Görögkatolikus szertartások Szombathelyen, Zalaegerszegen és Sopronban 2020.03.21-től

Dicsőség a Jézus Krisztusnak!

A Görögkatolikus Metropólia Közleményt adott ki a járvány idejére a szertartások végzéséhez, mely adta lehetőségemmel élve szeretném a hozzám tartozó területeken, az előírások pontos betartásával a szertartások végzését a hívek bevonásával folytatni. Fontos, hogy minimum 2 méterre helyezkedjenk el a hívek egymástól, így a résztvevők száma korlátozott. Az áldoztatás hívőkként más-más kanállal történik, a kilincsek, korlátok és a padok fertőtlenítését magam fogom szertartás előtt és után elvégezni, mivel a felelősség is az enyém. Napról napra felülvizsgálom ezt a döntésemet, amennyiben nem tudnám kivitelezni ezt a feladatot, változtatni fogok.

A jövőben is naprakészen vezetem a tervezett szertartások helyét és idejét a honlapunkon, de csak azt a szertartást tudom elkezdeni, ahol a fertőzés terjedésének lehetőségét minimalizáltuk. A szertartások alatt nem történhet érintkezés az idegenek (a nem egy háztartásban élők) között, ha betartjuk ezeket az előírásokat.

A szertartások számát a korlátozott befogadóképesség miatt növelem, függetlenül attól, hogy mennyien lesznek a résztvevők. Mi itt a nyugati végeken már hozzászoktunk a néhány emberes szertartásokhoz….

Kérek mindenkit, hogy olvassa el az eredeti közleményeket is!

Elek Antal szervezőlelkész 2020.03.21.

A Görögkatolikus Metropólia közleménye 2020. március 18.

Forrás: https://hd.gorogkatolikus.hu/A-Gorogkatolikus-Metropolia-kozlemenye-2020-marcius-18-2020-marcius-18

A Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház a keleti rítusból fakadó különbségek miatt saját, de a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz hasonló tartalmú rendelkezést tesz közzé. A rendelkezés általános érvényű, amelytől az illetékes megyéspüspök saját hatáskörében eltérhet. A mostani szöveg az állami rendelkezésekhez igazodik, azok változása esetén ezen is módosítani kell.

  1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be, ám az abba betérő híveknek különösen ügyelniük kell az előírt óvintézkedések megtartására. Egymástól lehetőleg nagyobb távolságban helyezkedjenek el. A templomi mozgás során is kerüljék a fizikai érintkezést más személyekkel. Különösen a bűnbánati leborulások után ügyeljenek arra, hogy kezük ne érintse a szájnyílást, orrot, szemet. Használják akár szertartás közben is a kihelyezett fertőtlenítő eszközöket. A szent kereszt és ikonok csókolásától ideiglenesen tartózkodjanak.
  1. Az idősebb, gyengébb immunrendszerrel rendelkező illetve más betegségben szenvedő híveinket saját érdekükben arra kérjük, hogy most egy ideig ne jöjjenek el a szertartásokra. Az otthon maradott hívek legyenek tudatában annak, hogy az Egyház nem hagyja abba az imádságot, a lakóhelyükről vagy ahol éppen tartózkodnak, onnan is bekapcsolódhatnak ebbe a szüntelen imádságba. Ezt egyébként ma már egyre több helyen a technikai lehetőségek is segítik. A fővárosban a hívek nagy száma miatt nem tudunk nyilvános szertartásokat végezni. Más parókiákon az illetékes parókus ismerve a közösségéhez tartozó hívek lelki szükségleteit, életkorának összetételét és egészségügyi állapotát, a Szent Liturgia megtartásáról szabadon dönthet.
  1. A Keleti Kódex előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi Szent Liturgián való részvétel kötelezettsége alól. Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Görögkatolikus Metropólia megyéspüspökei is megadják.
  1. A felmentés azonban nem jelenti azt, hogy a vasárnapot nem kellene megszentelni. A vasárnapi szertartáson való részvétel helyett igen ajánlatos, hogy a hívek kiemelt időt töltsenek imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – lehetőleg együtt a családdal, de akár egyénileg is. Hamarosan új imakönyvek fognak megjelenni, ezzel is segítve mind a közösségi, családi, mind az egyéni imákat. A Görögkatolikus Médiaközpont több helyszínről, de leginkább Máriapócsról közvetít szertartásokat. Ezek is nagy segítséget jelentenek abban, hogy az egyházzal együtt imádkozzunk. A közvetítések rendjéről a görögkatolikus honlapok felületein adunk tájékoztatást. Ezeken kívül ilyen módon a római katolikus szertartásokba is bekapcsolódhatunk.
  1. A betegellátás, a gyóntatás, a rendkívüli áldoztatások esetén fokozottan ügyeljünk arra, hogy tevékenységünk ne adjon lehetőséget a vírusfertőzésre. Ha szükséges, végezhetjük, végezzük védőkesztyűben, védőruházatban ezeket a szent cselekményeket.

Római katolikus testvéreinkkel együtt valljuk: a járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Rendelkezések a hívek számára a koronavírus okozta vészhelyzetben

A rendkívüli helyzetre való tekintettel a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház főpásztorai a következő, liturgikus cselekményekhez kapcsolódó előírásokat rendelik el.

  1. Magatartás a templomban.

Törekedjünk arra, hogy templomaink minél többet legyenek nyitva, hogy oda egyesével betérhessenek az imádkozni vágyók, hiszen sok ember nem juthat el a közösségi szertartásokra. Ugyanakkor a templomba belépőknek szigorúan be kell tartaniuk a közösségi terekre vonatkozó előírásokat. A templomokban rendszeresen fertőtlenítő takarítást kell végezni, különösen a padokat kell gyakran, továbbá közvetlenül a szertartások előtt és után fertőtlenítővel alaposan áttörölni.

A templomajtókat lehetőség szerint teljesen nyitva kell tartani, hogy oda kilincs érintése nélkül be lehessen lépni. A templomi tárgyakat a hívek ne érintsék, az ikoncsókolástól tartózkodjanak. A tetrapodra kihelyezett ikonokat ideiglenesen bevesszük.

A templomtérben úgy helyezkedjünk el, hogy a személyek vagy családok egymástól legalább 2 m távolságra legyenek. Több személy nem léphet be a templomba. Bármennyire fájdalmas, ezt el kell fogadnunk.

