szent vértanúk, * Krisztust a küzdőtéren bátran hirdettétek, * és az elszenvedett kínokért tőle kaptatok nagy jutalmat. * Mivel bátran járulhattok hozzá, * kérünk titeket, esedezzetek a mindenha Istenhez, * hogy üdvözítse lelkünket, *’ mert hoztok folyamodunk.

Minden dicséretre méltó vértanúk, * Lélek-táplálta gyermekek, értelmes égőáldozatok, * Krisztus kedvesen fogadott illatáldozatai! * Titeket a föld nem rejtett el, * az ég pedig befogadott. * Angyalok társai lettetek. * Kérünk titeket, imádkozzatok velünk együtt * a mi üdvözítő Istenünkhöz: * Ajándékozzon a világnak békét *’ és üdvözítse a mi lelkünket!

2. hang. Minta: Midőn…

Elhagytad * a világ zaját, végtelenül boldog, * csendes nyugalomban őrizted meg lelkedet, * nem csapongott és nem ingadozott * az élet zűrzavarában és viharos sodrában, ** hanem * buzgón fölfelé tekintett, * az égi Uralkodóra, * a mindenség tevőjére, *’ magasztalásra méltó Jakab! (2x)

A világ * lármáját elkerülve * töltötted el életedet, * a kegyelem megőrzött téged, * s megszabadultál a szenvelyektől, atyánk, * a démonok hadoszlopait * állhatatos önmegtagadással és isteni villámfénnyel ** lesújtottad, * és most örvendezéssel velük együtt vigadsz *’ a mindenség Ura és Uralkoja körül.

Ott éltél * a látha dolgok felett, * világon és testen kívül, * mint aki a láthatatlan dicsőség után sóvárogtál, * s az égi hajlék ékességéről ** és * fölfoghatatlan szépségéről elmélkedtél, * most, mikor mindezt élvezed, * esedezzél Krisztushoz, *’ hogy üdvözítse hű tisztelőidet, Jakab atya!

Dicsőség… 7. hang

Nyugtasd meg, életadó Üdzítőnk, * testvéreinket, kik a múlandóságból hozzád költöztek, * és akik ezt hangoztatják: *’ Urunk, dicsőség néked!

Most és…

A természet rendje feletti módon * anyának bizonyultál, ó Istenszülő, * és szűznek maradtál, * az elmét és szót felülhaladó módon; * és szülésed csodáját a nyelv elbeszélni nem képes; * mert érthetetlen volt a fogantatás, Tisztaságos, * felfoghatatlan maradt a szülés is, * (mivel) Isten, ahol akarja, meggyőzi a terszet rendjét. * Miért is téged mindnyájan Isten anyjának ismervén, * buzgósággal fohászkodunk hozzád: *’ Imádkozzál a mi lelkünk üdvösségéért!

Prokimen, 4. hang (79. zsoltár)

Figyelj ránk, Izrael pásztora, * ki mint bárányt vezeted Józsefet! *’ Ki mint bárányt vezeted Józsefet!

Elővers: Aki a kerubok fölött ülsz, jelenj meg!

Teremtés könyvének olvasása (12,1-7)

Ábrahám (Ábrám) meghívása.

12 1Az Úr így szólt Ábrámhoz: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. 2Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel. 3Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.4Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki, s vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor Háránból elindult. 5Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére. 6Ábrám végigvonult az országon Szichem városáig, Móre terebintjéig. A vidéken kánaániták laktak. 7Akkor az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: „Ezt a földet utódaidnak adom.” Erre ő oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki

Prokimen, 2. hang (80. zsoltár):

Örvendezzetek Istennek, a mi setőnknek, * örüljetek Jákob Istenének! *’ Örüljetek Jákob Istenének!

Elővers: Szóljon a zsoltár, és hozzatok dobot, kellemes hangú hárfát citerával!

Példabeszédek könyvének olvasása (14,15-26)

15Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére. 16A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös. 17Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel. 18Az együgyűnek balgaság a szerzett vagyona, az okosak fejét tudás koronázza. 19A jók előtt meghajolnak a rosszak, az igazak kapuja előtt a gonoszak. 20A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jó barátja. 21Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen. 22Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké! 23Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után. 24A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja. 25Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló. 26Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál.

Előre megszentelt áldozatok liturgiája Vasvár, 2020.03.19.

Előre megszentelt áldozatok liturgiája

Pap: Áldott a mi Istenünk öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön örökké.
Nép: Ámen

Nép: Dicsőség neked Istenünk, dicsőség neked!

