Április 4.

Részlet Lakatos László:Szentek virágoskertje, 291.oldal

Himnuszköltő József atya

József Sziciliában született istenfélő és erényes szülőktől. A gyermeket jó erkölcsben a könyvek ismeretében nevelték. Már gyermekkorában észre lehetett venni, hogy erényekben tökéletes ember válik belőle. Szelíd volt, csendes és alázatos. A szent könyveket sikeresen tanulta. Amikor Sziciliára rátörtek a barbárok, szüleivel Görögországba menekült. Ott a szaloniki kolostorba lépett és szigorú életet kezdett. Amikor kitört a szentképek elleni harc, József a legbuzgóbb védelmezői közé tartozott a szent képeknek. Ezért nemegyszer számkivetésbe küldték. Amikor utoljára visszatért a száműzetésből Konstantinápolyba, Ignác pátriarka pedig az egész konstaninápolyi papság gyóntatójává nevezte ki. Isten emberének és az atyák atyjának nevezte. Isten a lélekbelátás ajándékával tisztelte meg. Látta azokat a bűnöket, amiket az emberek el akartak előle titkolni. József atya csendesen hunyt el 883-ban az április 3-ról, 4-re virradó éjjel. Istentiszteleteink számára közel 300 kánont írt, ezért kapta a „himnuszköltő” címet.

Tanítás: A szentképek a mennyországot juttatják eszünkbe.

Fohász: Szent arcod szemlélése ébresszen bennem vágyat Utánad, Jézusom.

Szent György atya

A hallgatag György atya a malei hegyen Peloponézoszon élte szerzetesi életét. Ezért kapta a „malei” nevet. Tiszta szívvel élt, alázatossággal ékesítette életét, hittől és kegyelemtől ragyogott. A IV. században élt.

Szent Zoszima atya

Zoszima már gyerekkorától érezte magában a vágyat, hogy Istennek szolgáljon. Palesztina földjén, Tíruszban lett szerzetes, tapasztalt szerzetes lett, imádsággal és kézimunkával töltötte el életét. Egyszer olyan gondolatai támadtak, hogy volna-e valahol tökéletesebb ember. Valaki egy kolostorba irányította a Jordán mellé. A kolostori szokás szerint ő is kiment a pusztába a nagybőjtre. Ott a pusztában találkozott a bűnbánó Máriával, akiről 1-jén emlékeztünk meg. További életét a kolostorban töltötte el, meghalt 523-ban, majdnem 100 éves korában.

Szent Ferbuta vértanúnő és társai

Ferbuta szűz testvérével és szolgálójával –Perzsiában szenvedtek vértanúságot 341-ben, vagy 343-ban. A királyi udvarnál szolgálva azzal vádolták meg őket, hogy a királynét meg akarják mérgezni. A varázslók elhitették Szápor királlyal, hogy felesége úgy fog meggyógyulni, ha a keresztény nők szétvagdalt testrészei között mégyen át. Ezért vértanúi halálra ítélték őket.

Tanítás: A babonaság sok embertelenségre képes. Kerüljem.

Fohász: Uram, Istenem, mindennél nagyobb vagy. (Zsoltár 103,1)