  1. Szentgyónás.

A gyóntatás alkalmával a közvetlen, közeli érintkezést mindenképpen kerülni kell. A gyóntatószék csak akkor használható, ha a gyónó és a gyóntató pap között fóliával is ellátott rács van. E nélkül tilos használni a gyóntatószéket.

Gyóntató szobát csak akkor használhatjuk, ha megoldható, hogy gyóntatás alatt annak ajtaja és ablaka nyitva legyen, de a gyónást más ne hallhassa. Ilyenkor a gyónó és a gyóntató nem nézhet egymás felé, egymástól legalább egy-másfél méter távolságban kell lenniük. Ha ezek a feltételek nem oldhatók meg, akkor a gyóntató szoba nem használható.

Ajánlott a szentgyónást arra külön kijelölt időben a nagyobb templomtérben vagy szabadtéren megszervezni. Ekkor is meg kell tartani a legalább egy-másfél méter távolságot és a gyónó és a gyóntató nem nézhetnek egymás felé. A védőmaszk használata ajánlott, mivel az még nagyobb biztonságot nyújt.

Természetesen minden egyes esetben szigorúan ügyelni kell arra, hogy a gyóntatásból más, idegen személy semmit se hallhasson meg.

Telefonon és más elektronikus eszközön keresztül nem lehet feloldozást adni.

  1. Eucharisztia

Azokban a templomokban, ahol nyilvános szertartás folyik, a szentáldozáshoz sorban álló hívek se álljanak közel egymáshoz, ekkor is tartsák meg a 2 méter távolságot.

A pap elé érve már ne vessenek keresztet – ezt korábban tegyék meg – és két kezüket a mellükön összetéve álljanak oda a szentáldozáshoz. Az áldozó hátrahajtott fejjel, fölfelé tekintve és nagyra nyitott szájjal fogadja a Szentséget.

Minden egyes hívőt külön kanállal áldoztatunk meg. Aki már részesült az Eucharisztiában, az nyomban lépjen oldalra, és úgy helyezkedjen el, hogy más személyektől továbbra is a lehető legnagyobb távolságot tartsa.

  1. Szent Liturgián kívüli áldoztatás.

A rendkívüli időszakban kérésre vagy gyóntatás után a Szent Liturgiához kötve külön is megáldozhatunk, a fentebb említett szabályok szigorú betartásával.

Ha templomon kívül, házban vagy kórházban is áldozhatunk, ilyenkor fokozott figyelemmel kell betartani minden egészségügyi előírásokat. Ezt a szertartást főként a beteg és környezetében lévő személyek érdekében védőruházatban kell végezni.

  1. Keresztelés.

Ha nem lehetséges későbbi alkalomra halasztani, akkor ebben az időszakban a keresztelést csak szűk körben szabad elvégezni. Bemerítéses keresztelést az átmeneti időben nem megengedett.

  1. Házasságkötés.

Ha Húsvét után is fennállnak az állami óvintézkedések, és nem lehetséges későbbi alkalomra halasztani az esküvőt, akkor a házasságkötés szertartását is csak szűk körben szabad elvégezni, teljes mértékben betartva a zárt térre vonatkozó előírásokat.

  1. Betegek kenete.

Ebben az időszakban különösen is figyeljünk oda a betegekre, ne hagyjuk magukra őket! Az áldozópapok, diakónusok elsősorban telefonon tartsák velük a kapcsolatot, legyenek lelki segítségükre. A betegek kenetének föladásakor minden esetben úgy kell eljárnunk, hogy a fertőzés átadásának minden lehetséges módját elkerüljük. Ilyenkor a papnak mind a maga, mind mások érdekében szájmaszkot, gumikesztyűt, védőköpenyt kell használnia.

  1. Temetés.

A temetéseket is csak szűk körben lehet megtartani, a közvetlen hozzátartozók jelenlétében. Zárt terű ravatalozóban nem lehet végezni temetési szertartást. A búcsúztatók elhagyandók, annál sokkal fontosabb, hogy a gyászolók kapjanak néhány erőt adó, vigasztaló szót. Keresztcsókolás természetesen, az erre szóló ének alatt indulhatunk a sírhoz.

  1. Egyéb szentelmények.

Ebben az időszakban, amíg az állami rendelkezések a tilalmakat föl nem oldják, nem tudjuk megtartani a húsvéti lelkigyakorlatokat. Ugyanakkor ez elmaradt lelki támasz nélkül is törekedjünk arra, hogy húsvéthoz közeledve bűnbánattal, böjttel, még több imádsággal készüljünk a föltámadásra. A rendkívüli helyzetben is végezzük el a szentgyónásunkat a fentebb sorolt óvintézkedések megtartásával. A virágvasárnapi barkaszentelésről, nagyheti, húsvéti szertartásokról, pászkaszentelésről később rendelkezünk.

Krisztus mentett meg minket a halálos veszedelemből, és a jövőben is meg fog menteni. Benne van reményünk, hogy ezután is megszabadít. (vö. 1Kor 1,10) 

“Imádságom, mint a tömjénfüst…” Vasvári beszámoló (2020.03.19.)

Szeretettel köszönjük Fransis missziós atyának a lehetőséget, a részvételt és a helyet ebben a szép templomban. Köszönöm az énekeseinknek a szolgálatot és Kocsis Mártának a beszámolót. Ismerve az egyházmegyei rendelkezéseket a coronavírus járvány idejére, csak a családtagok ill. az egy háztartásban élők ültek egymás mellett a templomban (lásd fotók!)

Elek Antal görögkatolikus szervezőlelkész

Imádságom, mint a tömjénfüst…

Keleti szertartású nagyböjti imádság Vasváron

Március 19-én, csütörtökön este bizánci, görög dallamok, ősrégi liturgikus énekek töltötték be a vasvári templom barokkos boltíveit. Talán szokatlanul, de mégsem egészen rendkívüli módon. Hiszen ez már a negyedik alkalom, hogy Vasváron, évente egyszer valamilyen görögkatolikus szertartást végeznek nálunk meghívott atyák. Korábban Veszprémből, Győrből – ez alkalommal pedig Elek Antal atya, a szombathelyi görögkatolikusok szervezőlelkésze Sopronból érkezett.

A korábbi években a Szűzanya tiszteletére végzett szertartásokon vehettünk részt, kapcsolódva a május és október havi, római katolikus Mária- tisztelethez, ún. paraklisz és akathisztosz imádságon, idén egy nagyböjti szertartást, az ún. előszenteltek liturgiáját végezte Antal atya.

