„Isten azt kérdi majd, megtettünk-e minden tőlünk telhetőt az iránta való szeretetünkben.”

„Ne sütkérezzünk a siker dicsőségében, hanem mélységes hálával tulajdonítsunk mindent Istennek; másfelől viszont ne szegje kedvünket a kudarc, ha megtettünk minden tőlünk telhetőt.

Isten csak a szeretetünket látja. Isten nem kérdi, hogy hány könyvet olvastunk el, hány csodát tettünk, hanem azt kérdi majd, megtettünk-e minden tőlünk telhetőt az iránta való szeretetünkben. Jól játszottunk? Jól aludtunk? Jól ettünk? Isten előtt semmi sem apróság.

Olyan kicsik vagyunk, hogy mindent kicsinek látunk. De Isten, mivel ő a Mindenható, mindent nagynak lát. Ezért elég, ha csupán megírsz egy levelet egy vak ember helyett, vagy csak leülsz és meghallgatod, vagy elhozod a postáját, vagy meglátogatsz valakit, vagy virágot viszel valakinek – kicsiny dolgok-, vagy mosol valakire, vagy takarítas.

Ilyen egyszerű dolgokat kell tennünk. Mert sokan vannak, akik nagy dolgokra képesek. De nagyon kevesen vannak, akik elvégzik a kicsiny dolgokat.”

Részlet Teréz anya: Minden az imával kezdődik című könyvből, 165-166.o.