Szerző: Ivancsó István görögkatolikus pap, teológiai tanár
Görögkatolikus egyházunkban négy böjti időszakot is megélhetünk. A nagyböjt után a legjelentősebb a karácsonyi (vagy karácsony előtti) böjt, amelyben éppen vagyunk. Az egyházi év folyamán elérkezik majd az apostolok böjtje, amely a pünkösd utáni vasárnaptól az apostolfejedelmek ünnepéig tart, illetve a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző kéthetes böjti időszak.
A kimagasló eseményekre – így a karácsonyra is – nagyobb testi-lelki
összeszedettséggel kívánja felhívni a figyelmünket egyházunk. Ennek
kézenfekvő eszköze a böjt, amelynek a lényege a lemondás, hogy belőle
töltekezés fakadjon. Nem erről szólnak-e a hegyi beszéd boldogságai?
Jézus a „tiszta szívűeket” nevezi boldogoknak (Mt 5,8). Azokat, akik meg
tudják tisztítani a szívüket minden oda nem illő szennytől. S bizony,
ehhez fáradság vagy éppen lemondás szükségeltetik. Olykor nem is
akármilyen! Emlékezzünk Jézus evangéliumi szavaira: „ez a fajzat nem
űzhető ki másképp, csak imádsággal és böjttel” (Mt 17,21)! Ha sikerül
kiűznünk, akkor „megláthatjuk az Istent”. Hát nem éppen erre készülünk
egész életünkben, hogy végül a theószisz révén eljuthassunk „Isten
boldogító színelátására”?! És nem erre készülünk különösképpen most,
karácsony előtt, hogy boldogan szemlélhessük „az érettünk született
kisded csecsemőt, az örökkévaló Istent” – amint Rómanosz Melódosz írta
róla a csodálatos karácsonyi kontákban?
Ideillik egy másik boldogság is, amely a „lelki szegénységről” szól (Mt
5,3). Csak úgy kaphatjuk meg örökségül „a mennyek országát”, ha képesek
vagyunk követni Jézusunkat, aki értünk „szegénnyé lett, hogy szegénysége
által” meggazdagodjunk (2Kor 8,9). Mennyire, de mennyire tele van az
ember lelke! És itt éppen nem az Isten iránti túlcsorduló hálára
gondolok – pedig ez lenne a jó. Sajnos tele a lelkünk „mindenféle
ocsmánysággal” (Ef 4,19), és így nem fér bele az Isten, az ő kegyelme.
Kedvenc hasonlatommal szólva:
ha egy pohár tele van vízzel, hiába akarom megtölteni akár a legfinomabb aszúborral, nem fér bele. Nos, ezért szükséges a lelki szegénység! A lélek kenószisza. Mikor élhetnénk át a legjobban, ha nem a karácsonyra készülve, hogy Jézus „az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát (…) olyan lett, mint egy ember” (Fil 2,6–7).
Sőt! Teljesen emberré lett, mindenben azonosult velünk, a bűnt kivéve. Böjtölésünkkel mi is tisztogathatjuk – végül megtisztíthatjuk – a szívünket-lelkünket, hogy befogadhassuk a karácsony kegyelmét: az értünk közénk jött Istent, a megtestesült Isten Fiát.
Ha nem vigyázunk, az ünnep forgataga – sőt, különösképpen a rá való készülődés zaja és kavalkádja – magával ragad bennünket. Mire elérkezik a szent nap, amikor átélhetnénk, hogy a liturgikus örök jelenben „ma a Szűz a legfelsőbb Lényt szüli”, kifulladunk, mással töltekezünk.
Legyünk hát okosak, használjuk fel az időt (Ef 5,16), a böjt szent idejét is!
Forrás: https://ujember.hu/gorogkatolikus-lelkiseg-karacsonyi-bojt/
A bizánci hagyományú egyházakban november 15-én kezdődik és december 24-éig tart a karácsonyi böjt. Akárcsak a húsvétot megelőző nagyböjt, ez az időszak is negyven napig tart.
A második legnagyobb keresztény ünnepi esemény Krisztus születése, ennek megfelelően ez a második leghosszabb, negyven napos böjti periódus. Ezen időszakban azonban nem oly szigorú a böjti fegyelem, mint a szent negyven nap esetében.
A karácsonyi böjt november 15-én veszi kezdetét. A bizánci hagyományú egyházakban e naptól december 25-éig szerda és péntek kivételével a hal fogyasztása megengedett, tejtermékeké és tojásé azonban nem. A böjt utolsó hetében, december 18-ától már a hal fogyasztásától is tartózkodniuk kell a híveknek.
A böjti időszak első és utolsó napján szigorú böjt, „szárazevés” van előírva, hacsak nem szombatra vagy vasárnapra esnek, amikor fölmentés van borra és olajra. November 21-én, az Istenszülő templomi bemutatásának ünnepén a hal fogyasztása megengedett, bármilyen napra essék is az ünnep.
„Ez az időszak meghívás arra, hogy imádság, elmélkedés, önmegtagadás, jótékonyság, a Biblia tanulmányozása és a szentek utánzása révén megtisztítsuk magunkat a bűntől és így készüljünk a karácsonyra, az Úr eljövetelének ünnepére... Jézus közel van hozzánk, bennünk van. Ennek ellenére ezen időszak alatt úgy ismerteti meg velünk önmagát, mint Eljövendő. A böjt megmutatja nekünk azokat az akadályokat, amelyek feltartóztatnak bennünket a Felé vezető úton: az egyéni elmélyült ima és a jótettek mellett fegyelmi szabályokról is szó van, amelynek segítségével teljesebben megismerhetjük saját magukat. Választanunk kell; kit is szeretünk önmagunkban: a sekélyes, kapzsi, gyáva, jelentéktelen én-t vagy azt az igazi önmagamat, aki mélységeimben él, és képes az Istennek tetsző böjtölésre is” – olvasható a Miskolci Apostoli Exarchátus honlapján.
Forrás: Magyar Kurír https://www.magyarkurir.hu/hirek/karacsonyi-bojt/