Az Előszenteltek liturgiája a bizánci egyház sajátos nagyböjti szertartása. Szerdán és pénteken, valamint a nagyhét első három napján végzik. (Vasváron kivételesen csütörtöki napon)
Ősi előírás szerint nagyböjtben nem végeztek hétköznap liturgiát, az egyház azonban hetente kétszer biztosítani akarta az áldozást híveinek, éppen a böjtben való megerősítésért. Ezért jött létre az Előre megszentelt áldozatok liturgiája, amely átváltoztatás nélküli, ünnepélyes áldoztatási szertartás. Az első része nagy alkonyati istentisztelet, a második pedig a Szent Liturgia menetét követi áldozással. Latin szertartású megfelelője a nagypénteki csonka mise.

A vasvári szertartáson nem csak görögkatolikusok vettek részt, – Szombathelyről Zalaegerszegről, Kőszegről, Jákról,- hanem római katolikusok is, és a kiosztott énekszövegek segítségével bekapcsolódhattak a szertartásba. Hiszen, ahogyan a liturgián énekli a pap: Krisztus világossága mindenkinek világoskodik! – Erre a hívek, az olvasmány után, újra meg újra, szinte dicsőítő, ujjongó örömmel, állva ismétlik a gyönyörű dallamú éneket, a 141. zsoltár szavait:

Igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt!

Végül Antal atya zárógondolataival adott útmutatást. Mint ahogyan a 8. századi, vértanúságot szenvedett húsz szerzetes a szent Száva kolostorban, – akiknek józan ésszel el kellett volna menekülniük a barbárok támadásai elől, – hűséggel kitartott a szerzetesi élet mellett, és a kolostorban maradtak- nekünk is ki kell tartanunk, minden fenyegetés, külső támadással szemben: Krisztus a mi egyetlen és végső menedékünk.

Kocsis Márta

Kik azok a görögkatolikusok?

Pontos elnevezésük: bizánci vagy keleti szertartású római katolikusok. Fontos hangsúlyozni, hogy a római katolikus egyházhoz tartoznak, de nem latin, hanem keleti szertartásrendet, rítust követnek. Ezért templomaik, szertartásaik elsőlátásra az ortodox egyházéira hasonlítanak. A világegyházban vannak más, keleti szertartású, de katolikus vallási közösségek, egyházak is, így a koptok, vagy a szír katolikusok.

Keleti szertartású katolikus egyházaknak (más néven: egyesült, unitus egyházaknak is) hívjuk azokat a közel-keleti, kelet-európai és dél-indiai egyházakat, amelyek – többségükben a 16. sz.-tól kezdve – kiszakadtak az ortodoxiából, s újra csatlakoztak Róma közösségéhez, de eközben megőrizték ősi liturgiájukat, sajátos intézményeiket, felépítésüket. Ezen egyházak 12–14 millió hívükkel – többségükben az ortodox és a latin kereszténység határterületein élnek, tulajdonképpen két tűz között. (Arcanum)

A Magyar Görögkatolikus Egyház szervezetileg 2015. március 20-án vált önálló egyházzá, amikor Ferenc pápa megalapította a saját jogú Hajdúdorogi Metropóliai Egyházat.

A magyar görögkatolikusok főegyházmegyéje a Hajdúdorogi Főegyházmegye (metropólia), püspöke Kocsis Fülöp érsek-metropolita. Két egyházmegye tartozik a főegyház megye alá: a Miskolci Egyházmegye, püspöke dr. Orosz Atanáz, illetve a Nyíregyházi Egyházmegye, melynek kormányzója Szócska Ábel bazilita szerzetes atya. A magyar görögkatolikusság történetét illetően megállapíthatjuk, hogy egy sajátos jelenségről beszélhetünk, amely csak itt, ebben a közép-kelet-európai térségben figyelhető meg, a keleti és nyugati egyházak határmezsgyéjén. Mára a görögkatolikusság elismert része a Katolikus Egyháznak szerte a világon, hiszen a görögkatolikusok ugyanúgy a Katolikus Egyházhoz tartoznak, csak nem a nyugati, hanem a keleti szertartásúhoz. ( Oroszné Koleszár Mária, Martinus egyházmegyei lap, 2016. szeptember. )

Ajánlott videó: Előszenteltek liturgiája a győri görögkatolikus templomban, 2015. március 16-án. A máriapócsi csodásan könnyező kegykép országos körútjának egyik állomásaként, a szertartást Kocsis Fülöp Hajdúdorogi püspök atya végezte, az énekeket a budörsi szent Demeter görögkatolikus kórus vezette (www.szentdemeterkorus.hu/).

Március 21. Szent Jakab hitvalló püspök atyánk emléke.

Forrás: https://hd.gorogkatolikus.hu/A-zsolozsma-az-egyhaz-imadsaga—2020-marcius-16-22-2020-marcius-16

Szent Jakab hitvalló püspök atyánk emléke.

Nagyböjt IV. péntek esti előszenteltek liturgiáján

Uram, tehozzád…” után:

7. hang

Lelkem méltóságát szenvedélyek rabságára adva, * állatokhoz lettem hasonló. * Föl sem bírok nézni rád, fönséges Isten; * teljesen összegörnyedve * a vámos imáját kiáltom feléd, Krisztus: *’ légy irgalmas hozzám és üdvözíts engem! (2x)

Dicsőség néked, Krisztus Isten, * apostolok dicsekvése, * és a vértanúk öröme, *’ kik hirdették az egyvalógú Háromságot!

Dicsőült szent vértanúk, * kik jól harcoltatok és koronát nyertetek, * könyörögjetek az Úrhoz, *’ hogy irgalmazzon a mi lelkünknek!

Minden földi dolgot semmibe véve, * ó szent vértanúk, * Krisztust a küzdőtéren bátran hirdettétek, * és az elszenvedett kínokért tőle kaptatok nagy jutalmat. * Mivel bátran járulhattok hozzá, * kérünk titeket, esedezzetek a mindenha Istenhez, * hogy üdvözítse lelkünket, *’ mert hoztok folyamodunk.

Minden dicséretre méltó vértanúk, * Lélek-táplálta gyermekek, értelmes égőáldozatok, * Krisztus kedvesen fogadott illatáldozatai! * Titeket a föld nem rejtett el, * az ég pedig befogadott. * Angyalok társai lettetek. * Kérünk titeket, imádkozzatok velünk együtt * a mi üdvözítő Istenünkhöz: * Ajándékozzon a világnak békét *’ és üdvözítse a mi lelkünket!

