Irta: Papp András
„Oltalmad alá sietnek,Szűz Mária, híveid,
a benned bízó szíveknek ne vesd meg kéréseit!”
(Népének)
Egyházi
évünk Mária ünnepei közül külön figyelmet érdemel a
legszentebb Istenszülő oltalma. Az Istenszülőnek, mint nemzetünk
oltalmazójának a tisztelete mint egy folyamatos aranyfonal vezet
mind a mai napig. Az Istenszülő, mint védelmező tiszteletének a
titka talán abban rejlik, hogy itt nem emberi, hanem mennyei,
hathatós közbenjárásban részesülünk. Minden ember, család és
nemzet örömmel venne ilyen közbenjárást és pártfogást.
Országunk fennállásának kora kezdetétől fogva nagy és erős
ellenségek álltak velünk szemben. Nem nagy csoda hát, hogy népünk
kereste a legszentebb Istenszülő segítségét és oltalmát,
akinek a közbenjárása korlátlan hatalmú. Számunkra ezért Szűz
Mária oltalma mindig is a legszentebb Istenszülő felé áradó
szeretet és hála nagy megnyilatkozásának, valamint védelme és
közben-járása örömteli magasztalásának és dicsőítésének a
napja maradt és marad.
Szűz
Mária oltalma ünnepének kialakulása
Az
ünnep kialakulásához vezető fő mozzanat az a látomás volt,
amelyben Krisztusért balgatag Szent András részesült, amikor a
szaracénok Konstantinápolyt, a fővárost ostromolták. A megrémült
emberek összegyűltek a legszentebb Istenszülő
Blakhernon-templomában, ahol az öltönyét őrizték, és az egész
éjszakát imádságban virrasztva töltötték. A templom zsúfolásig
megtelt a nagy aggodalomban lévő emberekkel. Az összegyűltek
között volt Szent András és tanítványa, Epifániosz, akik
ugyancsak a város megoltalmazásáért imádkoztak. A szertartás
után Szent András meglátta a legszentebb Istenanyát ragyogó
fényben tündökölve, ahogyan a királyi ajtó felől (a görögök
így nevezték a templom főbejáratát) közeledett
Keresztelő
Szent János és Szent János evangélista társaságában, s a
szentek nagy seregének éneke közepette. Az Istenszülő tovább
ment az oltár felé, letérdelt és sokáig imádkozott könnyeket
hullatva. Majd felállt, fejéről levette fénylő fátylát és
szétterítette egészen a templomban lévő emberek fölé. Ezután
eltűnt. A látomást Szent András és tanítványa, Epifániosz
látta, és megértették, hogy az Istenszülő a város megmentésére
jött. A csoda híre villámgyorsan elterjedt. Az ellenség
visszavonult és a város megmenekült.
Erről
a kendőről, ukránul „pokrov” kapta az ünnep az elnevezését:
„Pokrov Preszvjatoj Bogorogyici” (A legszentebb Istenszülő
védőleple). A kendő a boldogságos Szűz oltalmának és
közbenjárásának a jelképe lett.
Ki volt
balgatag Szent András? A történészek általában egyetértenek
abban, hogy egy szláv származású ember volt, Orosz-Ukrajna déli
részéről. Sok szlávval együtt vitték Konstantinápolyba, ahol
egy gazdag úr szolgája lett. Itt ismerte és szerette meg a
keresztény hitet. Szent Pál szavain elmélkedve: „Mi oktalanok
vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban.” (1Kor 4,10) bolondnak
kezdte tettetni magát, innen a neve. Gazdájától elnyerve
szabadságát hosszú időt töltött imádságban és a Szentírás
olvasásában.
Mely
időszakban élt Szent András és mikor történt a megmenekülés
csodája? Nehéz pontos és határozott választ adni erre a
kérdésre. A történészek véleménye megoszlik ezzel
kapcsolatban. Egyesek azt állítják, hogy Szent András I (Nagy)
Leó császár (457-474) uralkodása idején, vagyis az V. században
élt, míg mások, a többség szerint VI. (Bölcs) Leó császár
(886-912) idejében, azaz a X. század elején.
Az
Istenszülő oltalma ünnepe a görögöknél egy helyi ünnep volt,
megtartását Konstantinápoly 1453-as eleste után el is hagyták.
Senki nem tudja pontosan, miért október 1. lett az ünnep napja.
Talán azért, mert ezen a napon történt Szent András látomása,
vagy talán azért, ahogyan egyesek gondolják, mert a Keleti Egyház
e napon ünnepli Dallamszerző Szent Román emlékét, aki sok
himnuszt szerzett a min-denkorszűz Mária tiszteletére. Az ünnep
másnapján Krisztusért balgatag Szent Andrásról emlékezik meg az
Egyház.
Az ünnepi szertartások
rendje hasonló a nagy ünnepekéhez, de nem tartozik a 12 nagy ünnep
közé, s nincs sem elő-, sem utóünnepe
http://www.búza-tér.hu/component/content/article/187-oktober-1-az-istenszuel-oltalma