a Szombathelyi Görögkatolikus Szervezőlelkészségben
(Szombathely,
Zalaegerszeg és Sopron vonzáskörzetében)
élő görögkatolikus hívek és hozzátartozóik számára,
hogy a járvány ideje alatt a görögkatolikus szertartásaink mind a három városban, az általunk használt templomokban és kápolnákban, az eddig megszokott rendben, mint az elmúlt két hétben is, látogathatók a megfelelő higiéniai előírások betartásával (pl. maszk használata mellett, padok előzetes és utáni fertőtlenítése mellett, hívenként egy áldoztató kanál használatával).
A hívek bevonásával végzett szertartások végzését egyrészt a 2020.március 18-án megjelent Metropóliai rendelkezések teszik lehetővé a Budapesten kívüli településeken, a parókusok ill. szervezőlelkészek döntésétől függően,
másrészt a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet a
kijárási korlátozásról,
amely szerint alapos kijárási indoknak számít a lakóhely elhagyására az u). pontjában szereplőhitéleti tevékenység, a munkavégzés, a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, az élelmiszerüzletben történő vásárlás, a helyi termelői piacon történő vásárlás, a dohányboltban történő vásárlás, az egyéni szabadidős sporttevékenység, a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele mellett (a lista nem teljes!).
A Görögkatolikus Metropólia Közleményt adott ki a járvány idejére a szertartások végzéséhez, mely adta lehetőségemmel élve szeretném a hozzám tartozó területeken, az előírások pontos betartásával a szertartások végzését a hívek bevonásával folytatni. Fontos, hogy minimum 2 méterre helyezkedjenk el a hívek egymástól, így a résztvevők száma korlátozott. Az áldoztatás hívőkként más-más kanállal történik, a kilincsek, korlátok és a padok fertőtlenítését magam fogom szertartás előtt és után elvégezni, mivel a felelősség is az enyém. Napról napra felülvizsgálom ezt a döntésemet, amennyiben nem tudnám kivitelezni ezt a feladatot, változtatni fogok.
A jövőben is naprakészen vezetem a tervezett szertartások helyét és idejét a honlapunkon, de csak azt a szertartást tudom elkezdeni, ahol a fertőzés terjedésének lehetőségét minimalizáltuk. A szertartások alatt nem történhet érintkezés az idegenek (a nem egy háztartásban élők) között, ha betartjuk ezeket az előírásokat.
A szertartások számát a korlátozott befogadóképesség miatt növelem, függetlenül attól, hogy mennyien lesznek a résztvevők. Mi itt a nyugati végeken már hozzászoktunk a néhány emberes szertartásokhoz….
Kérek mindenkit, hogy olvassa el az eredeti közleményeket is!
Elek Antal szervezőlelkész 2020.03.21.
A Görögkatolikus Metropólia
közleménye 2020. március 18.
A Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház a keleti rítusból fakadó különbségek miatt saját, de a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz hasonló tartalmú rendelkezést tesz közzé. A rendelkezés általános érvényű, amelytől az illetékes megyéspüspök saját hatáskörében eltérhet. A mostani szöveg az állami rendelkezésekhez igazodik, azok változása esetén ezen is módosítani kell.
A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be, ám az abba betérő híveknek különösen ügyelniük kell az előírt óvintézkedések megtartására. Egymástól lehetőleg nagyobb távolságban helyezkedjenek el. A templomi mozgás során is kerüljék a fizikai érintkezést más személyekkel. Különösen a bűnbánati leborulások után ügyeljenek arra, hogy kezük ne érintse a szájnyílást, orrot, szemet. Használják akár szertartás közben is a kihelyezett fertőtlenítő eszközöket.A szent kereszt és ikonok csókolásától ideiglenesen tartózkodjanak.
Az idősebb, gyengébb immunrendszerrel rendelkező illetve
más betegségben szenvedő híveinket saját érdekükben arra
kérjük, hogy most egy ideig ne jöjjenek el a szertartásokra. Az
otthon maradott hívek legyenek tudatában annak, hogy az Egyház
nem hagyja abba az imádságot, a lakóhelyükről vagy ahol
éppen tartózkodnak, onnan is bekapcsolódhatnak ebbe a
szüntelen imádságba. Ezt egyébként ma már egyre több
helyen a technikai lehetőségek is segítik. A fővárosban a hívek
nagy száma miatt nem tudunk nyilvános szertartásokat végezni.
Más parókiákon az illetékes parókus ismerve a
közösségéhez tartozó hívek lelki szükségleteit, életkorának
összetételét és egészségügyi állapotát, a Szent Liturgia
megtartásáról szabadon dönthet.
A Keleti Kódex előírásai szerint a megyéspüspök, ha
úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi Szent Liturgián
való részvétel kötelezettsége alól. Ezt a felmentést – a
fertőzés elkerülése céljából – a Görögkatolikus
Metropólia megyéspüspökei is megadják.
A felmentés azonban nem jelenti azt, hogy a vasárnapot nem
kellene megszentelni. A vasárnapi szertartáson való részvétel
helyett igen ajánlatos, hogy a hívek kiemelt időt töltsenek
imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével
vagy más imával – lehetőleg együtt a családdal, de akár
egyénileg is. Hamarosan új imakönyvek fognak megjelenni, ezzel is
segítve mind a közösségi, családi, mind az egyéni imákat.