2. hang. Minta: Midőn…

Elhagytad * a világ zaját, végtelenül boldog, * csendes nyugalomban őrizted meg lelkedet, * nem csapongott és nem ingadozott * az élet zűrzavarában és viharos sodrában, ** hanem * buzgón fölfelé tekintett, * az égi Uralkodóra, * a mindenség tevőjére, *’ magasztalásra méltó Jakab! (2x)

A világ * lármáját elkerülve * töltötted el életedet, * a kegyelem megőrzött téged, * s megszabadultál a szenvelyektől, atyánk, * a démonok hadoszlopait * állhatatos önmegtagadással és isteni villámfénnyel ** lesújtottad, * és most örvendezéssel velük együtt vigadsz *’ a mindenség Ura és Uralkoja körül.

Ott éltél * a látha dolgok felett, * világon és testen kívül, * mint aki a láthatatlan dicsőség után sóvárogtál, * s az égi hajlék ékességéről ** és * fölfoghatatlan szépségéről elmélkedtél, * most, mikor mindezt élvezed, * esedezzél Krisztushoz, *’ hogy üdvözítse hű tisztelőidet, Jakab atya!

Dicsőség… 7. hang

Nyugtasd meg, életadó Üdzítőnk, * testvéreinket, kik a múlandóságból hozzád költöztek, * és akik ezt hangoztatják: *’ Urunk, dicsőség néked!

Most és…

A természet rendje feletti módon * anyának bizonyultál, ó Istenszülő, * és szűznek maradtál, * az elmét és szót felülhaladó módon; * és szülésed csodáját a nyelv elbeszélni nem képes; * mert érthetetlen volt a fogantatás, Tisztaságos, * felfoghatatlan maradt a szülés is, * (mivel) Isten, ahol akarja, meggyőzi a terszet rendjét. * Miért is téged mindnyájan Isten anyjának ismervén, * buzgósággal fohászkodunk hozzád: *’ Imádkozzál a mi lelkünk üdvösségéért!

Prokimen, 4. hang (79. zsoltár)

Figyelj ránk, Izrael pásztora, * ki mint bárányt vezeted Józsefet! *’ Ki mint bárányt vezeted Józsefet!

Elővers: Aki a kerubok fölött ülsz, jelenj meg!

Teremtés könyvének olvasása (12,1-7)

Ábrahám (Ábrám) meghívása.

12 1Az Úr így szólt Ábrámhoz: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. 2Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel. 3Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.4Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki, s vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor Háránból elindult. 5Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére. 6Ábrám végigvonult az országon Szichem városáig, Móre terebintjéig. A vidéken kánaániták laktak. 7Akkor az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: „Ezt a földet utódaidnak adom.” Erre ő oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki

Prokimen, 2. hang (80. zsoltár):

Örvendezzetek Istennek, a mi setőnknek, * örüljetek Jákob Istenének! *’ Örüljetek Jákob Istenének!

Elővers: Szóljon a zsoltár, és hozzatok dobot, kellemes hangú hárfát citerával!

Példabeszédek könyvének olvasása (14,15-26)

15Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az okos azonban vigyáz lépésére. 16A bölcs ember fél és kerüli a rosszat, a balgának nincsenek gátlásai és gőgös. 17Aki hirtelen haragra gerjed, bolondságot csinál, a meggondolt ember sok mindent elvisel. 18Az együgyűnek balgaság a szerzett vagyona, az okosak fejét tudás koronázza. 19A jók előtt meghajolnak a rosszak, az igazak kapuja előtt a gonoszak. 20A szegényt gyűlöli még a barátja is, a gazdagnak sok a jó barátja. 21Aki embertársát megveti, vétkezik, de jól jár, aki könyörül a szegényen. 22Nem tévednek el, akik gonoszságot forralnak? A szeretet és a hűség a jóra törekvőké! 23Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után. 24A bölcseknek az okosság a koronájuk, a bolondság a balgák koszorúja. 25Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló. 26Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál.

Előre megszentelt áldozatok liturgiája Vasvár, 2020.03.19.

Előre megszentelt áldozatok liturgiája

Pap: Áldott a mi Istenünk öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön örökké.
Nép: Ámen

Nép: Dicsőség neked Istenünk, dicsőség neked!

Mennyei Király, Vigasztaló, * igazságnak Lelke, * ki mindenütt jelen vagy * és mindeneket betöltesz, * minden jónak kútfeje * és az életnek megadója, * jöjj el és lakozzál mibennünk, * és tisztíts meg minket minden szennytől, * és üdvözítsd, Jóságos, * a mi lelkünket!

Szent Isten, szent Erős, * szent Halhatatlan irgalmazz nekünk! Háromszor.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, * most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.


Szentháromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! Szent tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket a te nevedért!


Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!


Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.


Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!

Pap: Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép: Ámen.

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!


Jertek imádjuk a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus Krisztust, a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!

