Hónap: 2019 december

Csodás gyógyulás Szt. II.János Pál közbenjárására

december 30, 2019

Részlet a Szeressétek Egymást! Katolikus evangélizációs magazinból, 30. szám -2019, 4-5.oldal

„Öt évvel ez előtt, 2014.április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján a római Szent Péter téren a Szentatya, Ferenc pápa, szentté avatta két elődjét: XXIII. Jánost és II. János Pált.

Csodás gyógyulás Szt. II.János Pál közbenjárására

A boldoggá vagy szentté avatás folyamatának lezárásához szükséges egy csoda, mely a jelölt közbenjárására történt. II.János Pál szentté avatásának esetében a bizottság Floribeth Mora Diaz Costa Rica-i jogász orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulását választotta, aki II. János Pál közbenjárására gyógyult meg a súlyos agyi aneorizmájából. Ez 2011. május 1-jén, tehát a pápa boldoggá avatásának napján történt. Floribeth április 8-án nagyon erős fejfájást kezdett el érezni, és nem sokkal később lebénult. Nem tudott járni, és csak nagy nehézségek árán tudta mozgatni a kezét.

Az orvosi kivizsgálás megállapította, hogy a közepső agyi ütőerén egy nagy, orsószerű aneorizma található. Ez általában a beteg gyors halálához vezet. Az aneorizma az agy hozzá nem férhető részében volt, ezért műtétileg nem lehetett eltávolítani. Az orvosok tanácstalanok voltak. Olyan gyógyszereket adtak a betegnek, melyek életben tartották őt és enyhítették a fájdalmát. Alejandro Vargas Roman idegsebész megmondta a rokonoknak: számolniuk kell azzal, hogy Floribeth hamarosan meghal.

Mora Diaz asszony aggódott a gyermekei miatt, és Isten segítségét kérte. Április végén hazajött a kórházból, és napról napra gyengült. Gyógyulásához II.János Pál közbenjárását kérte, akinek a képe mindig ott volt az ágya mellett. Amikor a pápa 1983-ban Costa Ricába látogatott, Floribeth a férjével egy kis oltárt épített a házuk verandáján a pápa tiszteletére.

2011.május 1-jén Floribeth ismerősei elmentek a stadionba, hogy ott nézzék a vatikáni közvetítést II.János Pál boldoggá avatásáról. Floribeth otthon maradt. Felébredt az éjszaka közepén, és a televízióban nézte a boldoggá avatási szentmisét. Utána elaludt. Amikor reggel felébredt, egy jól hallható hangot hallott: „Kelj fel!” Meglepődött, hiszen egyedül volt a szobában. Ránézett II.János Pál fényképére, és újra érthetően hallotta a szavakat: „Kelj fel, ne félj!” Ahogy a pápát felemelt kezekkel ábrázoló képet nézte, az volt a benyomása, mintha a kezek „kiemelkednének” a képből. Meglepetten nézte a képen a pápát, és egy pillanat elteltével így válaszolt: „Igen, Uram, Jézus.” Abban a percben megértette, hogy meggyógyult. Felkelt az ágyból, és saját erejéből kiment a konyhába. Ott találta férjét, aki reggelit készített neki és a gyerekeknek. Mikor észrevette az asszonyt, megdöbbenve kérdezte: „Mit csinálsz itt, drágám?” Floribeth azt felelte, hogy Isten meggyógyította őt, és jól érzi magát.

Az orvosokat nagyon meglepte az alapos kivizsgálás eredménye. Az aneorizma eltünt. Alejandro Vargas Roman idegsebész, aki Floribeth esetét több szakértővel is megvitatta, és aki azelőtt azt mondta a betegnek, hogy már csak egy hónapja van hátra, az eredmények láttán először azt gondolta, hogy összecserélték a leleteket. Amikor azonban meggyőződött róla, hogy az aneorizma tényleg eltünt, egy interjúban ezt mondta: „Nem találok tudományos magyarázatot az aneorizma eltűnésére. Ha csodáról van szó, akkor az Egyház foglaljon állást az ügyben. Én katolikusként hiszem, hogy csoda történt. Az, hogy ez a nyilvánvaló képződmény műtét és sztent beültetése nélkül eltünt, egyértelműen arra mutat rá, hogy valami isteni, hatalmas dolog, vagyis csoda történt.” Mielőtt a Vatikán a csodát elismerte volna, Floribeth Mora Diaznak 2013 októberében egy kéthetes kivizsgáláson kellett részt vennie a római Gemelli Klinikán, hogy végérvényesen alátámasszák a csodás gyógyulást.”

