Don Bosco mondta…

november 19, 2019

“És most azok, akik eddig keveset tanultak, szedjék össze magukat és hangolódjanak rá a munkára.” (MB VIII.53)

“Sokat tesz, aki keveset tesz, de azt teszi, amit tennie kell; nem tesz semmit, aki sokat tesz, de nem azt teszi, amit tennie kell.” (MB 1.325)

Bibliai gondolatok – P.u. 23.vasárnapi apostoli és evangélium szakasz

november 18, 2019

Apostoli szakasz: Szent Pál Apostol Efezusiakhoz írott levele 2,4-10.

“4De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, 5hogy, bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket. Kegyelemből üdvözültetek. 6Krisztus Jézusban ugyanis föltámasztott minket és vele együtt maga mellé ültetett a mennyben, 7hogy az eljövendő korokban megmutassa Krisztus Jézusban irántunk megnyilvánuló jóságából kegyelmének túláradó bőségét. 8Hiszen kegyelemből üdvözültetek a hit által, s ez nem a magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. 9Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki se dicsekedhessék. 10Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket, melyeket Isten előre elrendelt, hogy bennük éljünk.”

Az ördögtől megszállott Luk 8,27-39.

„27Ahogy a partra lépett, a város felől egy ördögöktől megszállt ember tartott feléje. Már régóta nem hordott ruhát, nem lakott házban, inkább a sírboltokban tanyázott. 28Amikor meglátta Jézust, a földre vetette magát, s ilyeneket kiabált: „Mi bajod van velem, Jézus, a magasságbeli Istennek a Fia? Könyörgök, ne bánts!” 29Megparancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki az emberből, mert már régóta hatalmában tartotta. Láncra verték és megkötözték, de széttépte a köteléket. Az ördög kikergette a pusztába. 30Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” – „Légió” – válaszolta, mert sok ördög tartotta megszállva. 31Arra kérték, hogy ne küldje őket a mélységbe. 32A hegyoldalban ott turkált egy nagy sertéskonda. Megkérték, engedje meg, hogy a sertésekbe mehessenek. Megengedte nekik. 33Az ördögök erre kijöttek az emberből, és megszállták a sertéseket. Erre a konda vadul nekirohant a lejtőnek, le a tóba, és odaveszett. 34Amikor a kanászok látták, mi történt, elfutottak és hírül vitték a városba és a tanyákra. 35Az emberek mentek, hogy ők is lássák, ami történt. Jézushoz érve ott találták az embert, akiből az ördögök kimentek: a lábánál ült, felöltözve, ép ésszel, és megijedtek. 36A szemtanúk elbeszélték, hogyan gyógyult meg az ördögtől megszállott. Erre elfogta őket a félelem. 37Geraza vidékének lakossága ezért arra kérte, hogy menjen el, annyira féltek. Bárkába szállt hát, hogy visszatérjen. 38Az ember, akiből kimentek az ördögök, kérte, hogy vele mehessen. De elküldte: 39„Térj vissza otthonodba és beszéld el, milyen nagy jót tett veled az Isten!” Erre az bejárta az egész várost, és elhíresztelte, milyen nagy jót tett vele Jézus.”

Porfíriosz atya mondta egyik lelki gyermekének: „Különösen az akédia démonára vigyázz! Ne becsüld le! Ha leigázza a lelket, eltompítja és megbénítja. Ez egy nagy erejű démon, és más démonok sokaságát viszi az emberbe.”

„Akédia: ez a kifejezés gyakran előfordul az aszkéták írásaiban. A kilenc fő szenvedély egyike; hanyagságot, lustaságot, tétlenséget, unalmat, fáradságot, szomorúságot, csüggedést jelent egyszerre. A lélek elgyöngült, fásult állapota, bénultsága. Olyan kisértés, amely képes a lelki dolgokat a csömörbe juttatni.”

“Újra és újra elismétlem, hogy a démont a gyóntatás sokkal jobban dühbe hozza, mivel ezalatt lelkeket ragadnak el tőle, mint az exorcizmus, amellyel csak a testből űzik ki őt. És a prédikálás még jobban feldühíti, hiszen a hit Isten szavából nő.”