A Görögkatolikus Médiaközpont több helyszínről, de leginkább
Máriapócsról közvetít szertartásokat. Ezek is nagy
segítséget jelentenek abban, hogy az egyházzal együtt
imádkozzunk. A közvetítések rendjéről a görögkatolikus
honlapok felületein adunk tájékoztatást. Ezeken kívül ilyen
módon a római katolikus szertartásokba is bekapcsolódhatunk.
A betegellátás, a gyóntatás, a rendkívüli
áldoztatások esetén fokozottan ügyeljünk arra, hogy
tevékenységünk ne adjon lehetőséget a vírusfertőzésre. Ha
szükséges, végezhetjük, végezzük védőkesztyűben,
védőruházatban ezeket a szent cselekményeket.
Római katolikus testvéreinkkel együtt valljuk: a járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.
Rendelkezések
a hívek számára a koronavírus okozta vészhelyzetben
A
rendkívüli helyzetre való tekintettel a Magyarországi Sajátjogú
Metropolitai Egyház főpásztorai a következő, liturgikus
cselekményekhez kapcsolódó előírásokat rendelik el.
Magatartás
a templomban.
Törekedjünk
arra, hogy templomaink minél többet legyenek nyitva, hogy oda
egyesével betérhessenek az imádkozni vágyók, hiszen sok ember
nem juthat el a közösségi szertartásokra. Ugyanakkor a templomba
belépőknek szigorúan be kell tartaniuk a közösségi terekre
vonatkozó előírásokat. A templomokban rendszeresen fertőtlenítő
takarítást kell végezni, különösen a padokat kell gyakran,
továbbá közvetlenül a szertartások előtt és után
fertőtlenítővel alaposan áttörölni.
A
templomajtókat lehetőség szerint teljesen nyitva kell tartani,
hogy oda kilincs érintése nélkül be lehessen lépni. A templomi
tárgyakat a hívek ne érintsék, az ikoncsókolástól
tartózkodjanak. A tetrapodra kihelyezett ikonokat ideiglenesen
bevesszük.
A
templomtérben úgy helyezkedjünk el, hogy a személyek vagy
családok egymástól legalább 2 m távolságra legyenek. Több
személy nem léphet be a templomba. Bármennyire fájdalmas, ezt el
kell fogadnunk.
Szentgyónás.
A
gyóntatás alkalmával a közvetlen, közeli érintkezést
mindenképpen kerülni kell. A gyóntatószék csak akkor
használható, ha a gyónó és a gyóntató pap között fóliával
is ellátott rács van. E nélkül tilos használni a gyóntatószéket.
Gyóntató
szobát csak akkor használhatjuk, ha megoldható, hogy gyóntatás
alatt annak ajtaja és ablaka nyitva legyen, de a gyónást más ne
hallhassa. Ilyenkor a gyónó és a gyóntató nem nézhet egymás
felé, egymástól legalább egy-másfél méter távolságban kell
lenniük. Ha ezek a feltételek nem oldhatók meg, akkor a gyóntató
szoba nem használható.
Ajánlott
a szentgyónást arra külön kijelölt időben a nagyobb
templomtérben vagy szabadtéren megszervezni. Ekkor is meg kell
tartani a legalább egy-másfél méter távolságot és a gyónó és
a gyóntató nem nézhetnek egymás felé. A védőmaszk használata
ajánlott, mivel az még nagyobb biztonságot nyújt.
Természetesen
minden egyes esetben szigorúan ügyelni kell arra, hogy a
gyóntatásból más, idegen személy semmit se hallhasson meg.
Telefonon
és más elektronikus eszközön keresztül nem lehet feloldozást
adni.
Eucharisztia
Azokban a
templomokban, ahol nyilvános szertartás folyik, a szentáldozáshoz
sorban álló hívek se álljanak közel egymáshoz, ekkor is tartsák
meg a 2 méter távolságot.
A pap elé
érve már ne vessenek keresztet – ezt korábban tegyék meg – és
két kezüket a mellükön összetéve álljanak oda a
szentáldozáshoz. Az áldozó hátrahajtott fejjel, fölfelé
tekintve és nagyra nyitott szájjal fogadja a Szentséget.
Minden
egyes hívőt külön kanállal áldoztatunk meg. Aki már részesült
az Eucharisztiában, az nyomban lépjen oldalra, és úgy
helyezkedjen el, hogy más személyektől továbbra is a lehető
legnagyobb távolságot tartsa.
Szent
Liturgián kívüli áldoztatás.
A
rendkívüli időszakban kérésre vagy gyóntatás után a Szent
Liturgiához kötve külön is megáldozhatunk, a fentebb említett
szabályok szigorú betartásával.
Ha
templomon kívül, házban vagy kórházban is áldozhatunk, ilyenkor
fokozott figyelemmel kell betartani minden egészségügyi
előírásokat. Ezt a szertartást főként a beteg és környezetében
lévő személyek érdekében védőruházatban kell végezni.
Keresztelés.
Ha nem
lehetséges későbbi alkalomra halasztani, akkor ebben az időszakban
a keresztelést csak szűk körben szabad elvégezni. Bemerítéses
keresztelést az átmeneti időben nem megengedett.
Házasságkötés.
Ha Húsvét
után is fennállnak az állami óvintézkedések, és nem lehetséges
későbbi alkalomra halasztani az esküvőt, akkor a házasságkötés
szertartását is csak szűk körben szabad elvégezni, teljes
mértékben betartva a zárt térre vonatkozó előírásokat.