103. zsoltár
Áldjad én lelkem az Urat, / Uram Istenem! fölötte fölséges vagy, dicsőségbe és ékességbe öltöztél,
világossággal, mint köntössel körül vagy öltve, / kiterjesztvén az eget, mint sátorfödelet;
ki befödöd vizekkel annak felső részeit, / ki a felhőt szekereddé teszed, ki a szelek szárnyain jársz;
ki angyalaidat szélvésszé teszed, / és szolgáidat égető tűzzé;
ki a földet állandóságra alapítottad, / hogy nem fog ingadozni örökkön-örökké.
A vízmélység öltözet gyanánt födte azt; / a hegyeken vizek állottak.
A te feddésed elől elfutottak; / mennydörgésed szavától megijedtek.
A hegyek fölemelkedtek, a völgyek alászállottak / azon helyre, melyet nekik alapítottál.
Határt vontál, melyet nem fognak átlépni, / s nem térnek vissza a földet elborítani.
Ki forrásokat fakasztasz a völgyekben, / a hegyek között folynak a vizek.
Iszik azokból minden mezei vad; / azok után lihegnek szomjúságukban a vadszamarak.
Azok mellett lakoznak az égi madarak; / a kősziklák közül szózatot adnak.
Ki megöntözöd a hegyeket onnan felől; / a te műveid gyümölcséből megelégíttetik a föld.
Ki szénát teremtesz a barmoknak, / és veteményt az emberek szolgálatára,
hogy kenyeret termessz a földből, / és bor vidámítsa föl az ember szívét;
hogy olajjal derítse föl orcáját, / és a kenyér erősítse meg az ember szívét.
Jóllaknak a mező fái, és a Libanon cédrusai; / melyeket ültetett.
Ott fészkelnek a madarak, / a gólya háza fő azok között.
A magas hegy a szarvasok, / a kőszikla a sündisznók menedéke.
A holdat időmértékül teremté; / a nap tudja lenyugvását.
Sötétséget parancsolsz és éj van., / mely alatt mind kimennek az erdei vadak,
az oroszlán ordító kölykei. / hogy ragadozzanak, és az Istentől magoknak eledelt keressenek. 
Fölkel a nap és összegyűlnek, / és hajlékaikba helyezkednek.
Kimegy az ember munkájára / és dolgára napestig.
Mely igen fölségesek a te műveid, Uram! / mindeneket bölcsességgel cselekedtél; mi a földet betölti, mind a te jószágod.
Ez a nagy és tágas öblű tenger, ott az úszók, melyeknek száma nincs, / a kicsiny állatok a nagyokkal;
Ott járnak a hajók, / a cethal, melyet alkottál, hogy játsszék abban.
Mindnyájan tőled várják, / hogy eledelt adj nekik idejében.
Te adván nekik, gyűjtenek; / fölnyitván kezedet, minden betelik jóval.
De ha elfordítod arcodat, megrémülnek; / ha elveszed lélekzetöket, elfogynak és a porba visszatérnek.
Beléjök bocsátván leheletedet, fölélednek; / és megújítod a föld színét.
Legyen az Úré a dicsőség mindörökké. / Az Úr örülni fog alkotmányaiban;
ki letekint a földre, és megrendíti azt; / ki a hegyeket megérinti és füstölögnek.
Énekelni fogok az Úrnak életemben, / dicséretet mondok az én Istenemnek, valamíg leszek.
Legyen kellemes neki az én beszédem; / én pedig az Úrban fogok gyönyörködni.
Fogyjanak el a bűnösök a földről és a gonoszok, úgy, hogy ne legyenek; / áldjad én lelkem az Urat.

Zsoltár után énekelve: Dicsőség… Most és… Alleluja, alleluja, alleluja, dicsőség neked Isten!

Békesség ekténia (Nép ülve válaszol, lásd kotta!)

4.hang: (a hívek felállnak, míg a pap tömjénezi a templomot!)
Uram, tehozzád kiáltok, / hallgass meg engem; / figyelmezz imádságom hangjára, / midőn tehozzád kiáltok; / hallgass meg engem, Uram!

Igazodjék fel az én imádságom, / mint a tömjénfüst a te színed elé; / kezeimnek fölemelése / esti áldozat gyanánt. / Hallgass meg engem, Uram!

Következnek a sztihirák.(A hívek ülve éneklik!)

Előversek 6-ra.
Kántor: Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram! Uram, ki állhat meg előtted? / De nálad vagyon a kegyelem.

4. hang

Arra méltattad veidet, * hogy csókolhatjuk mindenkor boldogító keresztedet, Urunk, * amelyen megváltottál minket. * Ezért magasztaljuk könyörületesgedet, * s hozzád esedezünk, Krisztus: * Add meg mindnyájunknak, Üdzítőnk, * a te üdvözítésed örömét; * és hogy bűnbánattal megérhessük drága szenvedésedet *’ és megláthassuk föltámadásodat!


Kántor: És a te törvényedért remélek benned Uram! Remél az én lelkem az ő igéjéért. / Az én lelkem az Úrban bízik.

Halált szenvedtél keresztre feszítve, * te, aki holttá tetted a halált, * és a holtakat feltámasztottad életadó igéddel. * Ezért arra kérlek, Uram, * hogy bűntől meghalt lelkemet keltsd életre, * s adj nekem töredelmességet, * s a böjt szent napjai során *’ minden rossztól szabadíts meg, Emberszerető!

Előversek 4-re.
Kántor: A reggeli vigyázattól éjjelig bízzék Izrael az Úrban.

Méltóvá tettél minket arra, * hogy a te szent keresztedet örvendezéssel * szemlélhessük és átölelhessük. * Most még arra kérünk, Üdvözí Isten, * hogy a böjt által megedzve * megérhessük szeplőtelen szenvedéseidet, * hódolattal köszönthessük és magasztalhassuk a kereszthalált, * a lándzsát, a szivacsot és a nádszálat, * melyekkel minket halhatatlan tettél, * és az eredeti boldogságra visszavezettél. * Ezért hálásan dicsőítünk téged, *’ Emberszerető!


Kántor: Mert az Úrnál az irgalmasság, és nála bőséges a megváltás, / és ő megszabadítja Izraelt minden gonoszságából.

A vágyva vágyott Urat teljes szívvel szerettétek, * az élet minden gyönyörűségét megvetettétek, * virrasztással és imával, * hőség és hideg tűsével * csak a maradandókat kerestétek, * barlangokban laktatok, szentéletűek, *’ s az angyalok társaivá lettetek a kegyelemben.


Kántor: Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek; / dicsérjétek őt, minden népek!

Furkósbotokkal ütlegeltek, * kövekkel megdobáltak, * ököllel vertek, * de összetartásotok meg nem szűnt, * összetartott titeket a szeretet * és a testvéri együttérzés, vértanúk! * Együtt vittek a halálba, * együtt csonkították meg testrészeiteket, bajnokok, * Isten asztalára kerültetek, *’ mint szeplőtelen áldozatok.


Kántor: Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmassága, / és az Úr igazvolta mindörökké megmarad.

Megfojtottak benneteket, * s tűz martalévá tettek, * dicsőséges vértanúk, * de ti lelketeket szeplőtelen áldozat módjára * a mindenség Urának kebe tettétek, * a testnélküliek karához csatlakoztatok, * örökké tartó dicsőséget örököltetek. * Most pedig szüntelenül esedezzetek, *’ hogy ennek részeseivé lehessenek azok is, kik benneteket magasztalnak!

Kántor: Dicsőség… Most és…

Teljesen szeplőtelen Bárányka! * Te megszülted a szeplőtelen Bárányt, * ki eljött, hogy orvosolja az egész világ bűnét, * s vére ontásával áldozattá lett értünk, * és megelevenítette a mindenséget. * Te öltöztess fel engem * Isten kegyelmének a szülötted gyapjából szőtt köntösébe, *’ mert az isteni halhatatlanságtól megfosztottak!

Sztihirák után Nagyvecsernyén a pap menetet tart a tömjénezővel, hívek felállnak!.

A pap fennhangon: Bölcsesség igazhívők!

A kar és a hívek éneklik az esti hálaéneket állva!