(Don Gabrilele Amorth) Forrás: https://www.karizmatikus.hu/noha/neznivalo/7438-amorth-atya-es-az-oerdoeg.html

A karácsony előtti 40 napos böjti futás kezdeteként – képes beszámoló

november 18, 2019

Az eredeti jelentkezésekhez képest kicsit megfogyatkozva indultunk neki a Hohe Wand (Ausztria) túránknak 2019.11.16-án. Elhatároztunk egy vállalást, hogy felajánljuk ezt az időt és ezt a lelki ill. testi erőfeszítést mint “harcot” Istenünknek a kis közösségünkért, magunkért. Éreztük is az utolsó napokban a kísértést rendesen, hogy el kell biztosan halasztani, mert rossz időt jeleznek előre erre a környékre, aztán mindenki fáradt, kimerült, jobb lesz otthon maradni és pihenni, amúgy is csak mindig megyünk… Még utolsó nap is hosszú volt az a lista, amit egy ilyen “felajánlott” nap helyett el lehetne végezni, ráadásul az indulás napján tényleg minden vizes volt az éjszakai eső miatt.

A 6 fős kis csapat mégis elindult, de az osztrák határ átlépése után mindannyiunknak feltűnt a pazar napsütés és a látvány, ami elénk tárult. Szép időnk volt végig és nem volt erőnkön felüli sem, a tervezett túrát végig tudtuk csinálni, majd a napot a vadasparkban zártuk.

A kilátóhoz pont akkor értünk oda, amikor az Osztrák Hegyi Mentők egy gyakorlatot kezdtek el. Valós helyzetre gyakoroltak, 40-50 méterre engedték le és húzták fel a speciális hordágyat, kötési pontokat gyakoroltak, a többszáz méteres szakadék felett ereszkedtek le 5-6 métert és húzódzkodtak vissza. Még nézni is rossz volt, hogy mihez kell hozzászoktatni magukat. De ők is nyugalomban, nem éles helyzetben gyakorolták mindezt, így valóban sokat tudtak belőle tanulni. A karácsony előtti 40 napos böjti “lelkigyakorlatunk” is valami hasonló célt szolgál. Nemcsak elképzeljük a veszélyes helyzetet, hanem egy könnyített helyzetben valóban meg is csináljuk. A hegyi mentőknél például a hordágyban nem egy ember feküdt, hanem a megrakott hátizsákjaik. Bár sokan voltak, mégis csak 3 ember húzta fel a mélyből a hordágyat, amely a gyors húzás miatt nagyot csapódott a sziklához és folyamatosan pörgött. A veszély sem volt túlméretezett, mert a közel félórás ott-tartózkodásunk alatt legalább 10 ember mászott fel a meredek “Klettersteigon”. (Lásd utolsó fotó.)

“A megtört test kiengesztelődik a lélekkel és Istennel, míg az elkényeztetett, bőségesen és kellemesen táplált test keményen harcol a lelkünk és Isten ellen, s mindezt a bűn undokságával teszi: imádkozni sem akar, és általában szembefordul Istennel, például szitkozódással, így azután eltávolodik tőle. Ez a tapasztalat. ” /Kronstadti Szent János/

“Aki elutasítja a böjtöket, megfosztja magát és másokat a fegyvertől, amit sok szenvedélytől átjárt teste s az ördögök ellen fordíthatna, akik különösen a mértéktelenségünk révén erősek velünk szemben; az ilyen ember tehát nem Krisztus harcosa, mivel eldobja a fegyvert, és önként fogságra adja magát saját kéjsóvár és bűnt kedvelő testének; az ilyen végül is vak, és nem látja az összefüggést a dolgok okai s következényei között.” “Kronstadti Szent János”

“Ha az ember nem éri el lelki életének célját, ennek a hanyagság az oka. József atya (a Szent Hegyről, 1898 -1959) modta: “A hanyagság aláaknázza a lelkünket. Hasonlít az aszályhoz, amelynek idején nem sarjad ki semmi. Mindent összezavar. Akadályozza azokat, akik a lelki küzdelemhez fognának. Megállítja az előrehaladottakat. Nem engedi tanulni azokat, akik tudatlanok, s azoknál, akik tévedésben vannak, megakadályozza a megtérést.”