Betegek
kenete.
Ebben az
időszakban különösen is figyeljünk oda a betegekre, ne hagyjuk
magukra őket! Az áldozópapok, diakónusok elsősorban telefonon
tartsák velük a kapcsolatot, legyenek lelki segítségükre. A
betegek kenetének föladásakor minden esetben úgy kell eljárnunk,
hogy a fertőzés átadásának minden lehetséges módját
elkerüljük. Ilyenkor a papnak mind a maga, mind mások érdekében
szájmaszkot, gumikesztyűt, védőköpenyt kell használnia.
Temetés.
A
temetéseket is csak szűk körben lehet megtartani, a közvetlen
hozzátartozók jelenlétében. Zárt terű ravatalozóban nem lehet
végezni temetési szertartást. A búcsúztatók elhagyandók, annál
sokkal fontosabb, hogy a gyászolók kapjanak néhány erőt adó,
vigasztaló szót. Keresztcsókolás természetesen, az erre szóló
ének alatt indulhatunk a sírhoz.
Egyéb
szentelmények.
Ebben az
időszakban, amíg az állami rendelkezések a tilalmakat föl nem
oldják, nem tudjuk megtartani a húsvéti lelkigyakorlatokat.
Ugyanakkor ez elmaradt lelki támasz nélkül is törekedjünk arra,
hogy húsvéthoz közeledve bűnbánattal, böjttel, még több
imádsággal készüljünk a föltámadásra. A rendkívüli
helyzetben is végezzük el a szentgyónásunkat a fentebb sorolt
óvintézkedések megtartásával. A virágvasárnapi
barkaszentelésről, nagyheti, húsvéti szertartásokról,
pászkaszentelésről később rendelkezünk.
Krisztus mentett meg minket a halálos veszedelemből, és a jövőben is meg fog menteni. Benne van reményünk, hogy ezután is megszabadít. (vö. 1Kor 1,10)
Szeretettel köszönjükFransis missziós atyának a lehetőséget, a részvételt és a helyet ebben a szép templomban. Köszönöm az énekeseinknek a szolgálatot és Kocsis Mártának a beszámolót. Ismerve az egyházmegyei rendelkezéseket a coronavírus járvány idejére, csak a családtagok ill. az egy háztartásban élők ültek egymás mellett a templomban (lásd fotók!)
Elek Antal görögkatolikus szervezőlelkész
Imádságom,
mint a tömjénfüst…
Keleti szertartású nagyböjti imádság Vasváron
Március 19-én, csütörtökön este bizánci, görög dallamok, ősrégi liturgikus énekek töltötték be a vasvári templom barokkos boltíveit. Talán szokatlanul, de mégsem egészen rendkívüli módon. Hiszen ez már a negyedik alkalom, hogy Vasváron, évente egyszer valamilyen görögkatolikus szertartást végeznek nálunk meghívott atyák. Korábban Veszprémből, Győrből – ez alkalommal pedig Elek Antal atya, a szombathelyi görögkatolikusok szervezőlelkésze Sopronból érkezett.
A
korábbi években a Szűzanya tiszteletére végzett szertartásokon
vehettünk részt, kapcsolódva a május és október havi, római
katolikus Mária- tisztelethez, ún.
paraklisz és
akathisztosz imádságon, idén egy
nagyböjti szertartást, az ún. előszenteltek
liturgiáját végezte Antal atya.
Az
Előszenteltek liturgiája a bizánci egyház sajátos nagyböjti
szertartása. Szerdán és pénteken, valamint a nagyhét első három
napján végzik. (Vasváron kivételesen csütörtöki napon) Ősi
előírás szerint nagyböjtben nem végeztek hétköznap liturgiát,
az egyház azonban hetente kétszer biztosítani akarta az áldozást
híveinek, éppen a böjtben való megerősítésért. Ezért jött
létre az Előre megszentelt áldozatok liturgiája, amely
átváltoztatás nélküli, ünnepélyes áldoztatási szertartás.
Az első része nagy alkonyati istentisztelet, a második pedig a
Szent Liturgia menetét követi áldozással. Latin szertartású
megfelelője a nagypénteki csonka mise.
A
vasvári szertartáson nem csak görögkatolikusok vettek részt, –
Szombathelyről Zalaegerszegről, Kőszegről, Jákról,- hanem
római katolikusok is, és a kiosztott énekszövegek segítségével
bekapcsolódhattak a szertartásba. Hiszen, ahogyan a liturgián
énekli a pap: Krisztus
világossága mindenkinek világoskodik!
– Erre a hívek, az olvasmány után, újra meg újra, szinte
dicsőítő, ujjongó örömmel, állva ismétlik a gyönyörű
dallamú éneket, a 141. zsoltár szavait:
Igazodjék
föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé,
kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt!
Végül
Antal atya zárógondolataival adott útmutatást. Mint ahogyan a 8.
századi, vértanúságot szenvedett húsz szerzetes a szent Száva
kolostorban, – akiknek józan ésszel el kellett volna menekülniük
a barbárok támadásai elől, – hűséggel kitartott a szerzetesi
élet mellett, és a kolostorban maradtak- nekünk is ki kell
tartanunk, minden fenyegetés, külső támadással szemben: Krisztus
a mi egyetlen és végső menedékünk.