“Tekintetem a hegyek felé emelem: honnan jön segítség számomra?” 121.zsoltár

december 30, 2019

121 (120). ZSOLTÁR.

“1(Zarándokének.) Tekintetem a hegyek felé emelem: honnan jön segítség számomra? 2A segítség az Úrtól jön, aki az eget és a földet teremtette. 3Ő nem engedi, hogy botladozzék lábad, nem alszik az, aki őriz téged. 4Lám, nem alszik, nem pihen, aki őrséget áll Izrael felett. 5Az Úr a te oltalmazód, az Úr védelmez jobbod felől. 6Nappal nem éget a nap, s éjjel nem árt neked a hold. 7Az Úr megóv minden bajtól, ő vigyáz életedre. 8Az Úr megőriz jártodban-keltedben, mostantól fogva mindörökké.”

Psalm 121

1 (Ein Lied für die Wallfahrt.)

“Ich erhebe meine Augen zu den Bergen: *Woher kommt mir Hilfe?2 Meine Hilfe kommt vom HERRN, *der Himmel und Erde erschaffen hat. 3 Er lässt deinen Fuß nicht wanken; *dein Hüter schlummert nicht ein.4 Siehe, er schlummert nicht ein und schläft nicht, *der Hüter Israels.5 Der HERR ist dein Hüter, *der HERR gibt dir Schatten zu deiner Rechten.6 Bei Tag wird dir die Sonne nicht schaden *7 Der HERR behütet dich vor allem Bösen, *er behütet dein Leben.8 Der HERR behütet dein Gehen und dein Kommen *von nun an bis in Ewigkeit.”

Egy kiadós egész napos túrát szerveztünk a fiataloknak 2019.12.28-án a Gelände, páratlan hegycsúcsra, a Hohe Wand és a Schneeberg közti csúcsra, fiatal házasoknak és családoknak, de végül egy hat fős csapat vágott neki az útnak teljesen téli körülmények között. Igazán hideg volt, a szél is erős volt szinte végig, a szendvicseink megfagytak, de megérte rávenni magunkat erre a közösségi programra. Igaz, hogy a Schneebergből szinte semmit nem láttunk, mert egész nap a felhőben volt és havazott. Másnap láthattuk is a Sopronból a hóval befedett Schneeberg hegyet. A tervezett 1 órás út a csúcsig nekünk majdnem két órába tellett. Megfogadtuk, hogy visszajövünk tavasszal is és még több ismerőst hozunk el magunkkal. Beszéljenek a képek a továbbiakban!

Bibliai gondolatok – Szent István első vértanú emléknapján (Dec.27.)

december 29, 2019

Mt 21, 33-42

33Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. 34Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését. 35A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. 36Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. 37Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: ‘A fiamat majd tiszteletben tartják.’ 38De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: ‘Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.’ 39Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. 40Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?« 41Azt felelték neki: »A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.«

42Jézus ekkor azt mondta nekik: »Sohasem olvastátok az Írásokban:
‘A kő, amelyet az építők elvetettek,
szegletkővé lett;
az Úr tette azzá,
és ez csodálatos a mi szemünkben’?

Részlet Áthosz-hegyi Jerondasz Paisziosz: A hészükhaszta lelkiség békessége című könyvéből, 49-52.oldal, Sarutlan Kármelita Nővérek

Az ember igazságérzete és az isteni igazságosság

„Arra a kérdésre, hogy mi az isteni igazságosság, a Jerondasz a következő választ adta: „Két ember eszik egy asztalnál. Előttük egy tál van, rajta tíz barack. Ha az egyik mohóságból hetet megeszik, s a másiknak csak hármat hagy, az igazságtalanság.

