„Bizony,bizony mondom néktek, aki hisz énbennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is fog tenni azoknál…”(Jn 14,12)

“Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke!
Ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz!
Minden jónak kútfeje, és az életnek megadója!
Jöjj el és lakozzál mibennünk,
és tisztíts meg minket minden szennytöl,
és üdvözítsd, Jóságos, ami lelkünket.”

A Szentlélek megszerzése Szárovi Szent Szerafim

Beszélgetése N.A. MotovilovvalA keresztény élet céljáról /Részlet/

„Ami is a legcsodálatosabb a leg meglepőbb, s valójában természetfölötti tanítás- vagy inkább Isteni Kinyilatkoztatás-, melyet Szárovi Szent Szerafim közölt N.A. Motovilovval a vele folytatott ámulatba ejtő beszélgetése során.

Ez a beszélgetés kétségkívül világra szóló jelentőségű. Valójában semmi alapvetően új nincs benne, hiszen az apostolok már Pünkösd napjától kezdve a teljes kinyilatkoztatásban részesültek. De most mikor az emberek elfelejtették a keresztény élet alapvető igazságait és elmerültek a materializmus sötétjében vagy” az aszkétikus cselekmények” különleges és rutinszerű végrehajtásában Szent Szerafim kinyilatkoztatása valóban rendkívüli- ahogy ő maga ugyan csak annak tartotta.

„Nem csupán neked ajándékoztatott, hogy megértsed mondja Szent Szerafim a kinyilatkoztatás vége felé-, hanem rajtad keresztül az egész világnak.”

Azt mondja az Írás:”…. Minden nemzetben, aki őt féli és igazságot cselekszik, az kedves előtte”.

• Amiként a szent tudósításokból is tudjuk, az az ember aki helyénvalót tesz, olyan kedves Isten előtt, hogy az Úr angyala jelenik meg előtte, mint pl. az Istenfélő és igaz százados, Kornélius előtt, mondván:” Küldj Joppéba Simonhoz, a vargához: ott találod Pétert, és ő elmondja néked az örök élet igéit, amelyek által te és házad népe is üdvözül.” Ekként az Úr felhasználja minden Isteni eszközét, lehetőséget adva a jótettekért cserébe, nehogy elveszítse jutalmát az eljövendő életbe. De ehhez az Isten Fiában, ami Urunkba Jézus Krisztusba vettet igaz hittel kell neki látnunk: mert hiszen Ő eljött a világba, hogy megmentse a bűnösöket. S ő az, aki- számunkra a Szentlélek elnyerése által- szívünkbe hozza Isten országát és megnyitja számunkra az utat hogy elnyerjük a jövendő élet áldásait. Ám de Isten részéről a nem Krisztusért végrehajtott jó tettek elfogadása így korlátozó: a Teremtő megadja az eszközöket, hogy éljünk velük. Az emberen múlik, él- e velük vagy sem. Ezért mondja az Úr a zsidóknak:” Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök: most pedig azt mondjátok: Mi látunk. Azért bűnötök megmarad”. S ha egy ember, mint Kornélius, a tetteiért- ámbár nem Krisztusért cselekedte- élvezi Isten kegyét, s azután hisz az Ő Fiában, cselekedetei úgy tekintettnek, mint ha Krisztusért hajtották volna végre őket. Pusztán a belé vettet hit miatt is. Ellenkező esetben az embernek nincs joga panaszra, hogy jótettei haszontalanok. Sosem, kivéve, ha azokat Krisztusért csinálták. Mivel az érte végrehajtott jó cselekedetek nem csak a jövendő élet igazságosságának koronáját gyümölcsözik számunkra, hanem már ebben az életben is eltöltenek minket a Szentlélek kegyelmével. Továbbá, úgy tartják:” mert nem mérték szerint adja Isten a Lelket. Az Atya szereti a Fiút, és mindent az ő kezébe adott.”

• Így van bizony, Barátocskám. A Szentlélek megszerzésében áll keresztény életünk valódi célja. Míg az ima, alamizsna böjt és más jótétemények- Krisztusért- csupán eszközök Isten lelkének elnyeréséhez.

• Mit értesz elnyerésen?- kérdeztem Szerafim atyát. Valahogy nem értem.