Kocsis Márta
Kik
azok a görögkatolikusok?
Pontos
elnevezésük: bizánci vagy keleti szertartású római
katolikusok. Fontos hangsúlyozni, hogy a római katolikus egyházhoz
tartoznak, de nem latin, hanem keleti szertartásrendet, rítust
követnek. Ezért templomaik, szertartásaik elsőlátásra az
ortodox egyházéira hasonlítanak. A világegyházban vannak más,
keleti szertartású, de katolikus vallási közösségek, egyházak
is, így a koptok, vagy a szír katolikusok.
Keleti
szertartású katolikus egyházaknak (más néven: egyesült, unitus
egyházaknak is) hívjuk azokat a közel-keleti, kelet-európai és
dél-indiai egyházakat, amelyek – többségükben a 16. sz.-tól
kezdve – kiszakadtak az ortodoxiából, s újra csatlakoztak Róma
közösségéhez, de eközben megőrizték ősi liturgiájukat,
sajátos intézményeiket, felépítésüket. Ezen egyházak 12–14
millió hívükkel – többségükben az ortodox és a latin
kereszténység határterületein élnek, tulajdonképpen két tűz
között. (Arcanum)
A
Magyar Görögkatolikus Egyház szervezetileg 2015. március 20-án
vált önálló egyházzá, amikor Ferenc pápa megalapította a
saját jogú Hajdúdorogi Metropóliai Egyházat.
A magyar görögkatolikusok főegyházmegyéje a Hajdúdorogi Főegyházmegye (metropólia), püspöke Kocsis Fülöp érsek-metropolita. Két egyházmegye tartozik a főegyház megye alá: a Miskolci Egyházmegye, püspöke dr. Orosz Atanáz, illetve a Nyíregyházi Egyházmegye, melynek kormányzója Szócska Ábel bazilita szerzetes atya. A magyar görögkatolikusság történetét illetően megállapíthatjuk, hogy egy sajátos jelenségről beszélhetünk, amely csak itt, ebben a közép-kelet-európai térségben figyelhető meg, a keleti és nyugati egyházak határmezsgyéjén. Mára a görögkatolikusság elismert része a Katolikus Egyháznak szerte a világon, hiszen a görögkatolikusok ugyanúgy a Katolikus Egyházhoz tartoznak, csak nem a nyugati, hanem a keleti szertartásúhoz. ( Oroszné Koleszár Mária, Martinus egyházmegyei lap, 2016. szeptember. )
Ajánlott videó: Előszenteltek liturgiája a győri görögkatolikus templomban, 2015. március 16-án. A máriapócsi csodásan könnyező kegykép országos körútjának egyik állomásaként, a szertartást Kocsis Fülöp Hajdúdorogi püspök atya végezte, az énekeket a budörsi szent Demeter görögkatolikus kórus vezette (www.szentdemeterkorus.hu/).
Pap:
Áldott a mi Istenünk öröktől fogva, most és mindenkor és
örökkön örökké. Nép:
Ámen
Nép: Dicsőség neked Istenünk, dicsőség
neked!
Mennyei Király, Vigasztaló, *
igazságnak Lelke, * ki mindenütt jelen vagy * és mindeneket
betöltesz, * minden jónak kútfeje * és az életnek megadója, *
jöjj el és lakozzál mibennünk, * és tisztíts meg minket minden
szennytől, * és üdvözítsd, Jóságos, * a mi lelkünket!
Szent Isten, szent Erős, * szent
Halhatatlan irgalmazz nekünk! Háromszor.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek,
* most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Szentháromság, könyörülj rajtunk! Urunk,
tisztíts meg bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket!
Szent tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket a te nevedért!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és
Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, szenteltessék
meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod,
mint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg
nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is
megbocsátunk az ellenünk vétőknek, és ne vígy minket a
kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Pap:
Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és
Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Nép:
Ámen.
Jertek imádjuk a mi királyunkat és
Istenünket! Jertek imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és
Istenünket! Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus
Krisztust, a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!
103.