Ha így szólna a másikhoz: „Figyelj csak: mi ketten vagyunk, s a barackból tíz darab van. Így mindkettőnknek öt darab jut.” Megeszik tehát öt darabot, s átengedi társának a másik ötöt. Ebben az esetben az emberi igazságosság szerint, az emberi igazságérzet alapján cselekszik. Az emberek gyakran saját igazságérzetük, saját jogaiknak védelme miatt ítélik el és jelentik fel a másikat.

Ellenben, ha az egyik azt látja, hogy a másik nagyon szereti a barackot, s (noha ő maga is szereti) úgy tesz, mintha ő nem szeretné, csak egyet vagy kettőt eszik meg belőle, s így szól a másikhoz: „Testvér, edd csak meg nyugodtan a többit, én annyira nem szeretem” – akkor bizony az isteni igazságosság szerint cselekszik. Az emberi viszonyrendszert tekintve veszteség érte, s úgy tűnik, hogy alulmaradt. Önzetlen szeretete, áldozathozatala miatt azonban az isteni figyelem megjutalmazza és egy zsáknyi áldást kap az Istentől.

Egy másik példát is mondok nektek, hogy jobban megértsétek az isteni igazságosság működését. Ha például egy testvér odajönne hozzám és így szólna: „Jerondasz, ez a kellion az enyém! Kelj fel és menj innét! Keress magadnak egy remetelakot máshol – nekem erre van szükségem. „ Ha az isteni igazságosság vezet engem, akkor alázattal elfogadom azt, amit mond, sőt még meg is köszönöm neki a lehetőséget, hogy egészen idáig a kellionjában lakhattam. Ha azonban az emberi igazságosság szerint cselekszem, nem engednék a követelésnek, hanem elkezdenék veszekedni vele, szitkozódnék, fenyegetném, s végül bíróság előtt bizonyítanám be, hogy nekem van igazam, s a kellion az enyém.

Egy valódi keresztény embernek nem szabadna veszekednie, másokat megítélnie, megvádolnia, még ha az utolsó ruháját veszik is el tőle. Mert a valódi keresztények és a hitetlenek között csak egyetlen különbség van: a valódi keresztényeket az isteni igazságosság vezeti, mely alázatos és engedékeny, míg a hitetlen az emberi igazságosság szerint cselekszik, s mivel az önszeretetre épül, mindenben a saját igazát keresi.

Az isteni igazságossághoz hasonlítva az emberi igazságosság azonban semmi. Urunk, Jézus Krisztus volt az első, Aki az isteni igazságosság törvényét teljesítette. Amikor megvádolták, nem mentegetőzött; amikor leköpték, nem tiltakozott; amikor megkínozták, nem fenyegetőzött, hanem mindent türelemmel és csendben elviselt. Nem mutatott neheztelést, amikor a ruháját elvették, egymás között szétosztották, majd mezítelenül a keresztre szegezték, hogy a tömeg előtt megszégyenítsék. Ami ebben a példában a legmegrendítőbb: nemhogy a törvény védelmét nem kérte, hanem még bocsánatot is kért a Mennyei Atyja előtt azokért, akik így bántak vele, s imádkozott értük: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek (L23,34).

Szégyenünkre, nem a Megváltónk példáját követjük, a megtestesült Istenét, hanem továbbra is ítélkezünk mások felett, és semmiségekért vitatkozunk velük. S ennek következményeként a mi emberi „igazságosságunk” nagy igazságtalanságot eredményez. S ha valaki azzal érvelne, hogy máskülönben a szégyentelen emberek teljesen kifosztanának minket – akkor ez nem más, mint megmagyarázása annak, hogy miért tartjuk előbbre valónak a saját hasznunkat másokénál.

