A péntek esti alkonyati zsolozsmán

„Uram, tehozzád…” után:

2. hang. Minta: Midőn…

Midőn * isteni rendelkezésre a világi gondokat bölcsen elhagytad, * és az önmegtagadás fáradságos gyakorlására vonultál vissza, atyánk, ** akkor * az Úr iránti szeretet tüzétől hevítve * a járhatatlan pusztában szívesen telepedtél le, * az erényekben kitartva a szenvedélyeket elpusztítottad, *’ és angyali módon éltél.

Ifjú korodtól * kerültél minden emberi társaságot, * és elsőként vonultál vissza a pusztába, * minden remetét megelőzve, * és egész életed során ismeretlen maradtál, Pál atyánk, ** de Antal, * Isten rendelkezése folytán * rádtalált, mint a rejtett kincsre, *’ és világszerte ismertté tett.

Rendkívüli * életed folyamán, ó Szent Pál, * vadállatok között laktál, * és egy madár látott el élelemmel, * Isten rendelkezése folytán, ** s midőn * a rád talált Nagy Antal remete meglátta ezt, * Istent, az egész világ Gondviselőjét és Urát *’ álmélkodva magasztalta.

Midőn * isteni rendelkezésre a világ élvezetei közül örömest elmenekültél, * akkor a keskeny utat többre becsülted a szélesnél, * a göröngyöst és fáradságost. ** Eljutottál * a lelki gyakorlatok helyére, * s ott magadra öltötted a szent öltözetet, * minden szenvedélyt levetve, s elhagyva, *’ Istenben boldog atyánk!

Krisztus * szeretetétől áthatva, atyánk, * idegen életre, rendkívüli viselkedésre szántad el magad. * Az ő kimondhatatlan szegénységét megkedvelted, * és állhatatosan szüleid küszöbe előtt tartózkodtál, * fohászkodva és sanyargatva magadat. ** Ezért * beteltél kegyelmi ajándékokkal, * és elveszíthetetlen gazdagságot *’ örököltél a mennyekben.

Kezedbe vetted * a szent evangéliumot, * és annak tanítását be is tartottad, * családi vagyonodról lemondtál, * életedet könnyhullatással, szükségben töltötted, szentéletű. ** Azért * most isteni vigasztalást * és örökös boldogságot élvezel, *’ Isten által megdicsőített János atya.

Dicsőség… 2. hang

Elhagytad a világot és ami abban van, * az Evangéliumot kezedbe vetted, * és azt követve az evangélium szerint is éltél. * Kunyhóban tartózkodtál, mint titokzatos paradicsomkertben, szentéletű. * A test szigorú sanyargatásával megölted a halandókat megölő sárkányt. * Azért most a mennyekben tartózkodsz, * boldog János atya. *’ Kérj nekünk nagy irgalmat!

Most és… 8. hang

A mennyei király emberszeretetből a földre leszállott, * és az emberek között lakozott, * mert tiszta Szűztől testbe öltözvén * tőled született oly csodálatos isteni tulajdonságokkal, * miképp egy a Fiú * két természettel, de nem két személlyel. * Azért Krisztus Urunkat mi tökéletes Istennek * és tökéletes embernek * igazán valljuk és hirdetjük. * Kihez esedezzél, ó Szeplőtelen Anya, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!

Előverses sztihirák:

8. hang

Urunknak vértanúi, * kik minden helyet megszenteltek * és minden betegséget meggyógyíttok, * most is kérünk titeket: * hogy imádkozzatok érettünk, *’ lelkünk az ellenség cselvetéseitől megmeneküljön!

Elővers: Boldogok, kiket kiválasztasz és magadhoz fogadsz, Uram.

Sírnom kell és zokognom, * ha a halálra gondolok * és látom a koporsókban nyugvó * isteni képre teremtett szépségünket * elhervadva s dicsőséghagyottan, * emberi alak s ékesség nélkül. * Ó rejtélyes csoda! * Mily titokzatos dolog történik velünk, * miképp adatunk át az enyészetnek, * hogyan leszünk a halál prédájává? * Az Írás szerint * valóban Isten törvényéből, *’ ki adjon az elhunytaknak boldog nyugalmat!

Elővers: Az ő lelke a jókban megmarad.

A te halálod, Urunk, * halhatatlanságot szerzett nekünk, * mert ha sírba nem tettek volna, * a Paradicsom sem nyílt volna meg. * Nyugtasd meg azért az elhunytakat, *’ mint Emberszerető!

Dicsőség… 6. hang

Tiszteletreméltó atya! * Az egész földre elhatott a te erényeid híre, * és ezáltal fáradozásaidnak a mennyekben találtad meg megérdemelt jutalmát. * A démonsereget elűzted * és eljutottál az angyali rendekhez, * kiknek életét szeplőtelenül követted. * S mivel Krisztus Istenünk előtt szavad van, *’ kérj tőle békét a mi lelkünknek!

Most és… 6. hang. Minta: Minden reményüket…

Üdvözlégy, teljes fényű világosság, * napfénynél tündöklőbb Nagyasszonyunk! * Üdvözlégy, tisztaságos, * ki az ősi átkot feloldottad, * reménytelenek reménye, királynőnk, * nemzedékünk szószólója! * Üdvözlégy, a mindenek királyának fényességes palotája, * megbízható hegy, melyből a Megváltó származott! * Üdvözlégy, az Isten igéjének isteni és ékes lámpása, * üdvözlégy, teljes világú szövétnek, *’ üdvözlégy, tüzes trónus!

Tropár:

1. hang

Pusztaságban élő remete * és testben angyal voltál, és csodákat műveltél, * böjttel, virrasztással és imádsággal mennyei ajándékot érdemeltél magadnak, * s a testi és lelki betegségeknek sikeres orvoslója voltál. * Azért dicsőség legyen Istennek, ki neked kegyelmet adott, * dicsőség, hogy téged megkoronázott *’ és dicsőség, hogy általad betegeket gyógyított.

Dicsőség… 4. hang

Gyermekkorodtól fogva forrón megszeretvén az Urat, * a világot elhagytad, * és ami a világé, megvetetted, * és a legszebb önmegtagadásban éltél, * kunyhódat szüleid ajtaja előtt építvén föl, * és az ördögök csábításait legyőzted, boldogságos. * Ezért téged, János, *’ Krisztus méltóképpen meg is dicsőített.

Most és…

Az örök idők óta elrejtett, * s még az angyalok előtt is ismeretlen mély titok * Teáltalad, Istenszülő, lett a földön nyilvánvalóvá: * az összevegyülés nélkül változatlanul megtestesült * és önként keresztre emelkedett Isten, * ki föltámasztotta ősatyánkat, *’ mentse meg a haláltól a mi lelkünket is!

Forrás: www.gorogkatolikus.hu