Enyhe világossága, / a szent és boldog, / és halhatatlan / mennyei Atya isteni dicsőségének, / Jézus Krisztus! / Eljövén a Napnak lenyugvásához / és látván az esteli fényt; / áldjuk az Atyát / s a Fiút, és a Szentlélek Istent! / Mert te méltó vagy, / hogy minden időben, / szent hangon énekeljünk tenéked, / Isten fia, / ki éltet adsz a világnak; / miért is ez a világ dicsőít téged.

Pap: Figyelmezzünk! Békesség mindnyájatoknak! Bölcsesség, figyelmezzünk!

A kar az előírt prokiment énekli.

Prokimen, 8. hang (75. zsoltár):

Tegyetek fogadalmat, * és teljesítsétek azt a mi Urunknak, Istenünknek! *’ A mi Urunknak, Istenünknek!


Elővers: Ismertté lett Júdeában az Isten, Izraelben nagy az ő neve.

Pap: Bölcsesség!

Felolvasó: Teremtés könyvének olvasása (10,32-11,9)

Az olvasmány alatt a hívek ülnek!

Az első olvasmány után nyomban, papi intonálás nélkül:


Prokimen, 7. hang (76. zsoltár):

Hangommal * az Úrhoz kiáltottam, * hangommal Istenhez kiáltottam, * és ő odafigyelt rám.

Elővers: Szorongatásom napján az Istent kerestem, kezeimet éjjel is feléje emeltem.


Rögtön utána a szerpap vagy kántor:

Parancsolj Uram!

Pap: Bölcsesség, igazhívők! Krisztus világossága mindenkinek világoskodik! (hármasgyertyával!)

Felolvasó olvassa a második olvasmány címét.

Példabeszédek könyvének olvasása (13,19-14,6)

Pap: Figyelmezzünk!

Következik az olvasmány.
Az olvasmány alatt a hívek ülnek!

A nép letérdel, az olvasó pedig, vagy (ahol csak egy kántor van) a pap az oltárnál, kezdi az éneket:

Igazodjék föl az én imádságom, * mint a tömjénfüst a te színed elé, * kezeimnek fölemelése * esti áldozat gyanánt!

A pap letérdel, a nép föláll és ismétli:

Igazodjék föl…

Pap: Uram, tehozzád kiáltok, hallgass meg engem! Figyelj szavamra, mikor hozzád kiáltok!

Nép: Igazodjék…

Pap: Tégy Uram számra őrizetet és körülvevő ajtókat ajkaimra!

Nép: Igazodjék…

Pap: Ne hagyd szívemet gonosz cselekedetre hajlani, hogy mentegessem bűneimet!

Nép: Igazodjék…

Pap: Igazodjék föl az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé!

Mindnyájan fölállnak és éneklik:

Kezeimnek fölemelése esti áldozat gyanánt.

Következik három teljes leborulás (csak a pap!)

Mondjuk mindnyájan… ekténia után,

Kerub ének helyett:

Most az égi erők láthatatlanul velünk szolgálnak, * mert a dicsőség Királya vonul be. * Ím, a szentelt titkos áldozat angyaloktól körülvétetik. * Élő hittel s szeretettel közeledjünk, hogy az örök élet részesei legyünk. * Alleluja, alleluja, alleluja!

Megjegyzés: Az éneket megszakítás nélkül végig énekeljük. Közben a pap a Szentséggel megtartja a Nagybemenetet. A Szentségnek az oltáron való elhelyezése és az ének befejezése után, három teljes leborulás következik és az ekténia.

Tejesítsük esti könyörgésünket… Miatyánk. stb.

Egy a szent… után:

Áldozási vers. Ízleljétek és lássátok, mily jó az Úr! Alleluja.

Pap: Közeledjetek!

Nép: Áldom az Urat minden időben. Alleluja!

A nép áldozása után a pap a Szentséggel áldást ad:

Öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

És énekeljük folytatólag: Hálát adunk néked, Krisztus Istenünk, * mert méltattál minket részesülhetni * a te legtisztább testedben * és a bűnök bocsánatára * az egész világért kiontott drága véredben, * mint üdvözítő gondviselésed szent titkaiban. * Alleluja, alleluja, alleluja!

Igazhívők… ekténia. Békével távozzunk! Amboni ima után:

Nép: Ámen! Áldott legyen az Úr neve mostantól mindörökké. Háromszor.

Következik a 33. zsoltár.

Utána recitálva:

Valóban méltó dicsérni téged Istenszülő, a boldogságot és szeplőtelent és a mi Istenünknek Anyját.

Pap: Bölcsesség!

Nép: Ki a keruboknál tiszteltebb…

És következik a rendes elbocsátás és áldás.

Szentek virágoskertje – Március 20.

Részlet Lakatos László: Szentek virágoskertje című könyvéből, 274.oldal

Március 20.

A Szent Száva-kolostori vértanúk 796-ban

János, Szergej és Patrik a jeruzsálem közeli Szent Szabbász kolostorának voltak tagjai. Sokan menekültek még a kolostorba a szaracénok támadásai elől. Az atyák mindvégig élték megszokott szerzetesi életüket, és nem akarták elhagyni a kolostort, bár sokan szenvedtek a támadások miatt. Két alkalommal támadták meg és törtek be a kolostorba a barbárok. Először inkább csak élelmet követeltek az atyáktól. Amikor kaptak, mégis megöltek közülük 13 atyát. A második betörésnél már nem élelmet követeltek, hanem aranyat és kincseket. Mivel nem találtak, különféle kínzások után az atyákat Szent Szabbász barlangjába gyűjtötték, a barlang nyílása előtt tüzet gyújtottak, úgy, hogy 18 atya a füst által halt meg a barlangban. Akik elrejtőztek, előjöttek a barbárok távozása után, összeszedték az elhunytak testét, és illően eltemették. Azokat, akiben még volt élet a támadás után, a kolostor orvosa gyógyítgatta.

Tanítás: A gonosztevők kis dolgokkal kezdik. Vigyázzak magamra.

Fohász: Ne hagyd szívemet gonosz cselekedetekre hajlani, Istenem.

Szent Fortina vértanúnő

Ő volt az az asszony, akivel Jézus beszélgetett a kútnál. A történetet megtaláljuk Szent János evangéliumában (4,4-42.). Ezután Fortina az afrikai Kartagéna városában élt fiával együtt. Az elbeszélés szerint meggyógyított egy Sebestyén nevű katonát, akinek az arca megégett, és csúnya betegségben szenvedett. Krisztus hitének terjesztése miatt kútba dobták 66-ban.