Mennyei Király, Vigasztaló, * igazságnak Lelke, * ki mindenütt jelen vagy * és mindeneket betöltesz, * minden jónak kútfeje * és az életnek megadója, * jöjj el és lakozzál mibennünk, * és tisztíts meg minket minden szennytől, * és üdvözítsd, Jóságos, * a mi lelkünket!

Szent Isten, szent Erős, * szent Halhatatlan irgalmazz nekünk! Háromszor.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, * most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.


Szentháromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! Szent tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket a te nevedért!


Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!


Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.


Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

Pap: Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép: Ámen.

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!


Jertek imádjuk a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus Krisztust, a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!

103. zsoltár
Áldjad én lelkem az Urat, / Uram Istenem! fölötte fölséges vagy, dicsőségbe és ékességbe öltöztél,
világossággal, mint köntössel körül vagy öltve, / kiterjesztvén az eget, mint sátorfödelet;
ki befödöd vizekkel annak felső részeit, / ki a felhőt szekereddé teszed, ki a szelek szárnyain jársz;
ki angyalaidat szélvésszé teszed, / és szolgáidat égető tűzzé;
ki a földet állandóságra alapítottad, / hogy nem fog ingadozni örökkön-örökké.
A vízmélység öltözet gyanánt födte azt; / a hegyeken vizek állottak.
A te feddésed elől elfutottak; / mennydörgésed szavától megijedtek.
A hegyek fölemelkedtek, a völgyek alászállottak / azon helyre, melyet nekik alapítottál.
Határt vontál, melyet nem fognak átlépni, / s nem térnek vissza a földet elborítani.
Ki forrásokat fakasztasz a völgyekben, / a hegyek között folynak a vizek.
Iszik azokból minden mezei vad; / azok után lihegnek szomjúságukban a vadszamarak.
Azok mellett lakoznak az égi madarak; / a kősziklák közül szózatot adnak.
Ki megöntözöd a hegyeket onnan felől; / a te műveid gyümölcséből megelégíttetik a föld.
Ki szénát teremtesz a barmoknak, / és veteményt az emberek szolgálatára,
hogy kenyeret termessz a földből, / és bor vidámítsa föl az ember szívét;
hogy olajjal derítse föl orcáját, / és a kenyér erősítse meg az ember szívét.
Jóllaknak a mező fái, és a Libanon cédrusai; / melyeket ültetett.
Ott fészkelnek a madarak, / a gólya háza fő azok között.
A magas hegy a szarvasok, / a kőszikla a sündisznók menedéke.
A holdat időmértékül teremté; / a nap tudja lenyugvását.
Sötétséget parancsolsz és éj van., / mely alatt mind kimennek az erdei vadak,
az oroszlán ordító kölykei. / hogy ragadozzanak, és az Istentől magoknak eledelt keressenek. 
Fölkel a nap és összegyűlnek, / és hajlékaikba helyezkednek.
Kimegy az ember munkájára / és dolgára napestig.
Mely igen fölségesek a te műveid, Uram! / mindeneket bölcsességgel cselekedtél; mi a földet betölti, mind a te jószágod.
Ez a nagy és tágas öblű tenger, ott az úszók, melyeknek száma nincs, / a kicsiny állatok a nagyokkal;
Ott járnak a hajók, / a cethal, melyet alkottál, hogy játsszék abban.
Mindnyájan tőled várják, / hogy eledelt adj nekik idejében.
Te adván nekik, gyűjtenek; / fölnyitván kezedet, minden betelik jóval.
De ha elfordítod arcodat, megrémülnek; / ha elveszed lélekzetöket, elfogynak és a porba visszatérnek.
Beléjök bocsátván leheletedet, fölélednek; / és megújítod a föld színét.
Legyen az Úré a dicsőség mindörökké. / Az Úr örülni fog alkotmányaiban;
ki letekint a földre, és megrendíti azt; / ki a hegyeket megérinti és füstölögnek.
Énekelni fogok az Úrnak életemben, / dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek.
Legyen kellemes neki az én beszédem; / én pedig az Úrban fogok gyönyörködni.
Fogyjanak el a bűnösök a földről és a gonoszok, úgy, hogy ne legyenek; / áldjad én lelkem az Urat.

Zsoltár után énekelve: Dicsőség… Most és… Alleluja, alleluja, alleluja, dicsőség neked Isten!

Békesség ekténia (Nép ülve válaszol, lásd kotta!)

