Nüsszai Szent Gergely (335-394), görög egyházatya, egyháztanító, teológus, egyházi író. Egyike a 3 kappadókia atyának. Testvérei: Nagy szent Vazul, fiatalabb szent Makrina,
A hívek papságának alapja
Nüssai Gergely a keresztény élethivatás definícióját és megvalósításának útját abban látja, hogy annak, aki a beavató szentségek által Krisztus nevének hordozója lett, életével is meg kell valósítania mindazt, amit Krisztus sokféle neve – vagyis a Szentírásban fellelhető krisztológiai címek mindegyike – magában hordoz. Ez a témája A tökéletességről címet viselő munkájának. A kappadókiai teológus rámutat, hogy Krisztus szentírási megnevezései között ott találjuk a „Főpap”, „Húsvét”, „Engesztelés a lelkekért” meghatározásokat is. Ezért annak, aki a keresztény nevet viseli, mindezeket a tulajdonságokat is meg kell valósítania.
Aki Krisztusra, „az önmagát felajánlóra és feláldozóra (vö. Ef 5,2), a Húsvétra tekint, az önmagát is Istennek ajánlja élő szent és kedves áldozatul, értelmes áldozattá válva (Róm 12,1). Az áldozat módja ez: Ne akarjatok hasonulni e világhoz, hanem alakuljatok át gondolkodásmódotok szellemében, újuljatok meg annak keresésében, ami az Isten akarata, ami jó, kedves és tökéletes” (Róm 12,2)…
Így a saját vérével engesztelő áldozatnak gondolt Krisztus tanítja, hogy az ilyen felfogásuak önmagukban mindannyian engeszteléssé válnak, a tagok halálra adása által szentelve meg a lelket.”
Részlet Györök Tibor: A beavató szentségek Nüsszai Szent Gergely írásaiban című könyvéből, 146-147.oldal