Tanítás: A Jézussal való találkozás egész életre kihatással lehet.

Fohász: Tied vagyok én, üdvözíts engem, Istenem.

Szent Alexandra és Klaudia vértanúnők

A kisázsiai Amisza városában éltek, keresztények voltak. Amikor Maximilián császár olyan üldözést támasztott a keresztények ellen, hogy minden rendű és rangú keresztényt megkínoztatott, akkor fogták el a két szent szüzet is. Kihallgatásuk alkalmával keresztényeknek vallották magukat, a császárt pedig embertelennek és kegyetlennek nevezték. Ezért először megverték őket, emlőiket levágták, és addig kínozták testüket, amíg belső részeik ki nem látszottak. Végül tüzes kemencében adták vissza lelküket istennek 310-ben.

Szent Nikétász hitavalló

Szentünk Apolloniáda város püspöke volt Bithiniában. Kimagaslott jámborságával és a Szentírás ismeretével. A képromboló tévtanítás idején arra kényszerítették, hogy ne adjon tiszteletet a szentképeknek. Mivel ennek ellentmondott, Örmény Leó császár alatt számüzetésbe küldték Anatoliába, ahol meg is halt.

A Szent Száva monostorában megölt szentéletű atyák emléke.

Nagyböjt IV. csütörtök esti alkonyati zsolozsmáján

Uram, tehozzád…” után:

4. hang

Arra méltattad veidet, * hogy csókolhatjuk mindenkor boldogító keresztedet, Urunk, * amelyen megváltottál minket. * Ezért magasztaljuk könyörületesgedet, * s hozzád esedezünk, Krisztus: * Add meg mindnyájunknak, Üdzítőnk, * a te üdvözítésed örömét; * és hogy bűnbánattal megérhessük drága szenvedésedet *’ és megláthassuk föltámadásodat!

Halált szenvedtél keresztre feszítve, * te, aki holttá tetted a halált, * és a holtakat feltámasztottad életadó igéddel. * Ezért arra kérlek, Uram, * hogy bűntől meghalt lelkemet keltsd életre, * s adj nekem töredelmességet, * s a böjt szent napjai során *’ minden rossztól szabadíts meg, Emberszerető!

Méltóvá tettél minket arra, * hogy a te szent keresztedet örvendezéssel * szemlélhessük és átölelhessük. * Most még arra kérünk, Üdvözí Isten, * hogy a böjt által megedzve * megérhessük szeplőtelen szenvedéseidet, * hódolattal köszönthessük és magasztalhassuk a kereszthalált, * a lándzsát, a szivacsot és a nádszálat, * melyekkel minket halhatatlan tettél, * és az eredeti boldogságra visszavezettél. * Ezért hálásan dicsőítünk téged, *’ Emberszerető!

4. hang.

A vágyva vágyott Urat teljes szívvel szerettétek, * az élet minden gyönyörűségét megvetettétek, * virrasztással és imával, * hőség és hideg tűsével * csak a maradandókat kerestétek, * barlangokban laktatok, szentéletűek, *’ s az angyalok társaivá lettetek a kegyelemben.

Furkósbotokkal ütlegeltek, * kövekkel megdobáltak, * ököllel vertek, * de összetartásotok meg nem szűnt, * összetartott titeket a szeretet * és a testvéri együttérzés, vértanúk! * Együtt vittek a halálba, * együtt csonkították meg testrészeiteket, bajnokok, * Isten asztalára kerültetek, *’ mint szeplőtelen áldozatok.

Megfojtottak benneteket, * s tűz martalévá tettek, * dicsőséges vértanúk, * de ti lelketeket szeplőtelen áldozat módjára * a mindenség Urának kebe tettétek, * a testnélküliek karához csatlakoztatok, * örökké tartó dicsőséget örököltetek. * Most pedig szüntelenül esedezzetek, *’ hogy ennek részeseivé lehessenek azok is, kik benneteket magasztalnak!

Dicsőség… most és… Ugyanarra.

Teljesen szeplőtelen Bárányka! * Te megszülted a szeplőtelen Bárányt, * ki eljött, hogy orvosolja az egész világ bűnét, * s vére ontásával áldozattá lett értünk, * és megelevenítette a mindenséget. * Te öltöztess fel engem * Isten kegyelmének a szülötted gyapjából szőtt köntösébe, *’ mert az isteni halhatatlanságtól megfosztottak!

Prokimen, 8. hang (75. zsoltár):

Tegyetek fogadalmat, * és teljesítsétek azt a mi Urunknak, Istenünknek! *’ A mi Urunknak, Istenünknek!

Elővers: Ismertté lett Júdeában az Isten, Izraelben nagy az ő neve.

Teremtés könyvének olvasása (10,32-11,9)

Prokimen, 7. hang (76. zsoltár):

Hangommal * az Úrhoz kiáltottam, * hangommal Istenhez kiáltottam, * és ő odafigyelt rám.

Elővers: Szorongatásom napján az Istent kerestem, kezeimet éjjel is feléje emeltem.

Példabeszédek könyvének olvasása (13,19-14,6)

Előverses sztihirák:

6. hang

Tanuld meg, lelkem, az Úrtól, * aki a kereszthalálig megalázta magát, * a fennköltség utáni alázatot * és az alázatból való felmagasztalást. * Ne kérkedj az erényekkel, * és ne tartsd magadat igaznak, * s meg ne ítéld embertársadat, * amint azt a kérkedő farizeus tette, * hanem csak bűneidre gondolj levert érzülettel, * és a vámoshoz hasonlóan ezt kiáltsd: * Isten, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz, *’ és üdvözíts engem! (2x)

A te vértaid, urunk, * nem tagadtak meg téged, * s nem pártoltak el parancsaidtól. * Az ő közbenjásukra *’ nyörülj rajtunk!

Dicsőség… most és…

Midőn a tisztaságos meglátta, * hogy te kereszten függsz, * így kiáltott fel hozzád: * Micsoda rendkívüli titok ez, * amit itt tok, Fiam! * Hogyan halhatsz meg, testileg keresztre függesztve, *’ te, ki magad vagy az élet szerzője?