• Az elnyerés ugyan az mint a megszerzés- felelte. Mármint Pl. a pénz megszerzése. Érted ugye? Isten lelkének megszerzése ugyan az a dolog Barátocskám, azt természetesen tudod, igen jól, hogy mit is jelent a szerzés világi életembe. A hétköznapi ember életében a cél a pénz megszerzése vagy megkeresése, s az előkelők vagy nemesek számára ez még ráadásul tiszteletet megkülönböztetést és más kiváltságokat is jelent, cserébe a kormányzatnak tett szolgálatokért. Isten Lelkének megszerzése is tőke, de kegyelmet adó és örök. Emellett nagyon hasonló módon, mondhatjuk, szinte ugyan azokkal az eszközökkel érhető el, mint a pénzügyi, társadalmi és világi tőke.

• Az Isten- Ige az Istenember, Jézus Krisztus Urunk piachoz hasonlítja életünket, s földi életünk munkálkodását kereskedésnek nevezi, amikor azt mondja: ”Kereskedjetek, míg eljövök”, „ Megváltván az időt, mert a napok gonoszak”. Azaz a földi javakon keresztül időtök javát az égi áldás megszerzésére fordítsátok. A földi javak ugyanis azok a jó dolgok, amelyeket Krisztusért teszünk és általuk szerezzük meg az Örök- Szentlélek kegyelmét.

• Az okos és balga szüzek példázatában, mikor is a balga szüzek olaja fogytán volt, így mondatott:” Menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak”. Ám de amikor megvették, már bezárult a menyegzőre nyíló ajtó s nem juthattak be. Néhányan azt mondják, a balga szüze lámpásában az olaj hiánya nem más, mint az életünkben véghez nem vitt jócselekedeteké. Az ilyen értelmezés nem egészen helyes. Miért lennének híján a jótetteknek? Ha már egyszer szüzeknek nevezik, még ha balgák is? A szüzesség páratlan erény, angyali állapot és meg van a helye a jócselekedetek kőzött.

• Úgy gondolom, hogy aminek híjával voltak, az Isten Örök- Szentlelke. Ezek a szüzek gyakorolták az erényeket, de lelki balgaságukban feltételezték, hogy a Krisztusi élet pusztán a jótettek végrehajtásából áll. Úgy vélték, a jótettek puszta megtételével Isten művét hajtják végre. De arra már kevésbé figyeltek, hogy ezáltal megszerzik-e Isten Lelkének kegyelmét. Ilyen életvitelt, mely csupán jócselekedetekre alapoz, s nem figyel arra, meghozza-e Isten Lelkének kegyelmét vagy sem, az egyházatyák is emlegetnek:” Van egy másik út, amely az elején jónak ítéltetik, ám de a pokol fenekén végződik.”

• Nagy Szent Antal( Kr.u.250-355) a szerzetesekhez szóló leveleiben beszél az ilyen szüzekről:” Számos szerzetes és szűz egyáltalán nem rendelkezik semmiféle elképzeléssel arról, hogy az emberben az akarat különböző. Az sem tudják, hogy háromféle akarat van, ami befolyása alatt tart mindannyiinkat: az első Isten tökéletes és mindent- mentő akarata: a második a mi emberi akaratunk, ami- ha nem is romboló- de nem is védő: s a harmadik az ördög akarata- teljesen romboló” S az ellenségnek ez a harmadik fajta akarata az, ami arra tanít, hogy jót ne tegyünk vagy ha igen, akkor saját akaratunkból. Arra tanít, hogy cselekvésünkkel vágyainknak hízelegjünk: vagy pedig arra tanít, hogy a jót a jósága miatt tegyük s ne törődjünk azzal a kegyelemmel, mely általa nyerhető. Ám de az első, Isten mindent-mentő akarata abban áll, hogy a jótettek végrehajtása egyes egyedül a Szentlélek megszerzésében áll, mely mint örök, kimeríthetetlen kincstár, elégé fel nem értékelhető. A Szentlélek megszerzése, hogy úgy mondjam, azaz olaj, aminek a balga szüzek híjával voltak. Azért is nevezték őket balgáknak, mert elfeledkeztek az erény szükséges gyümölcséről, a Szentlélek kegyelméről, ami nélkül semmi sem menthető meg, mivel” minden emberi lelket a Szentlélek tölt el élettel, a tisztaság felemeli és a Háromságos Egység titokzatosan megvilágosítja.”

