A Szombathelyi Görögkatolikus Szervezőlelkészség vezetését egy éve vehettem át, ez idő alatt rendszeresen szerveztünk családi, lelki és más közösségi programokat. Szerettük volna, ha csak a fiataloknak is szervezhetünk egy nyári tábort.
Az elmúlt egy évben több barátot és partnert ismerhettünk meg, így nyílt lehetőségünk egy 10 napos tábori programba bekapcsolódni. Ezért külön köszönet illeti Dr. Takács Gyula plébánost, őrségi atyát és Hegyi Lászlót, a Rönöki Árpád-házi Szent Imre Herceg Templom Alapítvány elnökét, Bodogán László hajdúböszörményi atyát és Tóth Lóránt hajdúdorogi diakónus atyát.
A tábor keretében 22 keleti és nyugati katolikus fiatal vehetett részt egy nagyon intenzív és tartalmas, kulturális, vallási, közösségi élményekkel teli programban az Őrségben (Vas megyében). Nagy segítségünkre voltak Bodogán Mátyás első éves kispapunk, Balázs Mihály tanulmányvégzett kispap és menyasszonya, Krisztina.
Néhány gondolat a tábori élményeikről:
„Ha csak egy jelzővel kellene jellemezni az őrségi táborozásunkat, akkor az a felejthetetlen lenne.
Hogy mi tette az elmúlt 10 napot ennyire meghatározóvá, napestig lehetne sorolni, de csak néhány ilyen pillanatot emelnék ki. Először is a helyszín: az Őrvidék. Páratlan táj vett körül, a szállásunk pedig közvetlenül a Rába mentén volt. A tábor ideje alatt színes programokon vehettünk részt: a körmendi kastélyt és parkját néztük meg, Árpád-korból épségben megmaradt templomban görögkatolikus Szent Liturgiát végeztünk, kenutúrán vettünk részt, kalandparkot, csillagvizsgálót látogattunk meg. A 25 táborozó gyerek között voltak hajdúböszörményiek és -dorogiak, valamint helyi fiatalok is, akikkel nemcsak múlt, hanem telt is az idő. Egyben látva a csapatot, úgy tűnt, hogy egy ismerős, összeszokott közösség vagyunk, holott igazából a táborban ismertük meg egymást. De ezek az élmények és barátságok nem jöhettek volna létre Laci bácsi (ex-autóversenyző, idegenvezetőnk és sofőrünk), valamint Elek Antal atya segítsége nélkül, Hálásak vagyunk munkájukért!” (Írta: Bodogán Mátyás)
„Számtalan szórakozási lehetőségünk adódott, amelyet folyamatosan körülölelt az ima és a hitélet. Volt lehetőségünk Ausztriában kirándulni, ahol megtekinthettük az oszmán birodalom és a magyar hadsereg által vívott harc tiszteletére felállított emlékművet. Majd további lehetőségünk volt: kenuzni, motorcsónakozni, offroadozni, túrázni, az Őrségi Nemzeti Parkba ellátogatni. A Tihanyi-félszigeten lévő középkori Apáti templomban végezhettünk görögkatolikus Szent liturgiát, amelyben Főtisztelendő Elek Antal szombathelyi görögkatolikus áldozópap homíliájában a Lukács evangéliumában szereplő „egy apa két fiáról szólt”. Az egyik fiú nemet mondott az apa kérésére, de végül mégis megtette annak kérését. Ez alatt a 10 nap alatt mi, fiatalok is gyakorolhattuk a lelki programokban, hogy mire kér bennünket a Mennyei Atya majd az életben. Továbbá folytattuk utunkat a Tihanyi Apátság felé, ahol megtekinthettük a frissen megnyílt kiállítást. Élményekben és tapasztalatokban gazdag tárlatot láthattunk a szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyházban és a hozzá tartozó püspöki palota kiállítótermeiben. Vasárnap a szállásunkon lévő, csörötneki Örökige római katolikus templomban az ottani hívekkel együtt kapcsolódtunk be a szentmisébe. Számos egyéb imalehetőségre is volt alkalmunk, köztük egyet kiemelve, amikor parakliszt végeztünk a fiatalokkal együtt. Az utolsó nap eljuthattunk Boldog Brenner János vértanú vértanúságának helyszínére (Kéthely). Itt a zarándoklat és a vértanúság értelméről, kegyelmi erejéről elmélkedtünk Antal atyával, és kértük a magyar Tarzíciuszt, hogy segítse életünket Istennek tetszően élni.” (Írta: Antal Krisztina és Balázs Mihály)
Ami egyedül nehezen megy, jó partnerekkel és barátokkal könnyebben megvalósítható. Legyen ez a következő, előttünk álló év mottója, alakuljon bárhogyan is a járvány által a közösségi életünk és a lehetőségeink, jó partnerekkel rugalmasan mégis megvalósíthatjuk közösségi szinten azt, amire a Mennyei Atya küldetést adott mindnyájunknak.
Elek Antal szombathelyi szervezőlelkész
