A templom szentségéről

Miért jó hely a templom?

Úgy vélem, a templom szent hely, a liturgia szent alkalom.  Alkalom, elkülönített, nem profán, hanem az öröklétbe kapaszkodó esemény, arra való, hogy Istennel és Istennél legyünk. Nem csak úgy, mint az imádságban, ami bárhol és bármikor lehet, hanem valóságosan, kézzelfoghatóan. Istennek szentelt és elkülönített személyek (a fölszentelt pap) és a megszentelt tárgyak jelenlétében, közelében. Isten az Eucharisztiában, a szent cselekmények (szeretem ezt a szót) végzésében (a keresztvetéstől kezdve a füstölésen át az orgonálásig, éneklésig) valóságosan jelen van. Ami ott zajlik, az az Övé. Elkülönül a hétköznapi élettől, az időben és térben való létezéstől.  Jár Neki a legmagasabb minőség, az aranykehely, a legszebb terítő, a legáhítatosabb zene, a mi ünnepi ruhánk, stb. Persze ezek nélkül is lehet részt venni a misén, csak az a kérdés, hogy méltó-e. Istenhez emel-e, vagy csak rólunk szól, arról, hogy kellemesebben érezzük magunkat a templomban. 

Persze jól tudjuk, hogy gyarló és halandó emberek teremtik meg, jelenítik meg az Istennek szentelt tárgyi dolgokat: a pap lehet részeges vagy álmos, a liturgia kiüresedett és unalmas, a kántor hamis. De ettől a liturgia még szent, ami ott zajlik, az az örökkévalóság része, és éppen ezért minden erőnkkel arra kell törekedni, hogy méltóak legyünk ehhez.  A papnak akkor is vizet kell prédikálnia, ha ő bort iszik, ha emberileg gyarló és méltatlan, hogy ilyen kézzelfogható példával éljek. 

Ezért vagyok boldog, hogy katolikus lehetek. (ráadásul görögkatolikus). Nem csak duma és hókuszpókusz az,  ami a templomban zajlik, a szertartások gazdag virágoskertje: a mise, imaórák, litánia, vesperás, szentségimádás a római katolikusoknál, a görögkatolikusoknál az utrenye, vecsernye, Jézus-ima, a csodálatos temetési szertartás, a királyokhoz méltóan szép esküvői szertartás, ahol koronát kap a menyasszony és a vőlegény, vagy a megrázóan szép keresztelő, amikor a keresztelő pap magasra emeli a gyermeket és körbe viszi az oltár körül) stb stb. Mert ez mind mind Istené. A gyermek, a halál, az ének.  

Boldogok lehetünk, hogy részt vehetünk ezekben a mennyre rést nyitó szertartásokban, hogy hívők, hogy katolikusok lehetünk, mert Isten megmutatja magát bennük.

Írta: Kocsis Márta

Emlékezzünk! (Előszenteltek Liturgiája Vasváron-2021.03.03)

2019. március 3-án tartotta Kocsis Fülöp érsek-metropolita Szombathelyen a Szombathelyi Görögkatolikus Szervezőlelkészség első ünnepi Szent Liturgiáját Székely János püspök atya jelenlétében.

2021. március 3-án Vasváron tartott előszenteltek liturgiáját így erről is megemlékeztünk és háládt adtunk az elmúlt két év küzdelmeiért és elért eredményekért is. Két évvel ezelőtti beszámoló az akkori eseményről:

“Egy dunántúli, római katolikus hívő beszámolója

Emlékezzünk! (Előszenteltek Liturgiája Vasváron-2021.03.03)

Ez volt a központi gondolata az Elek Antal soproni görögkatolikus szervezőlelkész által
Vasváron, március 3-án celebrált Előszenteltek Liturgiájának.
Egy kedves meghívásnak köszönhetően vettem részt ezen a számomra meghatározó,
spirituális feltöltődést adó liturgián. Az atya – mély lelkisége, a liturgia felemelő megtartása mellett –, nemcsak az ikonosztáz ,,megjelenítéséről”, hanem arról is gondoskodott, hogy a hívek a kiosztott liturgikus anyagból követhessék, illetve a kántor vezetésével részt is vehessenek a szertartásban. Nagyböjt lévén, és Krisztus kereszthalálára emlékezvén ez nagy segítség a híveknek saját felkészülésükben arra a misztériumra. amely húsvétkor a feltámadásban teljesedik be.
Magam római katolikus vagyok, de édesanyám görögkatolikus volt. A szülőhelyem
Máriapócs mellett van, és igen szép, régi emlékeket is felébresztett bennem ez a liturgia. A búcsúba járás, és a településünkön keresztül haladó, gyalogos zarándokok zászlós, éneklő tömege mind a mai napig bennem él.

