Szentek virágoskertje – Március 20.

Részlet Lakatos László: Szentek virágoskertje című könyvéből, 274.oldal

Március 20.

A Szent Száva-kolostori vértanúk 796-ban

János, Szergej és Patrik a jeruzsálem közeli Szent Szabbász kolostorának voltak tagjai. Sokan menekültek még a kolostorba a szaracénok támadásai elől. Az atyák mindvégig élték megszokott szerzetesi életüket, és nem akarták elhagyni a kolostort, bár sokan szenvedtek a támadások miatt. Két alkalommal támadták meg és törtek be a kolostorba a barbárok. Először inkább csak élelmet követeltek az atyáktól. Amikor kaptak, mégis megöltek közülük 13 atyát. A második betörésnél már nem élelmet követeltek, hanem aranyat és kincseket. Mivel nem találtak, különféle kínzások után az atyákat Szent Szabbász barlangjába gyűjtötték, a barlang nyílása előtt tüzet gyújtottak, úgy, hogy 18 atya a füst által halt meg a barlangban. Akik elrejtőztek, előjöttek a barbárok távozása után, összeszedték az elhunytak testét, és illően eltemették. Azokat, akiben még volt élet a támadás után, a kolostor orvosa gyógyítgatta.

Tanítás: A gonosztevők kis dolgokkal kezdik. Vigyázzak magamra.

Fohász: Ne hagyd szívemet gonosz cselekedetekre hajlani, Istenem.

Szent Fortina vértanúnő

Ő volt az az asszony, akivel Jézus beszélgetett a kútnál. A történetet megtaláljuk Szent János evangéliumában (4,4-42.). Ezután Fortina az afrikai Kartagéna városában élt fiával együtt. Az elbeszélés szerint meggyógyított egy Sebestyén nevű katonát, akinek az arca megégett, és csúnya betegségben szenvedett. Krisztus hitének terjesztése miatt kútba dobták 66-ban.

Tanítás: A Jézussal való találkozás egész életre kihatással lehet.

Fohász: Tied vagyok én, üdvözíts engem, Istenem.

Szent Alexandra és Klaudia vértanúnők

A kisázsiai Amisza városában éltek, keresztények voltak. Amikor Maximilián császár olyan üldözést támasztott a keresztények ellen, hogy minden rendű és rangú keresztényt megkínoztatott, akkor fogták el a két szent szüzet is. Kihallgatásuk alkalmával keresztényeknek vallották magukat, a császárt pedig embertelennek és kegyetlennek nevezték. Ezért először megverték őket, emlőiket levágták, és addig kínozták testüket, amíg belső részeik ki nem látszottak. Végül tüzes kemencében adták vissza lelküket istennek 310-ben.

Szent Nikétász hitavalló

Szentünk Apolloniáda város püspöke volt Bithiniában. Kimagaslott jámborságával és a Szentírás ismeretével. A képromboló tévtanítás idején arra kényszerítették, hogy ne adjon tiszteletet a szentképeknek. Mivel ennek ellentmondott, Örmény Leó császár alatt számüzetésbe küldték Anatoliába, ahol meg is halt.

A Szent Száva monostorában megölt szentéletű atyák emléke.

Nagyböjt IV. csütörtök esti alkonyati zsolozsmáján

Uram, tehozzád…” után:

4. hang

Arra méltattad veidet, * hogy csókolhatjuk mindenkor boldogító keresztedet, Urunk, * amelyen megváltottál minket. * Ezért magasztaljuk könyörületesgedet, * s hozzád esedezünk, Krisztus: * Add meg mindnyájunknak, Üdzítőnk, * a te üdvözítésed örömét; * és hogy bűnbánattal megérhessük drága szenvedésedet *’ és megláthassuk föltámadásodat!

Halált szenvedtél keresztre feszítve, * te, aki holttá tetted a halált, * és a holtakat feltámasztottad életadó igéddel. * Ezért arra kérlek, Uram, * hogy bűntől meghalt lelkemet keltsd életre, * s adj nekem töredelmességet, * s a böjt szent napjai során *’ minden rossztól szabadíts meg, Emberszerető!

Méltóvá tettél minket arra, * hogy a te szent keresztedet örvendezéssel * szemlélhessük és átölelhessük. * Most még arra kérünk, Üdvözí Isten, * hogy a böjt által megedzve * megérhessük szeplőtelen szenvedéseidet, * hódolattal köszönthessük és magasztalhassuk a kereszthalált, * a lándzsát, a szivacsot és a nádszálat, * melyekkel minket halhatatlan tettél, * és az eredeti boldogságra visszavezettél. * Ezért hálásan dicsőítünk téged, *’ Emberszerető!

