Csodatévő Szent Gergely, ókeresztény görög püspök, egyházi író. Előkelő pogány családban született Neokaiszareiában, és testvérével, Athenodorosszal együtt 5 éven keresztül tanult Órigenésznél Kaiszareiában. Születési dátum: i. sz. 213., Niksar, Törökország. Meghalt: i. sz. 270., Pontosz Forrás: Wikipedia
Az alkonyati zsolozsma változó részei:
Uram, tehozzád
6. hang
Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem; / figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; /’ hallgass meg engem, Uram!
Igazodjék fel az én imádságom, / mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése / esti áldozat gyanánt. /’ Hallgass meg engem, Uram!
6. hang
Győzelmet aratván Krisztus a poklok felett / fölszálltál a keresztre, / hogy a halál sötétségében ülőket föltámaszd magaddal, / ki a haláltól szabad vagy, / és mindnyájunknak életet árasztasz / a te világosságod által, / mindenható Üdvözítő, /’ könyörülj rajtunk.
Ma megtörte Krisztus a halált, / s mint megmondá, föltámadt, / és örömet szerzett a világnak, / hogy mi mindnyájan fölkiáltván így énekeljünk: / Ó élet forrása, / megközelíthetetlen világosság, / mindenható Üdvözítő, /’ könyörülj rajtunk.
A te színed elől, ki mindenütt jelen vagy, / mi bűnösök hová fussunk? / A mennyekben magad lakozol, / a poklokban megtörted a halált. / Vagy a tenger mélyébe? / Ott is jelen van a te kezed, Uralkodó! / Hozzád menekülünk tehát, / és előtted leborulván imádkozunk: / Ki feltámadtál halottaidból, /’ könyörülj rajtunk.
A te kereszteddel dicsekszünk, Krisztus, / a te feltámadásodat énekeljük és magasztaljuk, / mert te vagy a mi Istenünk, /’ kívüled más Istent nem ismerünk.
Mindig áldván az Urat / énekeljük az ő feltámadását, / mert a keresztet elszenvedvén /’ halállal megrontotta a halált.
Dicsőség a te erődnek Uram, / mert legyőzted a halál urának hatalmát, / és kereszted által megújítottál bennünket, / ajándékozván nekünk életet /’ és örök épséget.
Eltemettetésed, Uram, / a pokol bilincseit feloldván szétzúzta, / halottaidból való föltámadásod által pedig / a világot megvilágosítottad, /’ Urunk, dicsőség néked!
6. hang. Minta: Minden reményüket…
Teljesen fölszentelt / és az isteni törvények hű követője voltál, / szent Gergely főpap, / ki a Szentlélektől megárnyékoltatva / a főpapi kenetet méltóan vetted fel, / és mindenkor tiszta lélekkel járultál a szentek szentélyébe, / mennyei világosságtól elárasztva / a szent titkok malasztjában bőven részesítettél. / Azért, mint dicső főpap, / bizalommal esedezzél /’ a mi lelkünkért.
Megvilágosíttatván / a te életed az erények gazdagságával, / a híveket fölvilágosítottad, / és a csalárdság sötétségét szétoszlattad, / mert mint valódi tündöklő Nap jelentél meg, / ó áldottlelkű szent Gergely főpap, / és mostan odaköltöztél, / ahol a soha le nem áldozó világosság fényeskedik; / – ki a Szentlélek malasztjával az örök világosság fia voltál. / Azért a te dicsőséges és fényes emlékedet állandóan ünnepelvén, /’ nevedet szeretettel tiszteljük.
A te elméd, jámboréletű szent főpap, / Isten kegyelméből élő hittel fölékesíttetvén, / másoknak is világító szövétnek gyanánt szolgáltál, / halandó testben a halhatatlanságról bölcsen gondoskodván, / a testnélküli angyalokhoz hasonló tisztaságban éltél, / a gonosz indulatokat megfékezvén / a bűnös szenvedélyek fölött fényes győzelmet arattál, / miért is, ó legbölcsebb szent Gergely főpap / és fényes világító, / bizalommal esedezzél / a te emlékedet /’ szeretettel tisztelő hívekért.
Dicsőség… 8. hang
Örülj jó és hű szolga, / Krisztus szőlőjének jó munkása, / ki a nap hevét és terhét is viselted, / ki a neked adott talentumokat kamatoztattad, / és a hozzád való visszatérésig el nem rejtetted, / ezért megnyíltak számodra a menny kapui: / Menj be a te Urad örömébe, ó Szent, /’ és esedezzél érettünk.