zsoltár Áldjad én lelkem az Urat, / Uram Istenem! fölötte
fölséges vagy, dicsőségbe és ékességbe
öltöztél, világossággal, mint köntössel körül vagy öltve,
/ kiterjesztvén az eget, mint sátorfödelet; ki befödöd
vizekkel annak felső részeit, / ki a felhőt szekereddé teszed, ki
a szelek szárnyain jársz; ki angyalaidat szélvésszé teszed, /
és szolgáidat égető tűzzé; ki a földet állandóságra
alapítottad, / hogy nem fog ingadozni örökkön-örökké. A
vízmélység öltözet gyanánt födte azt; / a hegyeken vizek
állottak. A te feddésed elől elfutottak; / mennydörgésed
szavától megijedtek. A hegyek fölemelkedtek, a völgyek
alászállottak / azon helyre, melyet nekik alapítottál. Határt
vontál, melyet nem fognak átlépni, / s nem térnek vissza a földet
elborítani. Ki forrásokat fakasztasz a völgyekben, / a hegyek
között folynak a vizek. Iszik azokból minden mezei vad; / azok
után lihegnek szomjúságukban a vadszamarak. Azok mellett
lakoznak az égi madarak; / a kősziklák közül szózatot adnak. Ki
megöntözöd a hegyeket onnan felől; / a te műveid gyümölcséből
megelégíttetik a föld. Ki szénát teremtesz a barmoknak, / és
veteményt az emberek szolgálatára, hogy kenyeret termessz a
földből, / és bor vidámítsa föl az ember szívét; hogy
olajjal derítse föl orcáját, / és a kenyér erősítse meg az
ember szívét. Jóllaknak a mező fái, és a Libanon cédrusai;
/ melyeket ültetett. Ott fészkelnek a madarak, / a gólya háza
fő azok között. A magas hegy a szarvasok, / a kőszikla a
sündisznók menedéke. A holdat időmértékül teremté; / a nap
tudja lenyugvását. Sötétséget parancsolsz és éj van., /
mely alatt mind kimennek az erdei vadak, az oroszlán ordító
kölykei. / hogy ragadozzanak, és az Istentől magoknak eledelt
keressenek. Fölkel a nap és összegyűlnek, / és
hajlékaikba helyezkednek. Kimegy az ember munkájára / és
dolgára napestig. Mely igen fölségesek a te műveid, Uram! /
mindeneket bölcsességgel cselekedtél; mi a földet betölti, mind
a te jószágod. Ez a nagy és tágas öblű tenger, ott az úszók,
melyeknek száma nincs, / a kicsiny állatok a nagyokkal; Ott
járnak a hajók, / a cethal, melyet alkottál, hogy játsszék
abban. Mindnyájan tőled várják, / hogy eledelt adj nekik
idejében. Te adván nekik, gyűjtenek; / fölnyitván kezedet,
minden betelik jóval. De ha elfordítod arcodat, megrémülnek; /
ha elveszed lélekzetöket, elfogynak és a porba
visszatérnek. Beléjök bocsátván leheletedet, fölélednek; /
és megújítod a föld színét. Legyen az Úré a dicsőség
mindörökké. / Az Úr örülni fog alkotmányaiban; ki letekint
a földre, és megrendíti azt; / ki a hegyeket megérinti és
füstölögnek. Énekelni fogok az Úrnak életemben, / dicséretet
mondok az én Istenemnek, valamíg leszek. Legyen kellemes neki az
én beszédem; / én pedig az Úrban fogok gyönyörködni. Fogyjanak
el a bűnösök a földről és a gonoszok, úgy, hogy ne legyenek; /
áldjad én lelkem az Urat.
Zsoltár után énekelve:
Dicsőség… Most és… Alleluja, alleluja, alleluja, dicsőség
neked Isten!
Békesség ekténia (Nép
ülve válaszol, lásd kotta!)
4.hang: (a hívek felállnak, míg a pap tömjénezi
a templomot!) Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem;
/ figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; /
hallgass meg engem, Uram!
Igazodjék fel az én imádságom, /
mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése /
esti áldozat gyanánt. / Hallgass meg engem, Uram!
Következnek
a sztihirák.(A hívek ülve éneklik!)
Előversek
6-ra. Kántor: Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram!
Uram, ki állhat meg előtted? / De nálad vagyon a kegyelem.
4. hang
Arra méltattadhíveidet, * hogy csókolhatjuk mindenkor boldogító
keresztedet, Urunk, * amelyen megváltottál minket. *
Ezért magasztaljuk könyörületességedet, * s hozzád
esedezünk, Krisztus: * Add meg mindnyájunknak, Üdvözítőnk,
* a te üdvözítésed örömét; * és hogy bűnbánattal
megérhessük drága szenvedésedet *’ és megláthassuk
föltámadásodat!
Kántor: És a te törvényedért remélek
benned Uram! Remél az én lelkem az ő igéjéért. / Az én lelkem
az Úrban bízik.
Halált szenvedtél keresztre feszítve, * te,
aki holttá tetted a halált, * és a holtakat feltámasztottad
életadó igéddel. * Ezért arra kérlek, Uram, * hogy
bűntől meghalt lelkemet keltsd életre, * s adj nekem
töredelmességet, * s a böjt szent napjai során *’
minden rossztól szabadíts meg, Emberszerető!
Előversek
4-re. Kántor: A reggeli vigyázattól éjjelig bízzék
Izrael az Úrban.
Méltóvá tettélminket arra, * hogy
a te szent keresztedet örvendezéssel * szemlélhessük és
átölelhessük. * Most még arra kérünk, Üdvözítő
Isten, * hogy a böjt által megedzve * megérhessük
szeplőtelen szenvedéseidet, * hódolattal köszönthessük
és magasztalhassuk a kereszthalált, * a lándzsát, a
szivacsot és a nádszálat, * melyekkel minket halhatatlanná
tettél, * és az eredeti boldogságra visszavezettél. *
Ezért hálásan dicsőítünk téged, *’ Emberszerető!
Kántor: Mert az Úrnál az irgalmasság,
és nála bőséges a megváltás, / és ő megszabadítja Izraelt
minden gonoszságából.
A
vágyva vágyott Urat teljes szívvelszerettétek,
* az élet minden gyönyörűségét megvetettétek,
* virrasztással és imával,
* hőség és hideg tűrésével
* csak a maradandókat
kerestétek, * barlangokban laktatok, szentéletűek,
*’ s az angyalok társaivá lettetek
a kegyelemben.
Kántor: Dicsérjétek az Urat, minden
nemzetek; / dicsérjétek őt, minden népek!