Ha az imádkozást és szívünk tisztításának gondját elhanyagoljuk, s helyette továbbra is veszekszünk másokkal, megvádoljuk, és bíróság elé cibáljuk őket, akkor abból nyilvánvalóvá lesz, hogy az evilági dolgokat lelkünk üdvözülésénél előbbre tartjuk. Mert mi lehet fontosabb Krisztus parancsánál (Lk 6,26-29)?

E tanítást a következő szavakkal zárta a Jerondasz: „Ahogyan a szalma és tűz nem lehet együtt, úgy az isteni és az emberi igazságosság sem férhet meg együtt. Az, aki rábízza magát az isteni igazságosságra, az nem kerül tévútra, az nem sérül meg. Nem fogja mentegetni magát az olyan dolgokkal kapcsolatban, amivel vádolják, hanem igazként fogadja el az ellene szóló hamis vádakat. Nem próbálja megváltoztatni az őt rágalmazók gondolkodásmódját, hanem imádkozik értük, hogy az Atya bocsásson meg nekik.””

“Ha az igaz ember meghal, ez még nem vet véget a reménynek” Bölcsesség könyve

2019. december 26. – Az Istenszülő Istenanyaságának tisztelete

december 26, 2019

Alkonyati Istentisztelet

2019. december 25. változó részei

2. hang.

Jertek, örvendezzünk az Úrnak, / hirdetvén a jelen nagy titkot, / mert a korlát közfala elbontatik, / a tüzes kard megszűnik, / és a kerub az élet fájától eltávozik, / és én paradicsomi eledelben részesülök, / melytől engedetlenségem miatt eltiltattam. / Mert az Atya változhatatlan képmása, / az ő örökkévalóságának ábrázatja szolgai alakot vesz fel, / szeplőtelen anyától változatlanul születik, / és ami azelőtt volt, az meg is marad: / valóságos Isten; / és ami nem volt, azt fölvette, / emberré lévén emberszeretetből. / Őneki énekeljünk tehát: / Isten, ki Szűztől születtél, /’ könyörülj rajtunk.

Az Úr Jézus a szent Szűztől születvén, / mindenek fölvilágosíttattak, / a pásztorok zengedeznek, / a bölcsek meghódolnak, / az angyalok énekelnek, / Heródes fölháborodik, hogy az Isten testben jelent meg, /’ a mi lelkünk Üdvözítője.

A te országod, Krisztus Istenünk, / minden időknek országa, / és a te uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart. / Megtestesültél a Szentlélektől, / és emberré lettél a mindenkor szűz Máriától, / világosságot árasztván nekünk, Krisztus Istenünk. / Mert a te eljöveteled: világosság a világosságtól, / az Atyától való kisugárzás, / mellyel mindenkit fölvilágosítottál. / Azért minden lélek dicsér téged, / mint az Atya dicsőségének ábrázatát, / ki vagy és mindig voltál, / s ki Szűztől tündöklöttél fel, /’ Istenünk, könyörülj rajtunk.

Mit hozzunk néked Krisztus Istenünk, / amiért megjelentél a földön, mint ember, érettünk, / mert minden általad teremtett lény és dolog / hálaadást mutat be néked: / az angyalok éneket, az ég csillagot, / a bölcsek ajándékokat, a pásztorok csodálatot, / a föld istállót, a puszta jászlat, / mi pedig emberek Szűz Anyát. /’ Örökkévaló Isten, könyörülj rajtunk!

Dicsőség. Most és. 6. hang.

Dicsőség a magasságban Istennek, / és békesség a földön. / Ma fogadja Betlehem az Atyával mindenkor együtt trónolót, / ma áhítattal dicsőítik az angyalok a született kisdedet: / Dicsőség a magasságban Istennek, / békesség a földön, /’ és jóakarat az emberekben!

Előverses sztichirák

8. hang

Ma dicsőséges titok készül, / megújíttatik a természet, / és az Isten emberré lesz. / Ami azelőtt volt, az továbbra is megmaradt, / s ami nem volt, azt fölvette, / nem szenvedve sem összevegyülést, /’ sem pedig eloszlást.