• Ez az olaj az okos szüzek lámpásában, amely sokáig és fényesen ég. Ezek az okos szüzek képesek voltak várni a vőlegényre aki éjfélkor jött és vele együtt beléphetek az örök lakodalmába. De a balgák, bár elmentek olajért, mikor látták, hogy fogytán van, nem tértek vissza időben, s az ajtó már bezárult. Ami életünk a piac( ahol mindig lehetne olajt venni.). A lakodalmas ház ajtaja amit már becsuktak és így elzárta az utat a vőlegényhez, az a földi halálunk. Az okos és a balga szüzek a keresztény lelkek. Az olaj pedig- nem a jó cselekedetek, hanem- Isten Szentséges Lelkének kegyelme, amely a jótettek által lett megszerezve, s ami lelkünket egyik állapotból a másikba változtatja- azaz, a romlottságból a romlatlanságba, a lelki halálból a lelki életre, sötétségből a világosságra, lényünk istállójából ( ahová vágyaink mint vadállatok és barmok lettek bekötve) az Isten templomává az öröké tartó öröm ragyogó lakodalmává Urunkban, Krisztusban, a Teremtőben és Megváltóban, lelkünk örök Vőlegényében.

• Óh, milyen nagy Isten könyörülete nyomorúságunk iránt! Azaz az Ő figyelmessége az iránt, hogy mi részünkről figyelemre se méltatjuk, mikor is azt mondja:” Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek”. Az életünk itt az ajtó, amely még nincs bezárva a halállal! Óh, mennyire kívánom lelkecském, hogy már ebben az életben mindig Isten Lelkében lennél! „ Akármiben is talállak, abban ítéllek meg”- mondja az Úr.

• Jaj nekünk ha földi életünk gondja- bajával túlterhelten talál Ő ránk! Mert ugyan ki lesz képes az Ő haragját elviselni? Ki fog ellenállni arca haragjának? Ezért mondja az Írás:” vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!”, vagy különben megfosztattok Isten Lelkétől, mivel a figyelem és az ima hozza meg számunkra a kegyelmét.

• Az természetes, hogy minden Krisztusért véghez vitt jócselekedet a Szentlélek kegyelmét ajándékozza nekünk. De az ima az, ami leginkább. Mivel az mindig kéznél van. Hogy úgy mondjam, eszközként a Lélek kegyelmének megszerzésére. Vegyünk egy példát! Szeretnél templomba menni, de nincs a közelben templom vagy már vége van az Istentiszteletnek: egy koldusnak alamizsnát akarsz adni, de nincs koldus vagy nincs, amit adj: szeretnéd megőrizni szüzességed, de vérmérsékleted miatt nincs erőd hozzá s emberi gyengeséged miatt nem tudsz ellenállni: szeretnél valami más jótettet hozni Krisztusért, de vagy erőd nincs hozzá, vagy lehetőséggel vagy híján. Mindez nem áll az imára. Az ima mindig és mindenki számára, gazdagnak és szegénynek, nemesnek és köznépnek, erősnek és gyengének, egészségesnek és betegnek, erényesnek és bűnösnek egyaránt adott.

• Magad is megítélheted, milyen nagy az imának az ereje, még a bűnös emberben is, amikor tiszta szívből lett az felajánlva, ahogy a következő Szent Hagyományból vett példa is mutatja: ” Mikor- a kétségbeesett anya kérésére, aki egyetlen fiától lett megfosztva annak halála által, a szajha, akivel véletlenül találkozott és aki még utolsó bűnétől szennyes volt, s kit megérintett az anya mélységes bánata, így kiáltott az Úrhoz: ” Nem én értem hitvány bűnösért hanem a fiáért bánkódó anya könnyeiért és a Te szerető jóságodba és mindenható hatalmadban szilárdan bízva Krisztus Isten! Keltsd életre fiát, oh Uram!” És az Úr felkeltette.