Furkósbotokkalütlegeltek,
* kövekkel megdobáltak,
* ököllel
vertek, * de összetartásotok meg
nem szűnt, * összetartott titeket
a szeretet * és a testvéri együttérzés, vértanúk!
* Együtt vittek a halálba,
* együtt csonkították meg testrészeiteket,
bajnokok, * Isten asztalára kerültetek,
*’ mint szeplőtelen
áldozatok.
Kántor: Mert megerősödött rajtunk az ő
irgalmassága, / és az Úr igazvolta mindörökké megmarad.
Megfojtottakbenneteket,
* s tűz martalékává
tettek, * dicsőséges vértanúk,
* de ti lelketeket szeplőtelen áldozat módjára
* a mindenség Urának kezébe
tettétek, * a testnélküliek karához csatlakoztatok,
* örökké tartó dicsőséget örököltetek.
* Most pedig szüntelenül esedezzetek,
*’ hogy ennek részeseivé lehessenek azok is, kik benneteket
magasztalnak!
Kántor: Dicsőség… Most és…
Teljesen
szeplőtelen
Bárányka! * Te megszülted a szeplőtelen
Bárányt, * ki eljött, hogy orvosolja az egész világ
bűnét, * s vére ontásával áldozattá lett
értünk, * és megelevenítette a
mindenséget. * Te öltöztess fel
engem * Isten kegyelmének a szülötted gyapjából szőtt
köntösébe, *’ mert az isteni halhatatlanságtól
megfosztottak!
Sztihirák
után Nagyvecsernyén a pap menetet tart a tömjénezővel,
hívek felállnak!.
A pap fennhangon:
Bölcsesség igazhívők!
A kar és
a hívek éneklik az esti hálaéneket állva!
Enyhe világossága, / a szent és boldog,
/ és halhatatlan / mennyei Atya isteni dicsőségének, / Jézus
Krisztus! / Eljövén a Napnak lenyugvásához / és látván az
esteli fényt; / áldjuk az Atyát / s a Fiút, és a Szentlélek
Istent! / Mert te méltó vagy, / hogy minden időben, / szent hangon
énekeljünk tenéked, / Isten fia, / ki éltet adsz a világnak; /
miért is ez a világ dicsőít téged.
Az
első olvasmány után nyomban, papi intonálás nélkül:
Prokimen, 7. hang (76. zsoltár):
Hangommal * az Úrhoz kiáltottam,
* hangommal Istenhez kiáltottam, * és ő
odafigyelt rám.
Elővers: Szorongatásom napján az Istent
kerestem, kezeimet éjjel is feléje emeltem.
Rögtön utána a szerpap vagy kántor:
Parancsolj Uram!
Pap: Bölcsesség,
igazhívők! Krisztus világossága mindenkinek világoskodik!
(hármasgyertyával!)
Felolvasó
olvassa a második olvasmány címét.
Példabeszédek könyvének
olvasása (13,19-14,6)
Pap: Figyelmezzünk!
Következik az olvasmány. Az
olvasmány alatt a hívek ülnek!
A nép letérdel, az olvasó pedig, vagy (ahol
csak egy kántor van) a pap az oltárnál, kezdi az éneket:
Igazodjék föl az én
imádságom, * mint a tömjénfüst a te színed elé, * kezeimnek
fölemelése * esti áldozat gyanánt!
A pap letérdel, a nép föláll
és ismétli:
Igazodjék föl…
Pap: Uram, tehozzád kiáltok,
hallgass meg engem! Figyelj szavamra, mikor hozzád kiáltok!
Nép: Igazodjék…
Pap: Tégy Uram számra őrizetet
és körülvevő ajtókat ajkaimra!
Nép: Igazodjék…
Pap: Ne hagyd szívemet gonosz
cselekedetre hajlani, hogy mentegessem bűneimet!
Nép: Igazodjék…
Pap: Igazodjék föl az én
imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé!
Mindnyájan
fölállnak és éneklik:
Kezeimnek fölemelése esti áldozat
gyanánt.
Következik három teljes leborulás (csak a pap!)
Mondjuk mindnyájan… ekténia után,
Kerub ének helyett:
Most az égi erők
láthatatlanul velünk szolgálnak, * mert a dicsőség Királya
vonul be. * Ím, a szentelt titkos áldozat angyaloktól
körülvétetik. * Élő hittel s szeretettel közeledjünk, hogy az
örök élet részesei legyünk. * Alleluja, alleluja, alleluja!
Megjegyzés:
Az éneket megszakítás nélkül végig énekeljük. Közben a pap a
Szentséggel megtartja a Nagybemenetet. A Szentségnek az oltáron
való elhelyezése és az ének befejezése után, három teljes
leborulás következik és az ekténia.
Tejesítsük esti könyörgésünket… Miatyánk.
stb.
Egy a szent… után:
Áldozási vers.
Ízleljétek és lássátok, mily jó az Úr! Alleluja.
Pap:
Közeledjetek!
Nép: Áldom az
Urat minden időben. Alleluja!
A nép áldozása után a pap a Szentséggel
áldást ad:
Öröktől fogva, most és
mindenkor és örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
És énekeljük
folytatólag: Hálát adunk néked, Krisztus Istenünk, * mert
méltattál minket részesülhetni * a te legtisztább testedben * és
a bűnök bocsánatára * az egész világért kiontott drága
véredben, * mint üdvözítő gondviselésed szent titkaiban. *
Alleluja, alleluja, alleluja!