“A kisértés idején türelmet kell tanusítanunk, és imádkoznunk kell. A kisértés nagy művész. A kis dolgokat felnagyítja. Szorongást, szomorúságot hoz, és külső harcokra késztet. Rengeteg fortélyt ismer. Képes az embert kétségbe ejteni. Ezért szenvedünk sokszor hajótörést. Ha kisértéseket szenvedünk, Isten kegyelme reánk száll. Ha valaki kisértésekkel szembesül, meggyőződhet a gyengeségéről, alázatot tanul, s így magához vozza Isten kegyelmét. Ne zavarjon meg hát bennünket a kisértések szele! Semmit sem tehet ellenünk.” Amfilóhiosz pátmoszi atya (1889 -1970)

Az Atyák tanításai a tisztaságról

november 16, 2019

Részlet Isten megtapasztalása az imában című könyvből

(Matta el Meszkin, 175. old.;179.old.)

Az Atyák mondásai

Mit jelent tömören a tisztaság?

  • Olyan szív, ami részvételt táplál minden teremtmény iránt…
  • Milyen az a szív, ami részvételt táplál?
  • Az egész teremtés, az emberek, a madarak, az állatok, minden teremtmény iránt égő szív… Amikor rájuk gondol, amikor látja őket, a szeme könnybe lábad. Olyan heves, erős és állandó az együttérzés benne, hogy szíve képtelen elviselni, hogy lássa vagy hallja, hogy akár a legkisebb rossz is érjen egy teremtményt. Ezért könnyek között imádkozik minden órában az oktalan állatokért, hogy nyerjenek oltalmat és mindazokért, akik ártanak nekik, az igazság ellenségeiért, hogy nyerjenek megbocsátást. (Szír vagy Ninivei Szent Izsák)

Tisztaság nélkül senkinek a teste és szíve nem lehet tökéletes Isten előtt, ahogy a Szent Evangéliumban meg van írva: „Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent” (M 5,8). A tökéletesség tehát a tiszta szívből születik… Legyetek tehát készen halálotokig a küzdelemre és a harcra, és ne őrizzetek haragot magatokban senki iránt, mert különben a gyilkosok közé sorolnak titeket az Írás szerint: „Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos” (1Ján 3,15)

„S bárki, aki közületek igazságtalanságot szenved el, fogadja az örömmel és ajánlja az ügyet Isten kezébe, hiszen Ő az igazságos Úr, akié a megtorlás joga. És bárki közületek igazságtalan a szomszédjával, siessen az Úrhoz megalázkodni, és kérve kérje szomszédját, hogy az Úr megbocsáthasson neki. Ne hagyd, hogy a nap lenyugodjon haragod fölött” (vö. Ef 4,26), ahogy az Írás tanítja nekünk, és irtsatok ki a szívetekből minden rossz gondolatot, ami aggaszt benneteket.

(Nagy Szent Antal, Levelek)

Részlet Áthoszi Porfíriosz atya tanításai című könyvből (212.old.)

„Ha Krisztus szeretetének szenteljük magunkat, minden megváltozik, minden átformálódik, átalakul és átlényegül. Düh, harag, irigység, rosszindulat, botránkozás, itélkezés, hálátlanság, melankólia, depresszió – mindez szeretetté, örömmé, vágyakozássá, isteni szerelemmé változik! Ez a Paradicsom!”

Szombat esti alkonyati zsolozsma – 6. hang, Csodatevő Gergely főpap emléknapja (2019.11.16.)

november 16, 2019

Csodatévő Szent Gergely, ókeresztény görög püspök, egyházi író. Előkelő pogány családban született Neokaiszareiában, és testvérével, Athenodorosszal együtt 5 éven keresztül tanult Órigenésznél Kaiszareiában. Születési dátum: i. sz. 213., Niksar, Törökország. Meghalt: i. sz. 270., Pontosz Forrás: Wikipedia

Az alkonyati zsolozsma változó részei:

Uram, tehozzád

6. hang

Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem; / figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; /’ hallgass meg engem, Uram!

Igazodjék fel az én imádságom, / mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése / esti áldozat gyanánt. /’ Hallgass meg engem, Uram!