Elővers: Méhemből a hajnali csillag előtt szültelek téged, megesküdött az Úr, és nem bánja meg.

Uram, Betlehembe jövén / az istállóban helyezkedtél el, / s kinek királyi széke az ég, jászolba tétettél, / s akit angyali seregek környeznek, / a pásztorokhoz aláztad meg magad, / hogy üdvözítsd, mint kegyelmes, / a mi emberi nemünket, /’ dicsőség néked

Elővers: Mondá az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbomra!

Miképpen fejezzük ki a nagy titkot? / A testnélküli megtestesül, / az Ige erőt fejt ki, / a láthatatlan láthatóvá lesz, / a megfoghatatlan tapinthatóvá, / a kezdetnélküli kezdettel bíróvá, / az Isten fia ember fiává lesz. / Jézus Krisztus tegnap és ma, /’ ugyanaz mindörökké.

Dicsőség. Most és. 8. hang

Betlehemben összegyűltek a pásztorok, / hogy hirdessék a kerubokon ülő és jászolban fekvő igazi Pásztort, / ki miérettünk kisdeddé lett, /’ Uram, dicsőség néked!

Tropár

4. hang

A te születésed, Krisztus Istenünk, / földerítette a világnak az istenismeret világosságát, / mert a csillagimádó bölcseket a csillag megtanítá, / hogy téged mint az igazság Napját, leborulva imádjanak, / és mint magasságbeli Napkeletet tiszteljenek; /’ Uram, dicsőség néked!Reggeli Istentisztelet

2019. december 26. – Az Istenszülő Istenanyasága

Részletek az utrenyéből, a reggeli zsolozsmából

Kathizmálionok

1. hang.

Miérettünk a jászolba helyeztettél türelmes Üdvözítő, / a gyermekkort önként viselted el, / a pásztorok pedig az angyalokkal dicséneket zengtek néked mondván: / Dicsőség és tisztelet a földön születettnek, /’ a földiek lényét megszentelő Krisztus Istenünknek!

Katizmálion. 3. hang. Mintája: A te szüzességed…

A láthatatlan Atyával örök létezésű, / fölfoghatatlan és egyvalóságú Istent // testileg méhedben viselted, Istenszülő Szűz, / a Háromságban össze nem vegyülő egy Istenséget, / kegyelmet árasztván a világnak, ó Boldogságos, // miért szüntelenül énekeljük néked: /’ Üdvözlégy tisztaságos Szűz Anya!

Konták, ikosz

3. hang.

Ma a Szűz a legfelsőbb Lényt szüli, / és a föld a Befogadhatatlannak istállót ajánl fel, / az angyalok a pásztorokkal dicsőítő éneket zengenek, / a keleti bölcsek pedig a csillagtól vezéreltetve közelednek; / mert érettünk született a kisded csecsemő, /’ az örökkévaló Isten.

Ikosz

Betlehem megnyitotta az Édent, jertek, szemléljük; titkában táplálékot találunk, jertek, fogadjuk a barlangban a paradicsomba tartozókat. A meg nem öntözött tőke jelent meg ott, mely bűnbocsánatot sarjadzik. Amaz ásatlan kút találtatik ott, melyből Dávid inni vágyott. Egy szűz van itt, ki magzatot szül, ki Ádám és Dávid szomját eloltja, mert megszületett, mint kisded gyermek, az örökkévaló Isten!

Konták,

6. hang

Jézus a hajnali csillag előtt / Atyától született anya nélkül, / és megtestesült e földön atya nélkül; / azért a csillag erről értesíti a bölcseket, / és az angyalok a pásztorokkal éneklik /’ a te szülésedet, Malaszttalteljes!

Az Istenszülőt és világosság Anyját énekekben magasztaljuk!

Magasztald, / én lelkem, / a pusztában született / Krisztus Királyt!

Fényének

Meglátogatott minket felülről a mi Üdvözítőnk, a Keletek Keletje, és a sötétségben és árnyékban levők megtalálták az igazságot, mert a Szűz megszülte az Urat.