• Látod, Barátocskám! Nagy az ima ereje, és mindenek előtt Isten Szent Lelkét adja, s mindenki a legkönnyebben gyakorolhatja. Áldottak leszünk, ha az Úristen virrasztva talál minket és a Szentlélek ajándékai töltenek el. Akkor bátran remélhetjük, hogy” elragadtatunk…. a felhőkben Krisztus elé a levegő égbe”, az Úr pedig” nagy erővel és dicsőséggel” jő” megítélni eleveneket és holtakat” „és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint.”

• Aranyoskám, te igen nagy boldogságnak tartod, hogy a szegény Szerafimmal beszélgethetsz. Mert azt hiszed, hogy ő rendelkezik az Úr kegyelmével. Akkor mit mondasz majd magáról az Úrról minden- égi és földi- áldás kiapadhatatlan forrásáról? Valójában, imánk során a Vele való beszélgetéssel ajándékoz meg. Vele, aki a mi kegyelemmel teljes és életed adó Istenünk és maga a Megváltó. Ezért már itt imádkozzunk mindaddig, míg a Szentlélek- Isten le nem ereszkedik ránk az Ő mennyei kegyelmének oly mértékében, amely csak számára ismeretes. S amikor Ő kegyeskedik minket meglátogatni, abba kell hagyni az imát.

• Miért kell aztán Hozzá imádkozni, mondván: „ Jöjj és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennyfolttól, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket”, amikor már megérkezet hozzánk? Eljött, hogy megmentsen minket, kik benne bízunk és valóban az Ő szent nevét hívjuk segítségül, hogy alázatosan befogadhassuk Őt, a Vigasztalót lelkünk hajlékába, éhezve és szomjazva az Ő eljövetelét.

• Elmondom néked, Barátocskám, egy példával. Képzeld el, hogy meghívsz engem, s meghívásodra eljövök hozzád egy kis beszélgetésre! De te továbbra is csak hívogatsz, mondván:” Gyere be! Ugyan gyere már be!” Akkor azt kell gondolnom:” Mi baja van ennek? Ne tán megbolondult?” Ugyan így van ez az Úristennel és a Szentlélekkel is. Ezért mondja az Írás:” Csöndesedjetek el, és lássátok, hogy én vagyok az Isten: fölmagasztaltatom a nemzetek között és fölmagasztaltatom a földön”. Azaz, meg fogok jeleni és folyamatosan megjelenek mindenkinek, aki hisz bennem és hív engem: és beszélgetni fogok vele, ahogy egykor Ádámmal a paradicsomba beszélgetem vagy Ábrahámmal meg Jákobbal, és más szolgáimmal, mint Mózessel és Jóbbal és a többi hasonlóval.

• Sokan úgy magyarázzák, hogy ez a megnyugvás csak a világi dolgokra vonatkozik. Más szóval, hogy az Istennel folytatott imádságos beszélgetés közben „ le kell csendesedned” a világi dolgokat illetően. De, Isten nevére! Azt mondom én néked, hogy imádság közben nem csak ezek számára kell meghalnunk, hanem, amikor az imádság és a hit mindenható erejének köszönhetően a Szentlélek Úristen kegyeskedik meglátogatni és eljön hozzánk az Ő kimondhatatlan jóságának teljességében, el kell halnunk az imádság számára is.”

Alkonyati Istentisztelet változó részei

2019. december 5. – Szent Miklós püspök

Uram, tehozzád után

2. hang

Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem; / figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; /’ hallgass meg engem, Uram!

Igazodjék fel az én imádságom, / mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése / esti áldozat gyanánt. /’ Hallgass meg engem, Uram!

2. hang. Mintája: Midőn téged…

Műrában / lakoztál testileg, / s valódi mürónak tüntetted ki magad, / mert lelki olajjal megkenvén magad, // ó Szent Miklós, / és Krisztus főpapja, / illatossá teszed a hit és remény által azok arcát is, / kik a te dicsteljes emlékedet ünneplik, / és Istenhez küldött imáid által feloldozod őket, Atyánk, /’ minden bajtól, incselkedéstől és aggodalomtól.

Valóban / a győzelemmel hasonnevű vagy, / mert a hívőknek a kísértések idején erősnek mutattad magad, / ó Szent Miklós, Krisztus főpapja, // s ahol / segítségül hivatol, / gyors segélyt nyújtasz a te szárnyaid alá szeretettel menekülőknek, / mert te úgy nappal, mint éjjel jelentkezvén a hívőknek, /’ megszabadítasz minket a veszedelmektől és kísértésektől.