Most és. 6. hang Nagy dogmatikon.
Ó, ki ne áldana téged tisztaságos Szűz, / ki ne magasztalná a te legtisztább szülésedet? / Mert az Atyától öröktől fogva kisugárzott egyszülött Fiú / felfoghatatlan módon megtestesülvén tőled született, / ki isteni természetét megtartván / egyszersmind emberi természetet is viselt, / kit nem megosztott két személynek vallunk, / hanem egymással össze nem folyó két természet Urának ismerünk, / Őt imádd, tiszta boldogságos Szűz, /’ hogy könyörüljön a mi lelkünkön.
Előverses sztichirák
6. hang
A te feltámadásodat, Krisztus Üdvözítőnk, / angyalok éneklik a mennyekben, / és minket is méltass e földön, / hogy tiszta szívvel énekeljünk /’ és dicsőítsünk téged.
Az érckapukat összetörted, / és a pokol zárait letöréd, / mint mindenható Isten, / az elesett emberi nemet föltámasztottad. / Azért mi egyhangúlag kiáltjuk: / Ki halottaidból föltámadtál, /’ Uram, dicsőség néked.
A régi romlásból megújítani akarván minket / Krisztus a keresztre szegeztetik, / és a sírba tétetik, / kit a kenethozó asszonyok könnyek közt kerestek / siránkozva mondván: / Ó, jaj nekünk édes Üdvözítőnk, / miképp kegyeskedtél elhelyezkedni a sírban, / miképp lophattak el téged, / s mely helyen van elrejtve a te életadó tested? / De ó, Uralkodó, ígéreted szerint jelenj meg nekünk, / s törüld le keserű könnyeinket. / A siránkozókhoz pedig így kiáltott az angyal: / Fölhagyva a sírással / az Apostoloknak mondjátok, hogy feltámadott az Úr, / ajándékozván a világnak megtisztulást /’ és gazdag kegyelmet.
Akaratod szerint keresztre feszíttettél, Krisztus, / és a halált eltemettetésed által lefegyverezvén / harmadnapon, mint Isten, dicsőséggel támadtál fel, / ajándékozván a világnak vég nélküli életet /’ és gazdag kegyelmet.
Dicsőség. 2. hang
Ki angyalokhoz méltó testi életeddel / az angyalokat és embereket bámulatra ragadtad, / a papokat és szerzeteseket örömmel töltötted be, / királyoknak és fejedelmeknek büszkesége voltál, / Isten pedig megdicsőített, / ki maga is megdicsőült tebenned, / esedezzél érettünk hozzá, /’ mint fölszentelt atyánk.
Most és. 2. hang
Ó csodák csodája, / ki látott férfi nélkül szült, / és szűz anya áltat dajkált magzatot? / Bizonnyal Isten akaratának nyilvánulása ez újdonszülött, / kit te, ó Mária, / mivel kezeiden hordoztad, / s anyai bizalommal viseltetel hozzá, / ne szűnjél meg imádva kérni, / hogy engesztelődjék irányunkban, / kik téged tisztelünk, /’ és üdvözítse a mi lelkeinket.
Tropárok
6. hang
Angyali erők jelentek meg, Uram, a te sírodon, / és az őrző katonák levének, mint a holtak, / és Mária állott a sírnál, / keresvén a te legtisztább testedet: / te pedig meghódítád a poklot, / nem kísértetvén meg általa, / és találkoztál a Szűzzel, / életet ajándékozván neki. / Ki feltámadtál halottaidból, /’ Uram, dicsőség néked!
Dicsőség. 4. hang
A hitnek szabálya, a béketűrésnek példányképe / és az önmegtagadásnak tanítója gyanánt / adott téged a maga nyájának az örök Igazság. / Azért alázatosságoddal elnyerted a magasságot, / szegénységeddel a gazdagságot, / Gergely püspök atyánk, / imádd Krisztus Istent, /’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
Most és. 4. hang
Az örök idők óta elrejtett / s még az angyalok előtt is ismeretlen mély titok / teáltalad, Istenszülő, lett a földön nyilvánvalóvá: / az összevegyülés nélkül változatlanul megtestesült / és önként keresztre emelkedett Isten, / ki föltámasztotta ősatyánkat, /’ mentse meg a haláltól a mi lelkünket is!
A teljes zsolozsma szövege letölthető a következő oldalról: https://hd.gorogkatolikus.hu/A-zsolozsma-az-egyhaz-imadsaga—2019-november-11-17-2019-november-10