„De ki fogja tudni elviselni jövetele napját?” – Augusztus 29.

Augusztus 29-én emlékezünk meg Keresztelő Szent János haláláról.

Részletek az előesti zsolozsmából:

Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem; / figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; /’ hallgass meg engem, Uram!

Igazodjék fel az én imádságom, / mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése / esti áldozat gyanánt. /’ Hallgass meg engem, Uram!

4. hang

Az Ó- és Újszövetség isteni összekötője, / az előhírnök és próféta, / a testben já angyal, / a törvénytelenség megfeddője, / a terméketlen méh sarjadéka / s lángot lehe ajak / a gonoszul élő Heródest megdorgálta. / Ez azonban nem bírván el a fenyítést, / az igaznak fejét tette, / és eledelként tálon körülhordatta / az önmegtartóztatás isteni gyönyörűségét, /’ megbüntetvén az ártatlanságot.

A törvényszegő anyától származott törvénytelen leány / a te tiszteletreméltó / és az angyalok előtt is nagybecsű fejedet követelte, / mert el nem bírta dorgásait. / Mikor azonban azt tálon rülhordozta, / lábaival pedig táncot lejtett, / a lakomázók vidámságát szomorúságra változtatta át. / Te pedig, ki a bűnnek egész gonoszgát megróttad, / imádd Krisztust, ó Boldog, /’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!

A részegen dőzsölő Heródest / a buja életű nő hízelgő szavai megejtik, / és esküje miatt, ó dicső próféta, / igaztalan ítéletet hoz ellened. / A te halálod azonban az előbb elhunytak számára / a halhatatlanságnak lett nyilvános hirdetője, / mert a poklokban levők számára is előhírnöke és követe lettél / a mi üdvözítő Krisztus Istenünk elvetelének, / kit is imádj érettünk, /’ hogy üdvözítse a mi lelkünket.

A prófétát és vértanút, / az Üdvözítő megkeresztelőjét, / jertek, népek, magasztaljuk. / Mert ő, mint testben járó angyal, Heródest megdorgálta, / törvényszegő paráznaságát elítélte. / De a törvénytelen eskü folytán drága feje letetvén, / a halottaiból feltámadottat / az alvilágban levőknek is ere hirdette, / és szüntelenül esedezik az Úrhoz, /’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!

6. hang

Mikor a romlott éle Heródes / születése napját ünnepelte, / a gyalázatos táncosnő / megnyerte az esküvéssel erősített íretét, / mert az Előhírnöknek fejét vétetvén, / étel gyanánt tálon hordoztatta körül /’ a letelepülteknek.

Ó förtelmes lakoma / és gyilkossággal párosult méltatlan cselekmény! / De mi Keresztelő Szent Jánost, / mint a halandók legnagyobbját, /’ méltó tisztelettel magasztaljuk.

Táncolván a gonosz ördög tanítványa / az Előhírnök fejét nyerte jutalmul. / Ó vérengző vendégség! / Jobb lett volna nem esküdnöd, gonosz Heródes, / te kéjelgő rokon, / és ha esküt fogadtál, nem jó dologban tetted. / Hasznosabb lett volna esküt szegve életet nyerni, / mint az igazságost játszva az Előhírnök fejét levétetni. / Mi Keresztelő Szent Jánost, / mint a halandók legnagyobbját, /’ méltó tisztelettel magasztaljuk.

Heródiás leánya őrjöng, / és újra búslakodik / a táncban elbájoló / és a vendégeskedésben kihívólag csábító! / A Keresztelőnek feje vétetett, / és Heródest szomoság fogta el. / A te Előhírnököd könyörgései által, Uram, /’ ajándékozz békességet a mi lelkünknek.

Dicsőség. 6. hang

Mikor a romlott éle Heródes / születése napját ünnepelte, / a gyalázatos táncosnő / megnyerte az esküvéssel erősített íretét, / mert az Előhírnöknek fejét vétetvén, / étel gyanánt tálon hordoztatta körül /’ a letelepülteknek.

Most és. 3. hang Nagy dogmatikon – hangzárás

Hogyne csodálkoznánk / isteni eredetű szülésed fölött, tisztaságos Szűz? / Ki nemi kísértést nem fogadva el, ó Szeplőtelen, / testben fiat szültél atya nélkül, / ki öröktől fogva született az Atyától, anya nélkül / éspedig változatlanul, / vegyülés nélkül és osztatlanul, / mindkét lénynek sajátságait épségben megtartva. / Azért Szűzanya, Királynénk, / imádd őt a mi lelkeink üdvéért, /’ kik téged teljes hittel Istenszülőnek vallunk.