4. hang.

A vágyva vágyott Urat teljes szívvel szerettétek, * az élet minden gyönyörűségét megvetettétek, * virrasztással és imával, * hőség és hideg tűsével * csak a maradandókat kerestétek, * barlangokban laktatok, szentéletűek, *’ s az angyalok társaivá lettetek a kegyelemben.

Furkósbotokkal ütlegeltek, * kövekkel megdobáltak, * ököllel vertek, * de összetartásotok meg nem szűnt, * összetartott titeket a szeretet * és a testvéri együttérzés, vértanúk! * Együtt vittek a halálba, * együtt csonkították meg testrészeiteket, bajnokok, * Isten asztalára kerültetek, *’ mint szeplőtelen áldozatok.

Megfojtottak benneteket, * s tűz martalévá tettek, * dicsőséges vértanúk, * de ti lelketeket szeplőtelen áldozat módjára * a mindenség Urának kebe tettétek, * a testnélküliek karához csatlakoztatok, * örökké tartó dicsőséget örököltetek. * Most pedig szüntelenül esedezzetek, *’ hogy ennek részeseivé lehessenek azok is, kik benneteket magasztalnak!

Dicsőség… most és… Ugyanarra.

Teljesen szeplőtelen Bárányka! * Te megszülted a szeplőtelen Bárányt, * ki eljött, hogy orvosolja az egész világ bűnét, * s vére ontásával áldozattá lett értünk, * és megelevenítette a mindenséget. * Te öltöztess fel engem * Isten kegyelmének a szülötted gyapjából szőtt köntösébe, *’ mert az isteni halhatatlanságtól megfosztottak!

Prokimen, 8. hang (75. zsoltár):

Tegyetek fogadalmat, * és teljesítsétek azt a mi Urunknak, Istenünknek! *’ A mi Urunknak, Istenünknek!

Elővers: Ismertté lett Júdeában az Isten, Izraelben nagy az ő neve.

Teremtés könyvének olvasása (10,32-11,9)

Prokimen, 7. hang (76. zsoltár):

Hangommal * az Úrhoz kiáltottam, * hangommal Istenhez kiáltottam, * és ő odafigyelt rám.

Elővers: Szorongatásom napján az Istent kerestem, kezeimet éjjel is feléje emeltem.

Példabeszédek könyvének olvasása (13,19-14,6)

Előverses sztihirák:

6. hang

Tanuld meg, lelkem, az Úrtól, * aki a kereszthalálig megalázta magát, * a fennköltség utáni alázatot * és az alázatból való felmagasztalást. * Ne kérkedj az erényekkel, * és ne tartsd magadat igaznak, * s meg ne ítéld embertársadat, * amint azt a kérkedő farizeus tette, * hanem csak bűneidre gondolj levert érzülettel, * és a vámoshoz hasonlóan ezt kiáltsd: * Isten, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz, *’ és üdvözíts engem! (2x)

A te vértaid, urunk, * nem tagadtak meg téged, * s nem pártoltak el parancsaidtól. * Az ő közbenjásukra *’ nyörülj rajtunk!

Dicsőség… most és…

Midőn a tisztaságos meglátta, * hogy te kereszten függsz, * így kiáltott fel hozzád: * Micsoda rendkívüli titok ez, * amit itt tok, Fiam! * Hogyan halhatsz meg, testileg keresztre függesztve, *’ te, ki magad vagy az élet szerzője?

Tropárok:

1. hang

Üdvözlégy, Istenszülő Szűz Mária, * malaszttal teljes, az Úr van teveled! * Áldott vagy te az asszonyok zött, * és áldott a te méhednek gyümölcse, * mert szülted nekünk Krisztust, az Üdtőt, *’ a mi lelkünk szabadítóját! (Metánia)

Dicsőség…

Krisztus keresztelője, kérünk ged, * emlékezzél meg mindnyájunkról, * hogy megszabaduljunk gonoszságainkból; * mert neked adatott a kegyelem, *’ hogy imádkozzál érettünk! (Metánia)

Most és…

Könyörögjetek érettünk, szent apostolok, * próféták, vértanúk és minden szentek, * hogy megmeneküljünk minden bajtól és aggodalomtól, *’ mert ti vagytok Üdvözítőnk előtt a mi buz pártfogóink! (Metánia)