Igazhívők… ekténia. Békével távozzunk! Amboni
ima után:
Nép: Ámen! Áldott
legyen az Úr neve mostantól mindörökké. Háromszor.
Következik a 33. zsoltár.
Utána recitálva:
Valóban méltó dicsérni
téged Istenszülő, a boldogságot és szeplőtelent és a mi
Istenünknek Anyját.
„A bizánci egyház sajátos
nagyböjti szertartása. Ősi előírás szerint nagyböjtben
szombat és vasárnap vagy ünnep kivételével Szent Liturgiát nem
végeztek, az egyház hetente kétszer mégis meg akarta áldoztatni
a híveket, hogy a böjti harcban el ne csüggedjenek. Ezért
jött létre az Előszenteltek liturgiája, mely ünnepélyes
áldoztatási szertartásnak tekinthető.
Első része a nagy alkonyati
istentisztelet menetét követi, szentírási olvasmányokkal. A
sztihirál alatt a pap az előző vasárnapon álváltoztatott
szentséget az előkészületi asztalra viszi, majd később
ünnepélyes menetben visszahozza az oltárra.
A második rész a kérő ekténiától
a Szent Liturgia rendjét követi, szentáldozással. Átlényegülés
tehát nincs benne. – Nagybőjt szerdáin, péntekjein és a nagyhét
első három napján van előírva a végzése.” (Forrás: Ivancsó
István: Görög Katolikus Liturgikus kislexikon, 21.oldal)
Az előszenteltek Liturgiáról Fülöp metropolita atya gondolatait olvashatjuk az egyházmegyei honlapon: https://hd.gorogkatolikus.hu/Az-Eloszenteltek-Liturgiajarol-2020-februar-25
A Szombathelyi
Görögkatolikus Szervezőlelkészség területén (Szombathelyen,
Zalaegerszegen és Sopronban) nem végeztek még előszenteltek
liturgiáját, de szeretnénk ezt a speciális nagyböjti
szertartást bevezetni és megismertetni. Nehéz úgy bevezetni
egy szertartást, ahol a vecsernye (alkonyati zsolozsma) végzése is
nehézségekbe ütközik. Külön nehézséget okoz, hogy a
„szórványban” a hétköznapi szertartásokon való részvétel
sincs gyakorlatban, nehezen megoldható a hívek számára (pl. este
mindenki a gyerekeit szedi össze az iskolából és velük kell
tanulni, készülni.) Újabb nehézséget okoz számunkra a hétköznap
esti időpontok pl. Szombathelyen, ahol saját kápolna hiányában
esténként a római katolikus közösség használja a kápolnát.
Szerencsére ebben hamarosan lesz változás.
Éppen ezért 2020-ban
az első nagyböjti időszakra a következőt tűztük ki célul a
közösségeink (szombathelyi, zalaegerszegi és soproni
közösségeink) esetében:
Rendszeres felkészülés
az előszenteltek liturgiájára énekpróbák formájában (pl.
vasárnapi szertartások előtt ill. után), mivel ennek a
szertartásnak mind a papi, mind a hívek által énekelt énekei is
más dallamokon énekelendők. A sztihirák dallamai is minden
alkalommal változnak, ezeket is gyakorolnunk kell.
Sopronban heti
rendszerességgel vesznek részt a hívek csütörtökönként az
esti liturgiákon, ezért itt csütörtök esténként fogunk
végezni előszenteltek liturgiáját. Kivételt csak az első
nagybőjti hét csütörtöke (2020.02.27) és a vasvári
előszenteltek liturgiája (2020.03.19) miatt lesz csak.
A szombathelyi és a
zalaegerszegi közösség számára egy időpont már fix
Vasváron, 2020.03.19-én csütörtökön 18 órakor, mivel
péntekenként este végeznek római misét a templomban. További
időpontokat akkor tudunk megadni, ha a jelenleg zajló „saját”
görög kápolna kialakítása a volt Annunciáta kolostor
alagsorában elkészül.
Addig is, a friss
kántorjelöltjeinkkel és friss 4-6 tagú „kórusunkkal”
tanulgatjuk az előszenteltek liturgiájának énekeit, a Bazil
liturgia énekeit és a még speciálisabb nagyheti énekeket.
Ezen felül a kis csapattal egységesen részt veszünk áprilisban
Máriapócson a kántorok lelkigyakorlatán, ahol Fülöp
metropolita atya fogja vezetni az előszenteltek liturgiáját.
Kérjük Jézus
Krisztust, hogy adjon nekünk türelmet és következetességet ezen
céljaink „bevégzésére” is! Tisztában vagyunk azzal,
ahogyan a heti rendszerességel történő szertartásokhoz az erőt
és a résztvevőket megadta, ezen terveinket is támogatni fogja,
még ha nem is lesznek művészileg és más szempontból olyan
tökéletesek. Szeretettel ajánljuk fel Istennek ezeket az órákat
a szabadidőnkre fordítható időnkból, hogy tovább haladjunk a
keleti lelkiség megismerésében az ország nyugati részében is.
Vasváron gyűltek össze a szórványban élő
görögkatolikusok – 2018.11.24.
Alexandriai Szent Katalin ünnepének
előestéjén ismét görögkatolikus szertartást, ünnepi
vecsernyét tartottak Nyugat-Dunántúlon, a Vas megyei Vasváron.