4.hang: (a hívek felállnak, míg a pap tömjénezi a templomot!)
Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem; / figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; / hallgass meg engem, Uram!

Igazodjék fel az én imádságom, / mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése / esti áldozat gyanánt. / Hallgass meg engem, Uram!

Következnek a sztihirák.(A hívek ülve éneklik!)

Előversek 6-ra.
Kántor: Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram! Uram, ki állhat meg előtted? / De nálad vagyon a kegyelem.

4. hang

Arra méltattad veidet, * hogy csókolhatjuk mindenkor boldogító keresztedet, Urunk, * amelyen megváltottál minket. * Ezért magasztaljuk könyörületesgedet, * s hozzád esedezünk, Krisztus: * Add meg mindnyájunknak, Üdzítőnk, * a te üdvözítésed örömét; * és hogy bűnbánattal megérhessük drága szenvedésedet *’ és megláthassuk föltámadásodat!


Kántor: És a te törvényedért remélek benned Uram! Remél az én lelkem az ő igéjéért. / Az én lelkem az Úrban bízik.

Halált szenvedtél keresztre feszítve, * te, aki holttá tetted a halált, * és a holtakat feltámasztottad életadó igéddel. * Ezért arra kérlek, Uram, * hogy bűntől meghalt lelkemet keltsd életre, * s adj nekem töredelmességet, * s a böjt szent napjai során *’ minden rossztól szabadíts meg, Emberszerető!

Előversek 4-re.
Kántor: A reggeli vigyázattól éjjelig bízzék Izrael az Úrban.

Méltóvá tettél minket arra, * hogy a te szent keresztedet örvendezéssel * szemlélhessük és átölelhessük. * Most még arra kérünk, Üdvözí Isten, * hogy a böjt által megedzve * megérhessük szeplőtelen szenvedéseidet, * hódolattal köszönthessük és magasztalhassuk a kereszthalált, * a lándzsát, a szivacsot és a nádszálat, * melyekkel minket halhatatlan tettél, * és az eredeti boldogságra visszavezettél. * Ezért hálásan dicsőítünk téged, *’ Emberszerető!


Kántor: Mert az Úrnál az irgalmasság, és nála bőséges a megváltás, / és ő megszabadítja Izraelt minden gonoszságából.

A vágyva vágyott Urat teljes szívvel szerettétek, * az élet minden gyönyörűségét megvetettétek, * virrasztással és imával, * hőség és hideg tűsével * csak a maradandókat kerestétek, * barlangokban laktatok, szentéletűek, *’ s az angyalok társaivá lettetek a kegyelemben.


Kántor: Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek; / dicsérjétek őt, minden népek!

Furkósbotokkal ütlegeltek, * kövekkel megdobáltak, * ököllel vertek, * de összetartásotok meg nem szűnt, * összetartott titeket a szeretet * és a testvéri együttérzés, vértanúk! * Együtt vittek a halálba, * együtt csonkították meg testrészeiteket, bajnokok, * Isten asztalára kerültetek, *’ mint szeplőtelen áldozatok.


Kántor: Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmassága, / és az Úr igazvolta mindörökké megmarad.

Megfojtottak benneteket, * s tűz martalévá tettek, * dicsőséges vértanúk, * de ti lelketeket szeplőtelen áldozat módjára * a mindenség Urának kebe tettétek, * a testnélküliek karához csatlakoztatok, * örökké tartó dicsőséget örököltetek. * Most pedig szüntelenül esedezzetek, *’ hogy ennek részeseivé lehessenek azok is, kik benneteket magasztalnak!

Kántor: Dicsőség… Most és…

Teljesen szeplőtelen Bárányka! * Te megszülted a szeplőtelen Bárányt, * ki eljött, hogy orvosolja az egész világ bűnét, * s vére ontásával áldozattá lett értünk, * és megelevenítette a mindenséget. * Te öltöztess fel engem * Isten kegyelmének a szülötted gyapjából szőtt köntösébe, *’ mert az isteni halhatatlanságtól megfosztottak!

Sztihirák után Nagyvecsernyén a pap menetet tart a tömjénezővel, hívek felállnak!.

A pap fennhangon: Bölcsesség igazhívők!

A kar és a hívek éneklik az esti hálaéneket állva!