Tropárok:

1. hang

Üdvözlégy, Istenszülő Szűz Mária, * malaszttal teljes, az Úr van teveled! * Áldott vagy te az asszonyok zött, * és áldott a te méhednek gyümölcse, * mert szülted nekünk Krisztust, az Üdtőt, *’ a mi lelkünk szabadítóját! (Metánia)

Dicsőség…

Krisztus keresztelője, kérünk ged, * emlékezzél meg mindnyájunkról, * hogy megszabaduljunk gonoszságainkból; * mert neked adatott a kegyelem, *’ hogy imádkozzál érettünk! (Metánia)

Most és…

Könyörögjetek érettünk, szent apostolok, * próféták, vértanúk és minden szentek, * hogy megmeneküljünk minden bajtól és aggodalomtól, *’ mert ti vagytok Üdvözítőnk előtt a mi buz pártfogóink! (Metánia)

“Aki legyőzi a gyávaságot, az nyíltan Istennek ajánlja lelkét is, életét is.”

Részlet a Létrás Szent János: Mennyekbe vezető létra című lelki művéből, 139-140.oldal

Született: 575 -ben Szíriában

Meghalt: 649-ben a Sínai hegyen

20. Fejezet (lépcsőfok)

A gyerekes gyávaság

  1. “Azt, aki monostorban vagy közösségben járja az erény útját, nemigen szokta gyötörni a gyávaság. Aki azonban csöndes magányban él, küzdjön, hogy úrrá ne legyen rajta a gyávaság, a hiúság kölyke, a hitetlenség leánya!
  2. A gyávaság gyerekes magatartás megvénült, hiú lélekben. A gyávaság a hit hiánya, ami a váratlan elővételezésére vonatkozik.
  3. A félelem előre elképzelt veszély. Vagy pedig: a félelem a szív rettegő érzése, amint az szorong és gyötrődik talán még nem is nyilvánvaló csapások miatt. A félelem a teljes bizonyosság hiánya. A kevély lélek a gyávaság rabszolgája. Önmagában bízik, tehát fél a teremtmények zajától és árnyékától.
  4. A bűnbánatot tartókban és szenvtelenekben nincs gyávaság. A gyávák nemegyszer meg is zavarodnak, és méltán. Igazságos ugyanis az Úr, aki elhagyja a kevélyeket, hogy mi, a többiek is okuljunk belőle, és föl ne fuvalkodjunk.
  5. Aki gyáva, az mind hiú. Ellenben aki nem gyáva, még nem mind alázatos, hisz a gonosztevők vagy a sírrablók se egykönnyen ijednek meg.
  6. Haladéktalanul merj akár az éj közepén is azokra a helyekre menni, ahol meg szoktál rémülni, mert ha egy kicsit engedsz, veled öregszik meg ez a gyerekes, nevetséges szenvedély. Út közben imával fegyverkezz föl, odaérve pedig tárd ki a karodat, és Jézus nevével korbácsold az ellenséget, mert nincs annál hatalmasabb fegyver a mennyben és a földön. Miután megszabadultál nyavalyádtól, zengd szabadítód dicséretét, mert ha hálás vagy, örökké megoltalmaz.
  7. A gyomrodat soha egyszerre meg nem töltheted. A gyávaságot sem győzheted le rögtön egy csapásra. Minél inkább bűnbánatot tartunk, annál hamarabb enged, amennyiben viszont azt elmulasztjuk, gyávák maradunk.
  8. „Felborzad minden hajszál a testemen” – mondta Elifáz, mikor ennek a démonnak a gonoszságáról szólt. Mert hol a lélek, hol a test lesz előbb gyáva, és adja át a másiknak ezt a szenvedélyt. Mikor a test gyávasága ellenére sem szállja meg indokolatlan félelem a lelket, közel a szabadulás ettől a nyavalyától. Ha pedig minden váratlan dolgot szívbeli töredelemből készséggel fogadunk, már meg is szabadultunk a gyávaságtól.
  9. Nem a helyek sötétsége és elhagyatottsága erősíti meg ellenünk a démonokat, hanem az, hogy meddő a lelkünk. Ám néha maga a Gondviselés intézi úgy, hogy megfenyítsen vele.
  10. Aki Isten szolgája lett, az csupán a saját Urát féli. Aki viszont őt még nem féli, az gyakran a saját árnyékától is megijed.
  11. Gonosz szellem láthatatlan közeledtére testi félelem lesz rajtunk úrrá, angyal közeledtére viszont alázatos örömet érez a lélek. Ezért ha hatásából fölismertük az utóbbi jelenlétét, fogjunk azonnal imába, hiszen jóságos őrzőnk jött meg, hogy velünk együtt imádkozzék.

Aki legyőzi a gyávaságot, az nyíltan Istennek ajánlja lelkét is, életét is.”

Szinaxárion (Nagyböjt 4. vasárnapján)

Ezen a napon, nagyböjt negyedik vasárnapján szentéletű János atyánk­nak, a mennyekbe vezető lépcsőről szóló írás szerzőjének emlékét tartjuk.

János, aki testét életében halálra adta, örökké él, még ha élettelen halottnak is látszik. Ránk hagyta ugyanis írását a fölfelé vezető Lépcsőről, s megmutatja az azon való feljutás módját.

Éles eszű fiatalemberként tizenhat éves korában Istennek ajánlotta föl magát igen szent áldozatként, s belépett a Sínai hegyi monostorba. Aztán tizenkilenc év múlva innen továbbment a csöndes nyugalom küzdőhelyére: mintegy öt mérföldnyire onnan egy Thóla nevű helyen telepedett le, ahol negyven esztendőt töltött el heves szeretetben, mert állandóan az isteni szeretet tüzétől izzott. Mindenféle eledellel táplálkozott, amit tisztán megengednek a törvények: de mindig csak egy keveset, s nem a jóllakásig. Ezzel szerintem egészen bölcsen vetett gátat a felfuvalkodottság elé. Azt pedig ugyan kinek az elméje tudná egyáltalán számon tartani is, hogy mennyi könnyet hullatott? Az álomra annyi időt szánt, amennyi megóvhatta elméjét attól, hogy a túlfeszített virrasztástól összeroppanjon. Egyébként folytonosan imádkozott, és az Isten iránti mérhetetlen nagy szeretete hajtotta mindvégig előre életpályáján. Az erényeket Istennek tetszőén gyakorolva írta meg a „Létra” című művét és több tanító beszédét, majd pedig jósággal telve nyolcvanéves korában méltó módon megpihent az Úrban. Több más írást is hagyott ránk. Emlékét március harmincadikán tartjuk, ma pedig valószínűleg azért emlékezünk meg róla, mert a monostorokban nagyböjt kezdete óta rendszeresen fölolvassák a „Létra” című könyvét.

Az ő közbenjárására irgalmazz nekünk és üdvözíts minket, Istenünk. Ámen.