Történelmi pillanat: Görögkatolikus többség Pannonhalmán- egy vasárnapra
Beszámoló a nyugat-dunántúli görögkatolikusok lelki és családi hétvégéjéről
Viccesen szólva, kisebbfajta hatalomátvétel történt az elmúlt hétvégén Pannonhalmán. Az ősi pannonhalmi bencés kolostorban a vasárnapi liturgia két helyszínen is görögkatolikus rítus szerint zajlott, Isten még nagyobb dicsőségére!
Csak szép sorjában.
Elek Antal szervezőlelkész atya szervezésében és vezetésével két, élményekben gazdag közösségi napot tölthettünk Pannonhalmán és környékén kirándulva mi, szombathelyi, soproni és zalaegerszegi görögkatolikusok. A harmincfős csapat, mely a három szervezőlelkészség híveiből tevődött össze, a vasárnapi záró liturgiára inkább családdá formálódott, a közös imádság, szeretet és élmények hatására. A vecsernye, az utrenye, és a liturgia, Antal atya elmélkedései és prédikációi, vagy a közös éneklés lélekben gazdagítottak minket, míg a társasjátékok, esti tábortűz, szalonnasütés, a séta kézműves-vásárban pedig vidámságra hangolt bennünket. És mialatt lelkesen készültünk a vasárnapi liturgiára a bencés szerzetesek temetkezési helyén, az erdei Boldogasszony-kápolnában, kiderült, hogy éppen ugyanakkor az apátsági templomban is görögkatolikus liturgia lesz! A bencés diákok szentmiséjére ugyanis Szaplonczay Máté atyát mint volt pannonhalmi diákot hívták meg celebránsként.
Nehéz válogatni, szemezgetni a szép, gazdagító élmények közül: erdei séta a ravazdi Szent Villebald templom rekonstruált alapjaihoz és a Sólymos Szilveszter kilátóhoz, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik a környékre, a pannonhalmi volt téglagyári emlékhelyen Radnóti Miklósra emlékeztünk, verssel, énekkel. A Szelindek régi magyar zene együttest hallgattuk a Pannonhalma Portán. Agárfuttatást és bemutatót nézhettük meg a pannonhalmi hegyoldalban, pingpongoztunk és csocsóztunk a Szent Jakab ház udvarán- kicsik és nagyok közösen. De mindenekelőtt beszélgettünk, imádkoztunk, együtt örültünk a káprázatosan szép októberi színeknek, a pannon tájnak, Isten teremtett világának. Annak, hogy együtt lehetünk, hogy hálát adhatunk, és megtapasztalhattuk: Mely igen fölségesek a te műveid, Uram! / mindeneket bölcsességgel cselekedtél; mi a földet betölti, mind a te jószágod.”
Írta: Kocsis Márta
Fotó: Megyeri Zoltán