Álmában / megjelentél Konstantin császárnak és Akláviusznak, / és megfenyítéd őket így szólván hozzájuk: / Gyorsan oldjátok fel azokat, kiket megkötözve tartotok a tömlöcökben, / mert nem érdemlik meg a halálos büntetést. / De ha nem hallgattok szavaimra, / panaszt teszek rátok, császár, /’ az Úrhoz imádkozván.

Nagy és / meleg pártfogója vagy Szent Miklós / és Krisztus fölszentelt hirdetője, / a bajokban sínylődőknek a szárazon és vízen, / a közelben és távolban levőknek, // mint / könyörületes szívű és hathatós imádkozó, / azért egybegyűlvén kiáltjuk: / Könyörögj az Úrhoz, /’ hogy megszabaduljunk minden nehézségtől!

2. hang. Mintadallam

Minő dicséretekkel halmozzuk el a főpásztort, / ki testileg Műrában volt, / és lelkileg mindenki által megközelíthető, / és ki az őt szeretőknek pártfogója és védelmezője, / minden szorongatottak vigasztalója, / a veszélyben levők menedéke, / a vallásosság oszlopa, / és a hívők előharcosa, / kinek imádságaira az ellenség törekvéseit megsemmisíti /’ Krisztus, a gazdag kegyelmű.

Minő énekkel magasztaljuk a főpüspököt, / a vallástalanság üldözőjét, / és az ájtatosság buzgó bajnokát, / az Egyház kormányzóját, / nagy védelmezőjét és tanítóját? / Ki a becsteleneket megszégyenítette, / Áriuszt és annak követőit megtörte, / kinek imádságaira ezek törekvéseit megsemmisítette /’ Krisztus, a gazdag kegyelmű.

Minő prófétai himnuszokkal dicsérjük a főpapot, / ki a távol jövendőt előre látja, / és a messze fekvőket, mint közel valókat megjövendöli? / Ő az egész föld kerekségét áttekinti, / és a bajban levőket megszabadítja, / és isteni bölcsességű császárnak álmában megjelenvén, / a régóta fogva tartottakat is megmentette / az igazságtalan haláltól, /’ ajándékozván gazdag kegyelmet.

Dicsőség. 6. hang

A főpásztorok helyeslését, / az atyák dicsőségét, / a hívők nagy védelmezőjét, / egybegyűlvén, ó ünneplők, / dicsőítő énekekben magasztaljuk mondván: / Üdvözlégy Műra város oltalma, / dicséretes elnöke és megingathatatlan oszlopa, / üdvözlégy legtündöklőbb szövétnek, / ki a világ határait csodásan megvilágítod, / üdvözlégy a szorongatottak istenes öröme / és a sérelmet szenvedőknek pártfogója! / Most is, Szent Miklós atyánk, / ne szűnjél meg könyörögni az Úrnak azokért, / kik szent emlékedet hittel és szeretettel tisztelik, /’ és fényesen ünneplik.

Most és. 6. hang

Ékesítsd föl magadat, barlang, / közeledik a Krisztust szíve alatt hordozó Jerke! / Jászlak fogadjátok be azt, / ki bennünket, a föld szülötteit, / oktalan cselekedeteinktől szavával föloldoz! / Pásztorok, furulyázva tegyetek bizonyságot a félelmetes csodáról! ‘/ Perzsiai bölcsek, hozzátok el királyotoknak az aranyat, tömjént és mirhát! / Hiszen Krisztus jelenik meg a Szűztől, / kihez anyja is, mint szolgálója simul és imádja, / és a karjain pihenőt így köszönti: / Hogy is szállhattál le hozzám? / Hogy is sarjadzhattál ki éntőlem, /’ én Megváltóm és én Istenem!