Dicséreti sztichirák

4. hang

Minden lélek dicsérje az Urat! / Dicsérjétek az Urat a mennyekben! / Dicsérjétek őt a magasságban! /’ Téged illet, Isten, az ének.

Dicsérjétek őt minden angyalai, / dicsérjétek őt minden seregei! /’ Téged illet, Isten az ének.

4. hang

Vigadjatok igazak, / egek örvendezzetek, / hegyek szökdeljetek Krisztus születése felett, / a Szűz Kerubokhoz hasonlóan ül, / kebelén tartva a megtestesült Isten Igét, / a pásztorok álmélkodnak, / a bölcsek ajándékokat hoznak, / az angyalok énekelvén mondják: /’ Fölfoghatatlan Urunk, dicsőség néked!

Istenszülő Szűz, / ki az Üdvözítőt szülted, / megszüntetted Éva átkát, / mert az Atya akarata szerint anya lettél, / öledben hordozván a megtestesült Isten-Igét. / Ezen titok nem tűr vizsgálódást, / melyet mindnyájan egyedül hit által dicsőítünk / te veled kiáltván és mondván: /’ Kimondhatatlan Urunk, dicsőség néked!

Jertek magasztaljuk az Üdvözítő Anyját, / ki a szülés után is szűz maradt: / Üdvözlégy a mi Királyunknak és Istenünknek élő városa, / melyben Krisztus lakozott, / munkálván az üdvösséget. / Gábor arkangyallal énekeljük, / a pásztorokkal dicsőítsük őt mondván: / Istenszülő, imádd érettünk a tőled megtestesült Igét, /’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!

Az Atya akaratából az Ige testté lőn, / és a Szűz az emberré lett Istent szüli, / a csillag ezt hirdeti, / a bölcsek imádják őt, / a pásztorok álmélkodnak /’ és az emberek örvendeznek.

Dicsőség. 6. hang.

Midőn a földre való lejövetelednek ideje elérkezett, / a föld népeinek első összeírása rendeltetett el, / akkor a te születésedben hívők neveit is jegyzékbe akartad vétetni. / Azért hirdeté ki a császár e parancsolatot, / mert a te örökkévaló és kezdetnélküli uralkodásod is / születésed által megújíttatott. / Miért is adó gyanánt, felajánljuk neked az igaz hit gazdagságának vallását, /’ mint Istennek s lelkünk üdvözítőjének.

Most és. 6. hang

Ma Krisztus Betlehemben a Szűztől születik, / ma a kezdetnélküli kezdetét veszi, / és az Ige megtestesül. / A mennyei Erők örvendeznek, / és a föld az emberekkel együtt vigadozik, / a bölcsek a Királynak ajándékokat hoznak, / a pásztorok a szülött felett álmélkodnak, / mi pedig szünet nélkül énekeljük: / Dicsőség a magasságban Istennek, / békesség a földön /’ és jóakarat az emberekben.

“Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek, * és térjetek meg, mert velünk az Isten!”

december 25, 2019

Sztihirák a 6. királyi imaórából

1. hang. Jertek, hívek, emelkedjünk föl lelkileg, * és meglátjuk a Betlehemben történendő isteni leszállást a magasságból, * és értelmünket megtisztítva * az Életnek hozzunk olaj helyett erényeket, * híven előkészítvén a kisded születési ünnepét, * lelkünk mélyéből kiáltván: * Dicsőség a Szentháromságban levő magasságbeli Istennek, * ki iránt az emberekben jóakarat nyilvánult, * aki megszabadítá Ádámot az eredeti átoktól, * mint Emberszerető.

Dicsőség. 5. hang. Jertek, keresztény népek, * hogy lássuk a minden értelmet megrázó és megható csodát, * és áhítattal hódoljunk meg. * Ma Betlehem felé közeleg a Szűz, hogy fiat szüljön, * az angyali lények pedig előtte mennek, * és ezeket látva József, a jegyes, fölkiáltott: * Mi titokzatos rejlik tebenned, ó, Szűz, * és hogyan akarsz te gyermeket szülni, * ó, férfit nem ismerő leányzó?