6. hang

Győzelmet aratván Krisztus a poklok felett / fölszálltál a keresztre, / hogy a halál sötétségében ülőket föltámaszd magaddal, / ki a haláltól szabad vagy, / és mindnyájunknak életet árasztasz / a te világosságod által, / mindenható Üdvözítő, /’ könyörülj rajtunk.

Ma megtörte Krisztus a halált, / s mint megmondá, föltámadt, / és örömet szerzett a világnak, / hogy mi mindnyájan fölkiáltván így énekeljünk: / Ó élet forrása, / megközelíthetetlen világosság, / mindenható Üdvözítő, /’ könyörülj rajtunk.

A te színed elől, ki mindenütt jelen vagy, / mi bűnösök hová fussunk? / A mennyekben magad lakozol, / a poklokban megtörted a halált. / Vagy a tenger mélyébe? / Ott is jelen van a te kezed, Uralkodó! / Hozzád menekülünk tehát, / és előtted leborulván imádkozunk: / Ki feltámadtál halottaidból, /’ könyörülj rajtunk.

A te kereszteddel dicsekszünk, Krisztus, / a te feltámadásodat énekeljük és magasztaljuk, / mert te vagy a mi Istenünk, /’ kívüled más Istent nem ismerünk.

Mindig áldván az Urat / énekeljük az ő feltámadását, / mert a keresztet elszenvedvén /’ halállal megrontotta a halált.

Dicsőség a te erődnek Uram, / mert legyőzted a halál urának hatalmát, / és kereszted által megújítottál bennünket, / ajándékozván nekünk életet /’ és örök épséget.

Eltemettetésed, Uram, / a pokol bilincseit feloldván szétzúzta, / halottaidból való föltámadásod által pedig / a világot megvilágosítottad, /’ Urunk, dicsőség néked!

6. hang. Minta: Minden reményüket…

Teljesen fölszentelt / és az isteni törvények hű követője voltál, / szent Gergely főpap, / ki a Szentlélektől megárnyékoltatva / a főpapi kenetet méltóan vetted fel, / és mindenkor tiszta lélekkel járultál a szentek szentélyébe, / mennyei világosságtól elárasztva / a szent titkok malasztjában bőven részesítettél. / Azért, mint dicső főpap, / bizalommal esedezzél /’ a mi lelkünkért.

Megvilágosíttatván / a te életed az erények gazdagságával, / a híveket fölvilágosítottad, / és a csalárdság sötétségét szétoszlattad, / mert mint valódi tündöklő Nap jelentél meg, / ó áldottlelkű szent Gergely főpap, / és mostan odaköltöztél, / ahol a soha le nem áldozó világosság fényeskedik; / – ki a Szentlélek malasztjával az örök világosság fia voltál. / Azért a te dicsőséges és fényes emlékedet állandóan ünnepelvén, /’ nevedet szeretettel tiszteljük.

A te elméd, jámboréletű szent főpap, / Isten kegyelméből élő hittel fölékesíttetvén, / másoknak is világító szövétnek gyanánt szolgáltál, / halandó testben a halhatatlanságról bölcsen gondoskodván, / a testnélküli angyalokhoz hasonló tisztaságban éltél, / a gonosz indulatokat megfékezvén / a bűnös szenvedélyek fölött fényes győzelmet arattál, / miért is, ó legbölcsebb szent Gergely főpap / és fényes világító, / bizalommal esedezzél / a te emlékedet /’ szeretettel tisztelő hívekért.

Dicsőség… 8. hang

Örülj jó és hű szolga, / Krisztus szőlőjének jó munkása, / ki a nap hevét és terhét is viselted, / ki a neked adott talentumokat kamatoztattad, / és a hozzád való visszatérésig el nem rejtetted, / ezért megnyíltak számodra a menny kapui: / Menj be a te Urad örömébe, ó Szent, /’ és esedezzél érettünk.

Most és. 6. hang Nagy dogmatikon.