Olvasmányok

Példabeszédek könyvének olvasása:

Az igaznak emléke dicsérettel jár, az Úr áldása nyugszik a fején. Boldog az az ember, aki bölcsességet talált és az a halandó, aki belátással rendelkezik. Mert jobb ezt elnyerni, mintsem arany és ezüst kincseket. Értékesebb az a drágaköveknél, és nincs hozzá fogható értékes dolog. Szájából igazság szól, nyelvén törvény és irgalom van. Most pedig gyermekeim, hallgassatok reám, mert tisztes dolgokról beszélek! Boldog az ember, aki útjaimat követi. Mert az én útjaim az élet útjai, melyek az Úr akarata szerint valók. Ezért kérlek benneteket, és kibocsátom hangomat az emberek fiaihoz. Mert én, a Bölcsesség készítettem hajlékot az akaratnak és a tudásnak, és a megfontolást én hívtam elő. Enyém a bölcs tanács és a bizonyosság, enyém az okosság, enyém az erő. Szeretem azokat, akik kedvelnek, és akik keresnek, rám is találnak. Értsetek az okos szóból, ti ártatlanok, és szívleljétek meg azt, ti neveletlenek! Hallgassatok meg, mert tiszteletreméltó dolgokról beszélek, és helyes szóra nyílnak ajkaim, mert a torkom igazságot tanít, és a hazug száj utálatos előttem! Ajkam minden szava igazság, nincs abban csapda vagy kuszaság. Világosak azok a bölcseknek, és helyesek azok számára, akik az igaz ismeretet keresik, mert az igazságra tanítalak titeket, hogy az Úrban legyen a reményetek és elteljetek Lélekkel.

Bölcsesség könyvének olvasása:

Bölcsesség fakad az igaz szájából; a gonoszok nyelve pedig tönkremegy. Az igaznak ajka azt tudja, ami kedves, a gonosz szája viszont felforgat. Utálja az Úr a hamis mérleget, de kedvét leli a pontos súlyban. Ahol gőg van, ott lesz majd gyalázat is, a szerény emberek ajkáról viszont bölcsesség hangzik el. Az igazakat a tökéletességük vezérli, a csalókat pedig tönkreteszi hamisságuk. Semmit sem használ a gazdagság a harag napján, a becsületesség azonban megóv a haláltól. Az igaznak halála bánatot okoz, a gonoszok pusztulása viszont már várva várt és örvendetes esemény. A becsületes embereket megmenti igaz voltuk, a csalók pedig ármányaik tőrébe esnek. Ha az igaz ember meghal, ez még nem vet véget a reménynek, a gonoszok büszkesége viszont szétfoszlik. Az igaz megmenekszik a szorongatásból, s a gonosz jut a helyére. Az álnok tőrt vet szájával társának, de az igazakat megmenti okosságuk. Az igazak jó sorának örül a város, a gonoszoknak viszont csak a pusztulását kíséri ujjongás. Az egyenes lelkűek áldása által emelkedik a város, a gonoszok szája pedig aláássa azt. Az együgyű lenézi társát, az okos férfi pedig hallgat.

Bölcsesség könyvének olvasása (4,7-15):

Ha az igaz időnap előtt is ér élete végéhez, nyugalmat élvez; mert a tisztes öregkor nem az idő hosszától függ, és nem az évek számával mérhető. Az embernek a bölcs megértés jelenti az aggkort, és a magas kort a bűntelen élet. Aki kedves volt Isten előtt, azt ő megszerette, és magához vette a bűnösök közül, ahol élete folyt. Elragadta, nehogy a gonoszság megrontsa elméjét vagy álnokság vezesse félre a lelkét; mert a hitványság igézete elhomályosítja a jót, és a bűnös szenvedély ábrándja megrontja az ártatlan szívet. Mivel hamar tökéletessé lett, nagy kort élt meg. Mivel lelke kedves volt Isten előtt, ezért sietett el a gonoszság köréből. A népek viszont hiába látják, nem értik meg, s nem tudják megszívlelni az ilyesmit. Mert kegyelem és irgalom vár az Úr választottjaira és oltalom a szentjeire.

Lítia sztichirák

2. bolgár hang

A hitnek szabálya és a türelemnek példányképe gyanánt / adott téged Krisztus a maga nyájának, Miklós püspök, / mert ki Műrában árasztottál lelki illatot, / a te istenes tanításaid mindenütt fényben tündöklenek, / ó özvegyek és árvák pártfogója, / miért is szüntelenül imádkozzál /’ a mi lelkünk üdvösségéért.