Olvasmányok

Izajás próféta jövendölésének olvasása (40,1-6.9; 41,17-18; 45,8; 48,20b-21; 54,1):

Így szól az Úr: Vigasztaljátok, vigasztaljátok az én népemet – mondja Isten. – Papok, szóljatok Jeruzsálem szívéhez! Vigasztaljátok őt, hogy betelt megaláztatása, mert feloldozást nyert bűne, hiszen kétszeresen lakolt már az Úr kezétől minden vétkéért. Kiáltó szó hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! Minden völgyet töltsenek föl, s minden hegy és halom süllyedjen alá! A göröngyös legyen egyenessé, a hegyláncok síksággá! Magas hegyre menjen föl az, aki örömhírt hoz Sionnak: Emelkedjetek föl, ne féljetek! Én vagyok az Úr, az Isten, én meghallgatom őket. Én, Izrael Istene nem hagyom el őket, hanem a hegyeken folyókat fakasztok, és a rétek közepette forrásokat, a pusztát bővizű tavakká teszem, a szomjazó földet vízvezetékkel telivé! Örvendezzen az ég onnan felülről, és a felhők igazságot permetezzenek, nyíljék meg a föld, és irgalmat sarjasszon, és egyszersmind igazságosságot is fakasszon! Ujjongó szóval hirdessétek a föld határáig, tegyétek hallhatóvá! Mondjátok, mert az Úr megváltotta szolgáját, Jákobot! Ha szomjaznak is a pusztában, a kősziklából fakaszt vizet nekik. Ujjongj, te meddő, ki nem szülsz, énekelve szolgáját, Jákobot! Nem szomjaztak ők a pusztában, amikor kivezette őket, a kősziklából fakasztott vizet nekik, meghasította a kősziklát, és folytak a vizek. És ha megszomjaznak, míg a pusztaságban vezeti őket, a kősziklából fakaszt vizet nekik. Ujjongj, te meddő, ki nem szülsz, törj ki ujjongásban és kiálts, ki nem vajúdtál, mert több gyermeke lesz az elhagyottnak, mint annak, akinek férje van!

Malakiás próféta jövendölésének olvasása (3,1-6; 12. 18. 22-23):

Nézzétek, elküldöm hírnökömet színem előtt, hogy elkészítse előttem az utat. Hamarosan megérkezik templomába az Úr, akit kerestek. De ki fogja tudni elviselni jövetele napját? És ki maradhat állva, amikor megjelenik? Mert úgy megy be, mint az olvasztók tüze és a ványolók lúgja. Leül, mint az ezüstolvasztó és az aranyat és az ezüstöt tisztító mester. Ítéletet tartani jön hozzánk. Gyors tanú lesz a gonoszok, a házasságtörők, az ő nevében hamisan esküvők és mindazok ellen, akik nem félik őt, mondja a mindenható Úr. Mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek, én nem változom: ti pedig, Jákob fiai, eltértetek törvényemtől és nem tartottátok be azt. Ezért forduljatok hozzám, és én felétek fordulok, mondja a mindenható Úr. Akkor boldognak mond benneteket minden nemzet, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki ama napon letekint majd arra, ama napon, amelyet azok megszabadítására készítek, akik szeretnek engem. Tudatosítsátok hát, és emlékezzetek meg szolgámnak, Mózesnek a törvényéről, a parancsokról és a rendelkezésekről, amelyeket Hóreb hegyén adtam neki egész Izrael számára. Nézzétek, elküldöm nektek a teszbi Illés prófétát, mielőtt elérkeznék az Úr nagy és félelmetes napja.

Bölcsesség könyvének olvasása (4,7;19-20; 5,1-7):

Ha az igaz időnap előtt is ér élete végéhez, nyugalmat élvez. Az elhunyt igaz elítéli az élő istenteleneket, és a korán beteljesedett ifjúság a bűnösnek években gazdag életét. Mert látják ugyan a bölcsnek végét, de nem értik, mit rendelt felőle az Úr, és miért helyezte biztonságba. Látják, és becsmérlőleg szólnak róla, de az Úr majd gúnyt űz belőlük. Akkor hullává lesznek, megvetetté, és gúnynak tárgyává a holtak közt örökre. Mert letaszítja őket, úgyhogy meg sem mukkannak, velejükig megrendíti őket, végső pusztulásra jutnak, gyötrődniük kell, és elenyészik az emlékük. Reszketve jelennek meg számot adni bűneikről, és gaztetteik vádlóként lépnek föl ellenük. Akkor az igaz teljes biztonsággal áll szemben azokkal, akik sanyargatták, és lebecsülték a fáradozását. Amikor ezt látják, iszonyú félelem fogja el őket, és nem tudnak hová lenni; annak nem várt üdvössége miatt. Bánkódva szólnak egymáshoz, és sóhajtoznak lelkük félelmében: „Ez az, akit egykor kinevettünk, és akiből gúnyt űztünk. Mi esztelenek! Életmódját őrültségnek tartottuk és halálát dicstelennek. Hogy lehet az, hogy Isten fiai közé sorolták és a szentek között van az osztályrésze? Így hát mi letértünk az igazság útjáról, nekünk nem világított az igazságosság fénye, és számunkra nem kelt föl a nap. A kimerülésig jártuk a bűn és a romlás ösvényeit, úttalan pusztaságokban kóboroltunk, az Úr útját azonban nem ismertük fel.