Enyhe világossága, / a szent és boldog, / és halhatatlan / mennyei Atya isteni dicsőségének, / Jézus Krisztus! / Eljövén a Napnak lenyugvásához / és látván az esteli fényt; / áldjuk az Atyát / s a Fiút, és a Szentlélek Istent! / Mert te méltó vagy, / hogy minden időben, / szent hangon énekeljünk tenéked, / Isten fia, / ki éltet adsz a világnak; / miért is ez a világ dicsőít téged.

Pap: Figyelmezzünk! Békesség mindnyájatoknak! Bölcsesség, figyelmezzünk!

A kar az előírt prokiment énekli.

Prokimen, 8. hang (75. zsoltár):

Tegyetek fogadalmat, * és teljesítsétek azt a mi Urunknak, Istenünknek! *’ A mi Urunknak, Istenünknek!


Elővers: Ismertté lett Júdeában az Isten, Izraelben nagy az ő neve.

Pap: Bölcsesség!

Felolvasó: Teremtés könyvének olvasása (10,32-11,9)

Az olvasmány alatt a hívek ülnek!

Az első olvasmány után nyomban, papi intonálás nélkül:


Prokimen, 7. hang (76. zsoltár):

Hangommal * az Úrhoz kiáltottam, * hangommal Istenhez kiáltottam, * és ő odafigyelt rám.

Elővers: Szorongatásom napján az Istent kerestem, kezeimet éjjel is feléje emeltem.


Rögtön utána a szerpap vagy kántor:

Parancsolj Uram!

Pap: Bölcsesség, igazhívők! Krisztus világossága mindenkinek világoskodik! (hármasgyertyával!)

Felolvasó olvassa a második olvasmány címét.

Példabeszédek könyvének olvasása (13,19-14,6)

Pap: Figyelmezzünk!

Következik az olvasmány.
Az olvasmány alatt a hívek ülnek!

A nép letérdel, az olvasó pedig, vagy (ahol csak egy kántor van) a pap az oltárnál, kezdi az éneket:

Igazodjék föl az én imádságom, * mint a tömjénfüst a te színed elé, * kezeimnek fölemelése * esti áldozat gyanánt!

A pap letérdel, a nép föláll és ismétli:

Igazodjék föl…

Pap: Uram, tehozzád kiáltok, hallgass meg engem! Figyelj szavamra, mikor hozzád kiáltok!

Nép: Igazodjék…

Pap: Tégy Uram számra őrizetet és körülvevő ajtókat ajkaimra!

Nép: Igazodjék…

Pap: Ne hagyd szívemet gonosz cselekedetre hajlani, hogy mentegessem bűneimet!

Nép: Igazodjék…

Pap: Igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé!

Mindnyájan fölállnak és éneklik:

Kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt.

Következik három teljes leborulás (csak a pap!)

Mondjuk mindnyájan… ekténia után,

Kerub ének helyett:

Most az égi erők láthatatlanul velünk szolgálnak, * mert a dicsőség Királya vonul be. * Ím, a szentelt titkos áldozat angyaloktól körülvétetik. * Élő hittel s szeretettel közeledjünk, hogy az örök élet részesei legyünk. * Alleluja, alleluja, alleluja!

Megjegyzés: Az éneket megszakítás nélkül végig énekeljük. Közben a pap a Szentséggel megtartja a Nagybemenetet. A Szentségnek az oltáron való elhelyezése és az ének befejezése után, három teljes leborulás következik és az ekténia.

Tejesítsük esti könyörgésünket… Miatyánk. stb.

Egy a szent… után:

Áldozási vers. Ízleljétek és lássátok, mily jó az Úr! Alleluja.

Pap: Közeledjetek!

Nép: Áldom az Urat minden időben. Alleluja!

A nép áldozása után a pap a Szentséggel áldást ad:

Öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

És énekeljük folytatólag: Hálát adunk néked, Krisztus Istenünk, * mert méltattál minket részesülhetni * a te legtisztább testedben * és a bűnök bocsánatára * az egész világért kiontott drága véredben, * mint üdvözítő gondviselésed szent titkaiban. * Alleluja, alleluja, alleluja!

Igazhívők… ekténia. Békével távozzunk! Amboni ima után:

Nép: Ámen! Áldott legyen az Úr neve mostantól mindörökké. Háromszor.

Következik a 33. zsoltár.

Utána recitálva:

Valóban méltó dicsérni téged Istenszülő, a boldogságot és szeplőtelent és a mi Istenünknek Anyját.

Pap: Bölcsesség!

Nép: Ki a keruboknál tiszteltebb…

És következik a rendes elbocsátás és áldás.