Dicsőség. Most és. 6. hang.

Sion ünnepelj, / Jeruzsálem, Krisztus Isten városa, vigadozz, / emeld fel a pusztában és jászolban elhelyezett Teremtőt, / nyissátok meg nekem a kapukat, / hogy azokon bemenve lássam a pólyákba takart kisdedet, / ki fönntart minden teremtményt, / s kit az angyalok szüntelen szóval énekelnek, / mint életadó Urat, /’ és az emberi nem megváltóját.

Előverses sztichirák

5. hang. Mintája: Üdvözlégy…

Üdvözlégy / fölszentelt fej, / az erények tiszta háza, / a legistenesebb fölszentelés szabálya! / Nagy pásztor, legfénylőbb szövétnek, / ki a győzelem nevét viselvén, / a könyörgőknek kegyelmes pártolója, / és az ügyefogyottak esedezéseit figyelemre méltatván, / azok készséges gyámolítója vagy. / Mint üdvös közbenjáró, mindazokért, / kik tisztelik a te dicső emlékedet, / imádd Krisztus Istenünket, /’ hogy küldjön a világnak gazdag kegyelmet.

Elővers: Drágalátos az Úr színe előtt az ő szenteinek halála.

Üdvözlégy / megszentelt értelem, / a Szentháromság tiszta lakhelye, / a Szentegyház oszlopa, a hívek erőssége, / a gyengék segítsége, / csillag, ki kedves imái sugaraival / szétoszlatja a cselvetések / és aggodalmak sötétségét, / Szent Miklós főpásztor! / Csendes révpart, amelybe érkezők, / ha az élet háromszoros hullámai által is hányattatnak, / szabadulást nyernek; / imádd érettünk Krisztust, /’ hogy adjon lelkünknek bőséges kegyelmet!

Elővers: Papjaid öltözzenek igazságba és a te szenteid örvendezzenek!

Üdvözlégy, / ki isteni buzgósággal voltál telve, / és álombeli félelmetes megjelenésed által / az igazságtalan halálra ítéltek felöl / a gonoszat elhárítottad, / Műrai Miklós, / gazdagon fölbuzgó müróforrás, / mely a lélek szomját oltja, / a szenvedélyek tüzét pedig kihamvasztja, / csábítások hálóját szétvágó kard, / Áriusz tanításainak polyváját kitisztító szórólapát, / imádd Krisztust, /’ küldje le a mi lelkünk számára dús kegyelmét!

Dicsőség. 6. hang.

Isten embere és hű rabja, / az Úr szolgája, / az óhajok férfia, / kiválasztott edény, / az egyház oszlopa és erőssége, / mennyország örököse, /’ ne mulaszd el könyörögni érettünk az Úrhoz!

Most és.

Szeplőtelen Szűz, / honnan van származásod, / ki nemzett téged, / ki a te szülőanyád, / hogy az Alkotót hordod kezeiden? / Hogyan nem emésztődött fel méhed? / Ó nagy, dicső és rettenetes titok! / Melyeket e földön látunk teljesülni, legszentebb Szűz, / és készítünk neked méltó fogadtatást, / ugyanis a földön pusztát / és az égtől csillagot; / és a bölcsek napkeletről jönnek napnyugatra, / hogy lássák az emberi nemnek /’ a jászolban, pólyák között fekvő üdvösségét.

Tropárok

4. hang.

A hitnek szabálya, a béketűrésnek példányképe / és az önmegtagadásnak tanítója gyanánt / adott téged a maga nyájának az örök Igazság. / Azért alázatosságoddal elnyerted a magasságot, / szegénységeddel a gazdagságot, / Miklós püspök atyánk, / imádd Krisztus Istent, /’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!

Dicsőség. Most és. 1. hang.

Üdvözlégy Istenszülő Szűz Mária, / malaszttal teljes, az Úr van teveled! / Áldott vagy te az asszonyok között, / és áldott a te méhednek gyümölcse, / mert szülted nekünk Krisztust, az Üdvözítőt, /’ a mi lelkünk szabadítóját!

Forrás:https://hd.gorogkatolikus.hu/A-zsolozsma-az-egyhaz-imadsaga—2019-december-2-8-2019-december-02