Részletek Hitvalló Szent Maximos: Fejezetek a szeretetről című könyvéből
„Aki az istenismeretre méltónak bizonyult, és a szeretet által eljutott annak világosságára, azt nem fogja megzavarni soha a hiúság démona. Aki ellenben erre az ismeretre még nem bizonyult méltónak, azt a hiúság könnyen elragadhatja. Ha viszont az ilyen ember minden cselekedete során Istenre tekint, és mindent Miatta tesz, akkor Istennel könnyedén elkerülheti azt.” (15.oldal)
Ha az Isten szerinti szeretettől nem akarsz eltérni, ne hagyd testvéredet az általad okozott bántalommal nyugovóra térni, és te se feküdj le megbántottan. Hanem „menj, békülj ki testvéreddel, azután jöjj” (Mt 5,24) és tiszta lelkiismerettel, kitartó imádságban ajánld fel Krisztusnak a szeretet ajándékát.” (17.oldal)
„Ha valaki a Lélek összes ajándékának birtokában van, de szeretete nincs, nem használ neki semmit – amint az isteni Apostol mondja. Mekkora buzgóságot kell tehát tanúsítanunk, hogy eljussunk erre a szeretetre!” (17.oldal)
„Még nem tökéletes a szeretet abban, aki továbbra is az emberek véleményéhez igazodik, akik egyeseket szeretnek, másokat gyűlölnek ezért vagy azért, vagy ugyanazt a valakit olykor szeretik, máskor gyűlölik ugyanazon okok miatt.” (21.oldal)
„Aki nem veti meg a dicsőséget és a gyönyört és azt, ami ezeket gyarapítja, valamint ami általuk keletkezik: a pénzszeretetet, az képtelen az érző lélekrész indulatait kiírtani. Aki pedig ezeket kiírtani nem képes, nem találhat rá a tökéletes szeretetre.” (23.oldal)
„Aki igazán szereti Istent, az teljesen zavartalanul imádkozik, és aki teljesen zavartalanul imádkozik, az szereti igazán Istent. Tehát nem zavartalan az imája annak, akiek szellemét valamely földi dolgok kötik le.” (31.oldal)
„Ha valaki szeret valamit, ahhoz minden körülmények között ragaszkodik és minden akadályt elhárít, ami ettől őt megfoszthatná. Aki pedig Istent szereti, gondot fordít a tiszta imára, és eltávolít magából minden szenvedélyt, mely ebben akadályozhatná.” (33.oldal)