Áldott ünnepeket kíván
Molnár Mária
Hetyefő, 2021, március 9.”

Köszönjük a fotókat Megyeri Zoltán Róbertnek!

Vasvári búcsú 2020.08.15-16.

A vasvári búcsú nem éppen a bizánci szertartásairól híres, sőt, talán még egyáltalán nem hangzottak föl bizánci dallamok ezen az ősi búcsúi alkalmon.

Az idén azonban, Nagyboldogasszony ünnepén az éjszaki virrasztáson görögkatolikus szertartást végeztünk ott, Akatisztoszt énekeltünk, Máriát dicsértük.

Az alkalom több szempontból is különleges volt. A vasvári búcsú ünnepe az idén egybeesett az országos 1Úton zarándoklat időpontjával, amikor az egész országban, a Mária út mentén egyszerre zarándokolnak a Szűzanya tisztelői. Az idei zarándoklatot, – a magunk részéről a 25 kilométeres gyaloglást Hosszúperesztegről Vasvárra, – a világ testi lelki gyógyulásáért ajánlottuk föl. Az esti szentmisére- amelyet Barsi Balázs atya celebrált – zsúfolásig megtelt a domonkosok vasvári temploma: búcsúsok, gyalogos és kerékpáros zarándokok, a Mária Rádió Pestről érkezett buszos zarándokai, és persze a vasváriak. Barsi Balázs atya külön kiemelte, ahogy a görög testvéreink az Istenszülőt milyen sokféleképpen szólítják meg és becézgetik.

Ebbe a lelkes imádságba, az élő egyház reménykeltő sokszínűségébe kapcsolódtunk be mi, görögkatolikusok is 15-dikén éjfélkor, az éjszakai virrasztás keretében, Elek Antal atya vezetésével. Meglepetésünkre nem csak görögkatolikusok jöttek el, a környékről és Zalaegerszegről, hanem a rómaiak is szép számmal, vasváriak, rábahídvégiek, budapesti zarándokok, és a verbita atyák. Üdvözlégy Istennek szeplőtelen jegyese! – énekeltük újra meg újra az Akatisztosz himnuszát.

Talán görögkatolikus részvételünkkel hagyományt teremtünk a vasvári búcsún?

     Vasvár már a középkor végén jelentős búcsújáróhely volt. A török hódoltság idején azonban megszűnt az egyházi és nagyrészt a világi élet is Vasváron, így a búcsú hagyománya is elenyészett.
     A 18. században a város újjáéledése során a búcsújárás is új formában éledt fel, ekkor a barokk vallásosságnak megfelelően a Mária-tisztelet került előtérbe. Bizonyára a török hódoltság után visszatelepülő domonkosoknak – különösen azok szombathelyi (szentmártoni) kegyszobrának – is fontos szerepe volt a Mária-búcsúk kialakulásában. A vasvári kegyszobor első írásos említése 1747-ből való, és a Szentkút neve is ekkortájt tűnik fel a forrásokban.
     Ugyancsak hozzájárult a Mária-tisztelet megerősödéséhez Vasvár ősi plébániatemplomának, a Nagyboldogasszony-templomnak az újjáépítése.  A búcsúkra ma is sokan érkeznek Vasvárra. Nagyboldogasszonykor körmenet megy a temetői templomhoz.

Írta: Kocsis Márta

Mindszenty-zarándoklat Vasvárra-2020.08.15.

Gyülekező: Hosszúpereszteg, Szent István király templom 7.40 Indulás: 8 órakor

Útvonal: Hosszúpereszteg – Csehimindszent – Oszkó – Vasvár (25 km) Csatlakozni

bárhol lehet!