Ez már a harmadik alkalom volt, hogy a közelben lakó, sőt
távolabbról jövő görögkatolikus testvérek együtt ünnepeltek.
Dr. Janka Ferenc atya (Veszprém) vezetésével és Elek Antal
diakónus atya (Sopron) szolgálatával végezték a szertartást.
A szombathelyi, jáki, Körmend és
Vasvár közelében lakó görögkatolikusok lelkes éneklésébe,
imádságába, amely egyúttal a világegyház közös
szentségimádásának is része volt, a vasvári római katolikus
hívek és az itt szolgáló verbita atyák is bekapcsolódtak.
A vecsernye előtt dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész régészeti séta keretében mutatta be a nemrég feltárt vasvári temetőkápolna ásatási kincseit, illetve a Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményt. A szertartás utáni közös ünneplésnek a domonkos kolostor zarándokháza adott otthont. Reméljük, jövőre még többen leszünk!
Az
AKATHISZTOSZ görög kifejezés, jelentése:
nem ülve végzett. Ez a bizánci szertartás egyik gyönyörű,
énekelt imádság-füzérét jelöli.
Az
esemény délután fél
5-kor kezdődik,
a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény megtekintésével,
(Vasvár, Kossuth Lajos u.1.) fél
6-kor a Görögkatolikus Kamarakórus bizánci egyházzenei áhítata
majd következik a vasvári plébániatemplomban. (Vasvár, Bartók
Béla u.3.)
Az
Akatisztosz
szertartása 6 órakor
kezdődik a templomban.
A
bizánci rítusú keresztényeknek ez, a Mária tiszteletére végzett
imádsága hasonló a latin szertartású katolikusok litániájához,
így ezen a szombaton ezt végezzük a Rózsafüzér helyett. A
szertartásba bárki bekapcsolódhat a könnyen énekelhető,
ismétlődő dallam révén.
és 2016-ban is összejöttünk Vasváron
„Keleti lélekkel, keleti képekkel, keleti énekkel” – Vasvári Görögkatolikus nap 2016. június 7.
A
szórványban élő görögkatolikusok számára különösen nehéz,
és sokszor kíván áldozatokat a hit közösségi gyakorlása, a
távol eső templomok, parókusi központok miatt is. Több helyen
szerveznek hát az egy környéken lakók kis közösségi
alkalmakat, szertartásokat, mert hitünket igazán méltó módon
csak így tudják gyakorolni és megtartani.
Május
utolsó szombatján a Vas megyei kisváros, Vasvár centrumában
lévő, nemrég felújított, egykori domonkos kolostorban „Keleti
lélekkel, keleti képekkel, keleti énekkel” címmel tartott
délutánt a görögkatolikus hagyományok iránt érdeklődőknek a
győri görög egyházközség.
A
kánikulai hőségben a rendház évszázados, hűvös falai kellemes
hátteréül szolgáltak az elhangzó előadásoknak, melyekre
nemcsak a helybeli római katolikus közösség tagjai, hanem a
környéken élő görögkatolikus hívők is örömmel eljöttek. A
25-30 főnyi hallgatóság (Vasvárról, Sopronból, Kőszegről)
elsőként Polgári László győri parókus atya szavai alapján
ismerhette meg az Istenszülőhöz szóló paraklisz felépítését,
gazdag jelképrendszerét, az ima jelentőségét.
Majd
Királyné Kocsis Magdolna zenetanárnő, a szegedi parókia kántora
tartott zenével illusztrált előadást a görögkatolikus zene
gyökereiről, jellegéről, ma is élő változatairól, a
különleges módon azonos, ősi szövegekre épülő, mégis egyedi
dallamkincsről. És bár hangfelvétel nem készült, a terem
zengett a lelkes énekszótól.
Végül
Kisléghi Nagy Ádám festőművész, érdemes művész beszélt
„Ablakok a mennyre – Az ikonokról festő szemmel” című
előadásában az ikonok kialakulásáról, fejlődéséről,
sokszínűségéről, magával ragadva a hallgatóságot.
Ezt
követően, a délután szerves folytatásaként, hangzott fel a
plébániatemplomban az Istenszülőhöz szóló paraklisz, melyet
László atya végzett a plébánián szolgáló Ghie Marsel verbita
atya és hívei jelenlétében. A kántori szolgálatot Elek Antal, a
soproni szórvány közösség kántora végezte. Az esti szentmisén,
a római naptár szerinti Úr napja előestéjén, Polgári atya
koncelebrált és mondott homíliát, rögtönzött kis
görögkatolikus kórusunk pedig Királyné Kocsis Magdolna kántor
asszony vezetésével énekelt az áldozás alatt és a mise végén.
A nap családias hangulatú agapéval zárult.
A
délután és az este egymásra épülve erősítette meg bennünk,
szórványban élőkben az összetartozás érzését és
szükségességét, valamint hasonló alkalmak megszervezésének
igényét más településeken is, hiszen olyan értéket kapunk
hitünk által egymástól, melyet meg kell mutatnunk és ünnepelnünk
is egyben. Az ez által megtapasztalt kegyelem csak tovább mélyíti
e törekvéseinket.
Köszönjük
a kezdeményező Kisléghi-Kocsis házaspár gondos szervező
munkáját, meleg vendégszeretetét és a tőlük kapott ösztönzést
a résztvevők nevében is.