Az előesti alkonyati zsolozsmából

Tropár. 6. hang. Titokban születtél egy istállóban, * de az egek azt mindenkinek hirdeték, * csillagot állítván fel ajkak helyett, Üdvözítőnk, * mely bölcseket vezetett hozzád, * kik leborulva imádtak téged. * Velük együtt, Uram, minket is üdvözíts!

Tropár. 6. hang. Feltündököltél a Szűztől Krisztus, * mint az igazság élő Napja, * és a csillag jelezte, miképp fogad be a puszta * téged, a befogadhatatlant, * ki a bölcseket a te imádásodra tanította, * s kikkel egyetemben mi is magasztalunk téged: * Életadónk, dicsőség néked!

Lítiai sztihirák

1. hang. Krisztus születésével * az ég és a föld összeköttetésbe léptek. * Ma az Isten a földre jött, * és az ember felszállott az égbe. * Ma az emberekért testben látható, * ki természetére nézve láthatatlan. * Azért mi is, imádván őt énekeljük neki: * Dicsőség a magasságban Istennek, * és békesség a földön! * – melyet ajándékozott a te eljöveteled, * Üdvözítőnk, dicsőség neked!

Dicsőség. 5. hang. A bölcs perzsa királyok * világosan megértvén a mennyei Király születését e földön, * fényes csillagtól vezéreltetve Betlehembe érkezének, * becses ajándékokat hozván magukkal, * aranyat, tömjént és mirhát, * és leborulva imádták őt, * mert látták a pusztai istállóban fekvő kisdedet, * az örökkévaló Istent.

Most és. 6. hang. Ma vigadnak az angyalok a mennyekben, * és az emberek örvendeznek, * lelkesül ma minden teremtmény * a Betlehemben született Üdvözítőért, * mert a bálványozás csalárdsága megszűnt, * és Krisztus uralkodik mindörökké.

A reggeli zsolozsmából

Az első zsoltárok után kathizmák:

4.hang. Minta: Elcsodálkozott József…

Jertek, hívek, lássuk, * hol született Krisztus! * Kövessük kelet bölcs királyait arra, * amerre a csillag vezet! * Ott az angyalok szüntelenül énekelnek, * a pásztorok dicsőítő éneket hangoztatnak: * Dicsőség a magasságban Istennek, * ki ma Júdeának Betlehemében * az Istenszülő Szűztől * egy barlangban megszületett!

Sokirgalmú után kathizma:

Ugyanazon a 4. hangú mintadallamon:

Akit a mindenség be nem határolhat, * miként fért el az anyaméhben? * Ki az Atya kebelén van, * hogyan került az anya karjaiba? * — Nyilván úgy, ahogy jónak látta, * ahogy akarta, és ahogy neki tetszett: * A test nélküli önként megtestesült, * s az Örökkévaló azzá lett értünk, ami még nem volt. * Saját természetét le nem vetve * magára vette a mi természetünket, * Kétszeresen is született Krisztus, * hogy a fönti világot kiegészítse.

Dicsőség a magasságban Istennek, * és a földön békesség! * Ma fogadja Betlehem az Atyával mindenkor együtt trónolót. * Ma az angyalok áhítattal dicsőítik a született Kisdedet. * Dicsőség a magasságban Istennek, * békesség a földön, * és az emberekben jóakarat!

Ipakoj. 8. hang.

A nemzetek zsengéjét vezeti ma az ég eléd, * ki mint gyermek a jászolban pihensz, * midőn a csillag odahívja a bölcseket. * És ott ezeket nem kormánypálca, nem trón ejti ámulatba, * hanem a legvégső szegénység. * Hiszen mi volna nyomorúságosabb egy jászolnál, * mi egyszerűbb a pólyáknál? * És a te istenséged gazdagsága ezek között ragyogott fel, * Urunk, dicsőség néked!