Érkezés: Vasvárra 17.10 órakor

Záró szentmise: 18 órakor Vasvár, Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Celebrálja: Barsi Balázs OFM atya

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Határidő: augusztus 12. 18 óra

Jelentkezés: 1utonvasvar facebook,

További részletek és felvilágosítás: Drimmer Lászlóné 30/7325-326

Éjszaka Nagyboldogasszonyi búcsú virrasztással folytatódik, melynek keretében 24.00-kor az Istenszülő Akatisztoszt végezzük. A szertartást vezeti Elek Antal szombathelyi görögkatolikus szervezőlelkész. Mindenkit szeretettel várunk!

20 órától 24 óráig a vasvári plébánia imacsoportjai, kisközösségei vezetnek egy-egy imaórát.

Egy maroknyi görögkatolikus az Őrségben

2020. július 17-19. Bajánsenye

Késő délután elsőkként érkeztünk meg a szálláshelyre, ahol a kulcsokkal együtt kis listát is kaptunk a szobák beosztásáról. Itt ért minket a meglepetés, amit nem is tudtunk mire vélni:

„1-es szoba Érsek úr”. 9 fős kis csapatunk tanakodni kezdett, hogy elértettek-e valamit foglalásnál vagy vegyük ezt komolyan… Reméltük, hogy nincs itt elírás és tényleg együtt tölthetünk némi időt, megismerhetjük Fülöp atyát közelebbről!

Megérkezett a soproni csapat, szervezőlelkészünk vezetésével. Nagy öröm volt, hogy a kedves felesége is vele tudott tartani erre az alkalomra! Ekkor tisztázódott, hogy a hír igaz, nincs elírás sem félreértés.

Elkészült a szobák végleges beosztása, a névsor és elfoglaltuk a szállást. A kis csapat lelkesen vetetette be magát a konyhába, hogy előkészítsük a vacsorához az alapanyagokat, amikből a két kőszegi apuka finom vacsorát varázsolt nekünk mire a vecsernyéről visszatértünk. Közben persze megérkezett érsek atya, majd tetsvére is.

Pici kápolnát kaptunk kölcsön, amiben csodás énekeink, imádságaink az egekbe repítettek minket. Érsek atya vezetésével ez a pici csapat lélekemelő élményben részesült.

A gyerekek is szépen egymásra találtak és óriási energiákkal felfedezték a környéket. Míg a felnőttek jóízű, felszabadult beszélgetést folytattak, közben néhány egyházi ének is a helyére került érsek atya iránymutatásával.

Házassági évfordulónk alkalmából csodás élmény volt az áldás és éltetés, amit kaptunk kis közösségünk körében.

A reggelt utrenyével kezdtük, majd reggeli a finom házi szörpök és házi lekvár kíséretében. Óriási séta várt ránk az Őrség szépséges tájain. Talán még kullancsot sem szereztünk. A túra végén a három férfi autóért sietett, hogy a cseppet sem fáradt gyerekek játszhassanak kicsit és az idősek is megpihenhessenek. Késői ebédünket Pityerszeren fogyasztottuk el, majd a szállásra visszaérve ismét felemelő vecsernyén vehettünk részt, énekeink hálával szálltak az égbe.

A kiadós vacsorát ismét a férfiak készítették, hisz mifelénk a grill és a bogrács a férfi terepe. A tábortűznél fantasztikus hangulat kerekedett érsek atya és testvére vezetésével. Mindenféle dal és vicces hangzás került elő a tarsolyaikból. Hatalmasakat nevettünk együtt. Igazi kis család voltunk Mi ott! Természetesen előkerültek a tűznél a kedvenc egyházi énekek is. Ezekkel zártuk a tábortüzes, házi sütis, ragyogó csillagos estét.

Hálásan köszönjük a szervezést és a szép, tartalmas együttlétet!

Mindenki megismerhette kicsit érsek atyát, mint embert is, aki közvetlenségével, szeretetével és figyelmével tüntetett ki Minket. Szórványban ezt megélni csodás élményt jelentett! Gyerekeink nagy boldogsággal szolgáltak az oltár körül. Nagy büszkeség számukra, hogy ez így lehetett.

Írta: Idaházi Magdolna