Ó, ki ne áldana téged tisztaságos Szűz, / ki ne magasztalná a te legtisztább szülésedet? / Mert az Atyától öröktől fogva kisugárzott egyszülött Fiú / felfoghatatlan módon megtestesülvén tőled született, / ki isteni természetét megtartván / egyszersmind emberi természetet is viselt, / kit nem megosztott két személynek vallunk, / hanem egymással össze nem folyó két természet Urának ismerünk, / Őt imádd, tiszta boldogságos Szűz, /’ hogy könyörüljön a mi lelkünkön.

Előverses sztichirák

6. hang

A te feltámadásodat, Krisztus Üdvözítőnk, / angyalok éneklik a mennyekben, / és minket is méltass e földön, / hogy tiszta szívvel énekeljünk /’ és dicsőítsünk téged.

Az érckapukat összetörted, / és a pokol zárait letöréd, / mint mindenható Isten, / az elesett emberi nemet föltámasztottad. / Azért mi egyhangúlag kiáltjuk: / Ki halottaidból föltámadtál, /’ Uram, dicsőség néked.

A régi romlásból megújítani akarván minket / Krisztus a keresztre szegeztetik, / és a sírba tétetik, / kit a kenethozó asszonyok könnyek közt kerestek / siránkozva mondván: / Ó, jaj nekünk édes Üdvözítőnk, / miképp kegyeskedtél elhelyezkedni a sírban, / miképp lophattak el téged, / s mely helyen van elrejtve a te életadó tested? / De ó, Uralkodó, ígéreted szerint jelenj meg nekünk, / s törüld le keserű könnyeinket. / A siránkozókhoz pedig így kiáltott az angyal: / Fölhagyva a sírással / az Apostoloknak mondjátok, hogy feltámadott az Úr, / ajándékozván a világnak megtisztulást /’ és gazdag kegyelmet.

Akaratod szerint keresztre feszíttettél, Krisztus, / és a halált eltemettetésed által lefegyverezvén / harmadnapon, mint Isten, dicsőséggel támadtál fel, / ajándékozván a világnak vég nélküli életet /’ és gazdag kegyelmet.

Dicsőség. 2. hang

Ki angyalokhoz méltó testi életeddel / az angyalokat és embereket bámulatra ragadtad, / a papokat és szerzeteseket örömmel töltötted be, / királyoknak és fejedelmeknek büszkesége voltál, / Isten pedig megdicsőített, / ki maga is megdicsőült tebenned, / esedezzél érettünk hozzá, /’ mint fölszentelt atyánk.

Most és. 2. hang

Ó csodák csodája, / ki látott férfi nélkül szült, / és szűz anya áltat dajkált magzatot? / Bizonnyal Isten akaratának nyilvánulása ez újdonszülött, / kit te, ó Mária, / mivel kezeiden hordoztad, / s anyai bizalommal viseltetel hozzá, / ne szűnjél meg imádva kérni, / hogy engesztelődjék irányunkban, / kik téged tisztelünk, /’ és üdvözítse a mi lelkeinket.

Tropárok

6. hang

Angyali erők jelentek meg, Uram, a te sírodon, / és az őrző katonák levének, mint a holtak, / és Mária állott a sírnál, / keresvén a te legtisztább testedet: / te pedig meghódítád a poklot, / nem kísértetvén meg általa, / és találkoztál a Szűzzel, / életet ajándékozván neki. / Ki feltámadtál halottaidból, /’ Uram, dicsőség néked!

Dicsőség. 4. hang

A hitnek szabálya, a béketűrésnek példányképe / és az önmegtagadásnak tanítója gyanánt / adott téged a maga nyájának az örök Igazság. / Azért alázatosságoddal elnyerted a magasságot, / szegénységeddel a gazdagságot, / Gergely püspök atyánk, / imádd Krisztus Istent, /’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!

Most és. 4. hang

Az örök idők óta elrejtett / s még az angyalok előtt is ismeretlen mély titok / teáltalad, Istenszülő, lett a földön nyilvánvalóvá: / az összevegyülés nélkül változatlanul megtestesült / és önként keresztre emelkedett Isten, / ki föltámasztotta ősatyánkat, /’ mentse meg a haláltól a mi lelkünket is!

A teljes zsolozsma szövege letölthető a következő oldalról: https://hd.gorogkatolikus.hu/A-zsolozsma-az-egyhaz-imadsaga—2019-november-11-17-2019-november-10