Szinaxárion:

A hónap huszonötödik napja. A mi Urunk és Istenünk, az Üdvözítő Jézus Krisztus testben való születése.

Vers:

Az Isten megszületik, az Anya szűzen marad.
Mi nagyobbat és újabbat látott a teremtés?
Szűz Mária huszonötödikén szülte meg az Istent.

Ugyanezen a napon ünnepeljük a bölcsek hódolatát.

Vers:

Téged imád a pogány sereg, Isten-Ige,
Kinyilvánítja a pogányoknak irántad tanúsítandó tiszteletét.

Dicsőség neki mindörökkön örökké! Ámen.

A jambusban írt kánonhoz:

Ma a Szűz * egy barlangban * az Uralkodót szüli.

Ma az Uralkodó * mint kisded csecsemő, * megszületik a Szűzanyától.

Ma a pásztorok * meglátják az Üdvözítőt, * pólyába takarva, jászolba fektetve.

Ma Urunkat * darócba pólyálják, * a megérinthetetlen Lényt, mint csecsemőt.

Ma az egész teremtés * örvendezve vigadozik, * mert megszületett Krisztus a Szűz leányzótól.

A mennyei Erők * az Uralkodó és Üdvözítő * születését hirdetik a világnak.

Dicsőség…

Magasztald én lelkem, * a három személyű * és oszthatatlan istenség erejét!

Most és…

Magasztald, én lelkem, * azt, aki megszabadított * minket az átoktól!

Dicséreti sztihirák:

4. hang. (Jeruzsálemi) Krétai Andrástól.

Vigadjatok, igazak, * egek, örvendezzetek, * hegyek, ujjongjatok, * mert megszületett Krisztus. * A Szűz a kerubokhoz hasonlóan ül, * ölben tartva a megtestesült Isten Igét. * A pásztorok az újszülöttet dicsőítik, * a bölcsek az Uralkodónak ajándékokat hoznak, * az angyalok magasztaló énekkel zengik: * Fölfoghatatlan Urunk, dicsőség néked!

Dicsőség…6. hang (Germanosz pátriárkától):

Midőn földre való lejövetelednek ideje elérkezett, * és a föld népeinek első összeírását rendelték el, * akkor akartad összeíratni azoknak a nevét, * akik a te megszületésedben hisznek. * Ezért hirdette ki a császár ezt a rendeletet, * és a te kezdet nélküli örök országod is megújult. * Azért mi az adó helyett * az igaz hitvallás gazdagságát ajánljuk néked, * Istenünk, lelkünk Üdvözítője!

Most és… 2. hang (Damaszkuszi Szent) János szerzetestől.

Ma Krisztus Betlehemben a Szűztől megszületik,* ma a kezdetnélküli kezdetét veszi, * és az Ige megtestesül, * a mennyei erők örvendeznek, * és a föld az emberekkel együtt vigadozik. * A bölcsek ajándékot hoznak a Királynak, * és a pásztorok a csodát hirdetik, * mi pedig szünet nélkül énekeljük: * Dicsőség a magasságban Istennek, * és a földön békesség, * és jóakarat az emberekben!

A Szent Liturgián

Tropár: A te születésed, Krisztus Istenünk, * földerítette a világnak az istenismeret világosságát, * mert a csillagimádó bölcseket a csillag megtanítá, * hogy téged, mint az igazság Napját leborulva imádjanak, * és mint magasságbeli Napkeletet tiszteljenek, * Urunk, dicsőség néked!

Konták:

Ma a Szűz a legfelsőbb Lényt szüli, * és a föld a befogadhatatlannak istállót ajánl fel, * az angyalok a pásztorokkal dicsőítő éneket zengenek, * a keleti bölcsek pedig a csillagtól vezéreltetve közelednek, * mert érettünk született, mint kisded csecsemő, az örökkévaló Isten.

Áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk minden olvasónknak

a Szombathelyi Szervezőlelkészség minden tagja nevében!

Elek Antal szervezőlelkész